Saját malomban őrölt kenyér királybúzából, rántotta az udvaron kapirgáló parlagi tyúkok tojásából, paradicsom és paprika a konyhakertből – ilyen reggelivel fogadta a hvg.hu csapatát Eördögh András, a Homokhátságban lévő tanyája tornácán. Az egykori ingatlanos évtizedek óta él és gazdálkodik Kecskemét és Szeged között, Jászszentlászló közelében.

Hogyan lesz a sikeres ingatlanosból lótenyésztő biogazda?

Üzlettársaival korábban Sopronban vettek épületeket, amiket felújítottak és bérbe adtak. Ahogy Eördögh András mondta: "A rendszerváltás környékén ez picit könnyebb volt, sikerre volt ítélve. 200 fogorvos telepedett le a városban. Ebből az üzletből hasítottunk ki egy szeletet. A bérleti díj jól termelte a hasznot. Jó fizetésem volt, de egy idő után már nem találtam semmi örömöt benne. Izgalmas volt belekezdeni egy új dologba. De nem üres zsebbel ugrottam bele, volt hozzá megfelelő tőkém." Szinte az ölébe esett a tanya, és ezzel gyerekkori álma vált valóra. 1994-ben hatvan hektárt sikerült megvennie, amit szép lassan kibővített, és ma már 150 hektáron folytat ökológiai gazdálkodást. Ebből 30 szántó, 20 erdő, a többi legelő és kaszáló.

Eördögh András

Reviczky Zsolt

Amit lehet, magának készít

Úgy kezdte a gazdálkodást, ahogy annak idején a kereskedelemben is eljárt. Ha valamit megtermelt, kiszámította, mennyibe került, rátette a hasznát, és úgy adta el. Az első évben rozsot termelt. Elvitte a helyi malomba, ahol a bekerülési költségnél 25 százalékkal kevesebbet ajánlottak érte. Nem adta el a terményét. Szerinte jó, hogy így történt, mert emiatt határozta el, hogy malmot épít. Azóta saját kenyeréhez saját malmában készít lisztet, de másnak is megőrli a gabonáját. A birtokán zöldséges, gyümölcsös is van, megtanult sajtot készíteni, napkollektorral termeli az elektromosságot. Célja, hogy a gazdaság több lábon álljon. Legyen rajta gabona, zöldség és állat – és ezek lehetőleg feldolgozva hagyják el a tanyát. Úgy éri meg a legjobban.

Reviczky Zsolt

Versenymentes övezet

Viszont nem tud versenyezni a hipermarket 160 forintos kenyerével és olcsó trappistájával. Tapasztalata szerint az átlagos áruházi kenyér és sajt az ötödébe kerül, mint a bio minőségű áru. Egy kiló tisztességes kenyeret 800-1000 forint, érlelt sajtot pedig 5-6000 alatt nem lehet előállítani. De az ő kenyere egy hétig is eláll, a sajtja pedig egy évig érik. Ezeket jórészt magának, meg a szűk, belső vevőkörnek tartja meg. Nem akar versenyezni, van, aki ezért meg is szólja:

Azt feleltem neki, ha ott tart a paraszt, hogy a tehenet elapasztja, bemegy a Tescóba, és a támogatásként megkapott pénzen olyan sajtot vesz, amilyet akar, akkor nagy sz..ban vagyunk.

De Eördögh András szerint ennek nem kell így lennie. Ő megfogadta, hogy a támogatásokat fejlesztésre vagy nemes célra fordítja. Először ugye egy malmot épített, lovasrendezvényt finanszírozott, most pedig ökogazdaságot visz, és egy új lófajta tenyésztésén dolgozik. Vagyis versenyben van, csak más területen.

Reviczky Zsolt

Ökogazda és kunfakótenyésztő

A ménes jelenleg nagyjából negyven lóból áll. A gazda célja, hogy a kunfakóval kiegyensúlyozott idegrendszerű, gyermeklovagoltatásra alkalmas, de tartásában kevésbé igényes, mégis jó munkabírású fajtát tenyésszen ki. Amilyenen a honfoglaló magyarok és a kunok is lovagoltak. Ezen az Ősi Lófajtákat Tenyésztők Egyesületével dolgoznak, és ahogy mondja, nagy a kereslet az állatokra.

Az egyéves kunfakócsikókat 2-300 ezerért adják el, belőlük évente nagyjából tíz születik. Sorban állnak értük a vevők, már most jelentkeznek a jövő évben születendő állatokért. Ez szerinte nagy dolog.

Vannak olyan lófajtát tenyésztő barátaim, akik azt mondják, a kutya nem hívja őket fel, hogy kellene egy csikó. Egyes fajták olyan célokra lettek kitenyésztve, amelyek a mai igényekhez nem kellenek. A sportolók Hollandiából behozzák a sportlovat, ez a lovastársadalom 1 százaléka. Rájuk figyel mindenki. Amit mi kitaláltunk, az egy nagy távolságra is jó málhás ló, ami családi lónak is kiválóan alkalmas.

Szürkemarhából húsz feletti a létszám, a borjak ára Eördöghéknél évek óta kilónként 750 forint élősúlyban eladva. Az állatokat 2-300 kilósan értékesítik, így 1400 forintra jön ki az ehető húskihozatal, egyben megvásárolva ennyibe kerül a levesnek való és a bélszín is. Egyébként a leveshúst 1300 körül lehet megkapni, a bélszín ára pedig a biopiacon nagyjából 9000 forint. A mangalicákat saját részre tartja, és kísérletezik az 1-2 évig érlelt sonka készítésével, ami hasonló, mint a spanyol Serrano sonka.

Reviczky Zsolt

Miből lesz fenntartható?

Az Eördögh-tanya saját úton jár, de a környékkel együtt fejlődik. A kereskedésben és a tanya körüli dolgokban is a kapcsolataira épít. Itt például egy gyerek sem fizethet a lovaglásért, ráadásul a szüleikkel együtt tanulnak meg lovagolni. Ez megalapozza a jó viszonyt a környékbeliekkel, így ma már ott tart, hogy sem a lakatos, sem a kútfúró nem fogad el tőle pénzt a munkájáért. Kölcsönösen segítik egymást.

Alaptörvénye, hogy magának és a rokonságnak megtermeli az élelmiszert. Ha van, mivel fűtsön, és van, mit egyen, olyan nagy gond nincs. A tanyán egy munkatársával ketten dolgoznak, de sokszor egyedül végzi a feladatokat. Több tízezer fát ültettek, igyekeznek takarni a területet. Egyelőre az erdős részeken lehullott ágakkal és a gyérítéssel oldják meg a fűtést, napelem segíti a villamosenergia termelését, és fúrt kutakból nyerik a vizet az itatáshoz és az öntözéshez.

A földalapú és az öko-támogatás nekik is jár, ez már elég nagy segítség a fejlesztéshez. Pályázni nagyon ritkán szoktak, most viszont szeretnék a napenergiát begyűjtő kis erőművet bővíteni. De ha a pályázat nem jön össze, ezt akkor is megcsinálják.

Reviczky Zsolt

"Azt sajnálom, hogy a falvakban lakók egy része kertvárosi életet él. Nincsenek haszonállatok, zöldség helyett virágoskert lett, a fű helyett beton. Jó lenne kicsiben tanulni, hogy a répa nem az áruházban, a bal sor végén, a harmadik polcon terem."

Lépésről lépésre

Eördögh András legfontosabb célkitűzése, hogy végigcsinálja a termékpályákat, eljusson a magvetéstől a száraztésztáig. A kunfakótenyésztés mellett pedig mindig van egy növény, amivel kiemelten foglalkozik, ez most a csicsóka. Emellett a leveles kel és a fénygyökér kap nagyobb figyelmet. Továbbá ötezer liter baktériumtrágyával, és a bolygatásmentes talajműveléssel is kísérletezik. Szeretné elültetni a vidéki élet és az önfenntartás gondolatát azokban, akik fogékonyak rá. Büszkén meséli, hogy a lovagolni tanuló gyerekek közül többen is elhatározták, hogy tanyán szeretnének élni. Mindenkinek azt javasolja, ha teheti, vegyen legalább egy hektár földet, mert az egyre nagyobb bizonytalanságban ez tartós érték, ami a megélhetést is biztosítja.