Peking már akkor is privilegizált partner volt a korábbi Burmában, amikor ott még színtiszta katonai diktatúra irányított. A fokozatos, demokratikus elemeket is magában foglaló átmenet hat évvel ezelőtti kezdete óta pedig még intenzívebb a kínai gazdasági jelenlét. Rakkhine államban, ahol most a rohingya konfliktus zajlik, létrejött egy különleges gazdasági övezet, amely gyakorlatilag kínai. Kyaukpyuban a hatalmas kínai építőipar cég, a CITIC 9 milliárd dolláros beruházással mélytengeri kikötőt hozott létre. Hét évvel ezelőtt elkezdték egy csővezetékrendszer kialakítását is, amely Mianmart a dél-kínai gazdasági központtal, Jünnan tartománnyal köti össze. Idén áprilisban készült el a vezetékrendszer, amely összesen 2,45 milliárd dollárba került. Ebbe a projektbe, gyakorlatilag felerészben, beszállt a mianmari állam is. 

A kormányban helyet foglaló katonák gazdasági hasznot remélnek, Kínának viszont ez a projekt több szimpla üzletnél: stratégiai érdek, hogy a Közel-Keletről érkező olaj és gázszállítmányok elkerüljék a könnyen lezárható Malaka-szorost és a kínaiak által ellenőrzött úton jussanak el a végállomásra, Jünnanba. A kyaukpyau-i kikötő 200 kilométerre van a mostani etnikai konfliktus centrumától. Már csaknem félmillió rohingya menekült el a népirtásra, etnikai tisztogatásra emlékeztető katonai akciók hatására. Ennek a konfliktusnak nagyon mély etnikai, vallási gyökerei vannak. Nem most robbant ki, régóta tart, csak most került olyan dimenziókba, hogy a külvilág is észrevette. De a szóbeli sajnálkozáson kívül semmi nem történik. És még a formális verbális elítélést is enyhítheti, hogy egy világhatalom, a stabilitásra hivatkozva támogatja a mianmari hadsereg „rendfenntartó akcióit”.

A CITIC kínai óriáscég vezetése azt ígéri, hogy a várható gazdasági felvirágzásból majd a helyi lakosság is profitál. Ez a régió az egyébként is koldusszegény volt Burma legelmaradottabb körzete. 50 kórház és ugyanennyi iskola építését helyezték kilátásba a kínaiak – de ez egyelőre csak jövő idejű ígéret. A térséget ismerő szakértők szerint viszont rövidtávon épp ellenkező előjelű folyamatokra van esély. Rakkhine állam rohingyák által lakott részén a föld mélye ásványi kincseket és földgázt rejt. A jövőben ezeket a lelőhelyeket is ki akarják aknázni a befektetők, de a feltárást a hagyományos földművelő életmódot folytató rohingyák jelenléte akadályozta. És mivel ezt az etnikailag a többségtől eltérő, sok évtizeddel ezelőtt Bangladesből ide menekült muzulmán közösséget össznépi gyűlölet övezi a buddhista Mianmarban, egy-két terroristának beállítható, vagy tudatosan provokált akció, beindíthatta a rohingya lakosság szisztematikus elűzését, sőt kiirtását. Az AFP-nek nyilatkozó, délkelet-ázsiai ügyekkel foglalkozó francia külpolitikai szakértő, Saskia Sassen szerint, a gazdasági érdek legalább olyan fontos tényező, mint a konfliktus etnikai, vallási háttere.