Az Európai Parlament megkezdte a "Soros-terv" végrehajtását – ennél hangzatosabb kijelentést aligha tehetett volna Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcson. A brüsszeli találkozó után a politikus az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) által a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini rendelet módosításáról elfogadott jelentésére utalt.

„Nem kevesebb van a puskacsőben, mint az a golyóbis, amely szerint ezentúl létrejönne Európában egy állandó, kötelező és felső határ nélküli szétosztási mechanizmus, vagyis egy kötelező betelepítési kvóta” – fogalmazott Orbán Viktor a közmédiának.

A miniszterelnök szerint ez azért veszélyes, mivel a jelentés negligálja azt a veszélyt, hogy kapcsolat áll fenn a migráció, illetve a terrorizmus és a közbiztonság romlása között. Az sem tetszik neki ugyanakkor, hogy a szakbizottság jogköröket venne el a tagállamoktól – olvasható az MTI tudósításában.

Mielőtt bárki a szívéhez kapna: az Európai Unió intézményrendszerében egy parlamenti szakbizottsági jelentés épp olyan következményekkel jár, mintha egy NB I-es focimeccs bemelegítése alapján hirdetnének vb-győztest.

Ennél sokkal fontosabb, ami a tagállamok állam- és kormányfőinek találkozóján történik a menekültügyben, itt pedig egészen másról esett szó. A mostani csúcs zárónyilatkozatában például az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodás végrehajtását szorgalmazzák, az EU határvédelmi ügynökségének az erősítését, az unión kívül az embercsempész-hálózatok elleni küzdelmet, az információátadás fokozását, illetve a Földközi-tengeri térségben az észak-afrikai térség és különösen Líbia támogatását. Orbán Viktor csütörtökön a hírek szerint felvetette azt is, hogy a tagországok egy közös alappal támogassák Olaszország határvédelmi erőfeszítéseit, ez még nem szerepel a csütörtök este elfogadott következtetések között.

Az áttelepítési program persze igen, de már az „önkéntes” jelzővel említi a tagállami vezetők közös nyilatkozata.

Ezzel természetesen Orbán Viktor is tisztában van, hiszen a vezetők egyikeként ő is aláírta a nyilatkozatot. Ehhez képest a csúcs után így nyilatkozott: „Igaz, hogy kötésig állunk a küzdelemben, hogy megvédjük nemzeti szuverenitásunknak ezt a szeletét, de eddig ez sikerült, hiszen ez idáig a mi döntésünk volt, hogy ki tartózkodhat Magyarország területén, azonban az Európai Parlament most minden korábbinál erősebb támadást indított a szuverenitásunk ellen.”

Kijelentette, jól jönne ilyenkor a nemzeti egység, de ez nincs meg, mert az „ellenzéki pártok Brüsszelnek a kötelező kvótára épülő bevándorláspolitikáját támogatják”, és a kérdéses javaslat kidolgozásában is részt vett magyar ellenzéki politikus.

A miniszterelnök beszélt a szerdai munkavacsoráról is, amelyen a visegrádi négyek vezetőit látta vendégül Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Orbán szerint bizonyos ügyekben „aggasztó, szinte reménytelen” az álláspontok különbözősége, és ez szerinte nem annyira politikai, inkább kulturális gyökerű nézetkülönbség. Mégis eredményesnek tartja a találkozót, hiszen „el tudtuk mondani Juncker úrnak, hogy több tiszteletet szeretnénk kapni a közép-európai államok polgárainak, közöttük a magyaroknak is” – fogalmazott.

A közmédiának Orbán arról is beszélt, hogy fel kellene gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval és Szerbiával. Ez szerinte stabilizálná az EU helyzetét a balkáni régióban. Más kérdés, hogy a két ország ettől még fényévekre van, így aligha várható, hogy az unió belátható időn belül új tagokkal bővül.

Brexit: nincs minden veszve

A brüsszeli találkozó második napjának fő témája a Brexit volt, pontosabban az, megfeneklettek-e a britek kilépéséről szóló tárgyalások London és a többi tagország között. Donald Tusk, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke szerint túlzóak azok a kijelentések, amelyek szerint holtpontra jutottak az egyeztetések, és arról beszélt: reméli, a decemberi EU-csúcson már sikerül továbblépni a második szakaszba. Ehhez az kellene, hogy megegyezzenek a kilépés feltételeiről, elsősorban arról, mennyi pénzt fizet az Egyesült Királyság a távozáskor.

Az azonban nem derült ki, hogy Tusk – és hozzá hasonlóan Angela Merkel – mire alapozta optimizmusát. A lengyel politikus ugyanis így jellemezte a helyzetet:

Bár nem sikerült elegendő előrelépést elérni, ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne történt volna haladás.

Azt tehát még nem tudni, hogyan oldódik meg a brit befizetés kérdése, Theresa May miniszterelnök mindenesetre azt mondta: az Egyesült Királyság tiszteletben tartja a kilépésre vonatkozó kötelezettségvállalásait, a bennmaradó uniós tagországok egyetlen fillért sem fognak veszíteni. Azt is hozzátette azonban, hogy a Brexittel kapcsolatos számlának a végső megállapodás részét kell képeznie – vagyis ő szívesebben továbblépne már a második szakaszba.