Rövid úton komoly jelentőségűvé válhat az a jogszabály-módosítás, amelyet nemrégiben szavazott meg a törvényhozás, és amely a kilakoltatási moratórium kezdetét előre hozta november 15-re és a végét az eddiginél két hónappal későbbre, április végére tolta – írta a Magyar Idők.

Egyesek szerint a moratórium meghosszabbítása módot adhat arra, hogy a törvényhozás rendezze a devizahitelezés egyik igencsak ellentmondásos kérdését.

Többször is előfordult ugyanis, hogy bár az adós mindent megtett devizahitelének visszafizetéséért, végül mégsem lehetett elkerülni az ingatlan elárverezését.

Ráadásul a banki tartozásból még úgy is maradt nemegyszer milliós összeg, hogy az ügyfél minden érdemi vagyontárgyát dobra verték.

"Az ilyen esetekben igazságos megoldás lehetne az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése" – mondta a végrehajtók vezetője.

A tengerentúlon alkalmazott módszer lényege, hogy ha az adós minden érdemi vagyontárgyát értékesítik, akkor az érintett bizonyos feltételekkel mentesül az esetleg fennmaradó tartozás megfizetése alól.

Schadl György szerint a megoldás idehaza csak akkor működhetne, ha szigorú kitételek érvényesülnének.

A hazai elsétálási jog például csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba; azért csak ott, mert az ilyen kölcsönök adósait korábban rendkívüli helyzetbe hozta az árfolyamok elszabadulása.

Emellett az elsétálás joga csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben megpróbálták törleszteni, miközben minden más fizetési kötelezettségüket teljesítették.