Erre figyelmezteti az ENSZ Munkaügyi Szervezete (ILO) a hamarosan kezdődő G20 csúcsértekezletet, mely korábban vállalta, hogy 25 százalékkal javítja a szebbik nem esélyeit a munkaerőpiacon 2025-ig. A szervezet friss jelentése szerint még mindig óriási a különbség a két nem esélyei között a munkaerőpiacon. A nők sokkal kisebb számban jutnak munkához, mint a férfiak (49, illetve 76 százalék) pedig közülük is nagyon sokan szeretnének érvényesülni a munkaerőpiacon. Ahol persze nemcsak az állás megszerzése nehezebb, hanem az egyenlő munkabér kiharcolása is.

Tavaly Davosban a világgazdasági fórumon azt jósolták: ha minden így megy tovább, akkor 170 év múlva éri el a szebbik nem a bérek egyenlőségét. Minél fejlettebb egy ország gazdasága, annál jobbak a nők esélyei: a skandináv államok a listavezetők, de ott van például Ruanda is Fekete-Afrika kellős közepéből. Az ILO tudja: a prédikáció nem segít. Ezért Steve Tobin, a jelentés készítője arra hívja fel a figyelmet, hogy ha több nő kap munkát, és a bérolló is kicsit zárul, akkor az állami bevételek is jelentősen nőnének. Globális méretekben 1600 milliárd dollárt inkasszálnának az államok jövedelemadó címen. A többi pénz – összesen 5800 milliárd dollár – úgy jön ki, hogy a több női jövedelem multiplikátor hatást gyakorol. Vagyis növeli a fogyasztást, mely viszont élénkíti a keresletet. Kis probléma, hogy a nők fokozott munkavállalása, illetve magasabb bére komoly kiadást jelent.

Ezt nem kiadásnak, hanem befektetésnek kell felfogni!

– hangsúlyozza Steve Tobin az ILO jelentés készítője. Aki megdicsérte Macron francia elnököt, aki kiterjeszti az anyasági segélyt minden társadalmi csoport számára. Ezzel Macron két legyet is akar ütni egy csapásra: kiterjeszti a nők jogait, miközben csökkenti hajlandóságukat a munkavállalásra. Franciaországban ugyanis majdnem 10 százalékos a munkanélküliség. Vagyis egyáltalán nem könnyű a kérdésre válaszolni, hogy a nők hogyan játszhatnak nagyobb szerepet a munkaerő piacon, ha a férfiaknak sincs elég munkahely.

A G20 tagországok, vagyis a világgazdaság vezető államai abban a reményben vállalták, hogy javítanak a nők helyzetén a munkaerőpiacon 2025-ig, hogy általános gazdasági fellendülés lesz, mely sok új munkahelyet teremt, és lehetővé teszi a bérek emelését. Új munkahelyek általában vannak, de az általános béremelés még várat magára. Túl nagy ugyanis a globális vagy épp regionális konkurencia. Macron elnök is azzal volt kénytelen szembesülni szülővárosában, hogy egy amerikai cég Lengyelországba akarja áthelyezni a termelését, mert ott a munkabérek messze elmaradnak a franciákétól.

Fel van tehát adva a lecke a G20 csúcsnak, melyet Hamburgban tartanak meg hamarosan. Ez lesz az első összejövetel, melyen Donald Trump képviseli az Egyesült Államokat. Az ő szülővárosában mindenesetre már megszűnt a gender gap: a nők munkaerő-piaci esélyei azonosak a férfiakéval New York-ban. De ez nem Trump érdeme.