Fél fogunkra sem elég a fogorvosoknak adott pluszpénz

Fél fogunkra sem elég a fogorvosoknak adott pluszpénz

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?

Nagyon jól jön az állami ellátásban dolgozó fogorvosoknak a praxisonkénti évi hárommillió forint pluszpénz, de még így is saját zsebből kell majd fizetniük a kezelések, a rendelők fenntartási költségeinek legalább a harmadát.

„Egy esztétikus tömés 15 ezer forintba kerül, most a fogorvosi kasszából fizetett finanszírozásból lakosonként 3500 forint jut” – így próbálja érzékeltetni Nagy Ákos keszthelyi fogorvos azt, hogy a többnyire magánpraxist is folytató orvosoknak mennyire kell a saját zsebükbe nyúlni ahhoz, hogy az ingyenes ellátásban részesülők ne amalgámtöméssel a szájukban menjenek haza. Nyilván nem szó szerint kell érteni a hasonlatot, hiszen nem mindenkinek a fogát kell betömni, de jól mutatja, hogy a 3 millió forint nélkül az ellátás finanszírozásához az állam helyett az orvosnak kellett beletennie jókora összeget saját magánvállalkozásából az ingyenes ellátásba. Nem csoda, ha kiürültek az állami körzetek. A most beígért 3 millió forinttal is csak a költségek kétharmadát adja oda az állam, az 1,6 millió forintos havi költségből 600 ezret az orvosnak kell fizetnie.

Nagy Ákos keszthelyi fogorvos kongatta meg először a vészharangot, kezdeményezett szeptemberben egy lassítósztrájkot azért, hogy felhívja a figyelmet arra: az alapellátásban dolgozó fogorvosok munkájáról mintha megfeledkezett volna a kormány.

A Magyar Orvos Kamara fogorvosi tagozata is írt egy levelet a szaktárcának, lényegében pontosan kiszámolta, mi mennyibe kerül. Az egyeztetések után döntött most úgy a kormány, hogy hárommillió forintot kapnak az állami körzetekben dolgozó fogorvosok. Ezt csütörtökön jelentették be az Emberi Erőforrások Minisztériumában, majd a Kormányinfón azt, hogy jövőre is megkapják ezt az összeget.

Egy fogorvosi széket sem lehet ebből venni

„Elég rossz állapotban van a szék a rendelőmben, de ebből a pénzből sem felújítani nem lehet, sem újat nem tudok vásárolni” – próbálta érzékeltetni a még az idén a fogorvosi praxisok számláján landoló 3 millió forint súlyát Tarján Csaba szegedi fogorvos (egy megfelelő fogorvosi szék nagyjából 10-12 millió forintba kerül, egy kínait 2 millióért is lehet venni). Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár szerint viszont nagy előrelépésről van szó. Az 5500 fogorvosból 2500 lát el állami feladatokat, ők kapják meg az év végéig a 3-3 millió forintot.

Ez még nem elég az ingyenességhez

„Kétszer ennyi pénz kellene az ellátásba ahhoz, hogy valóban felzárkózzanak a fogorvosok” – Nagy Ákos, a figyelemfelhívó sztrájkot szervező fogorvos úgy véli, hogy ha ezt a most kapott összeget arányosan beépítik a jövő évi finanszírozásba, akkor is csak egy részét kapják az orvosok a finanszírozásnak, lakosonként legalább 5600 forintot kellene a fogorvosi kasszába tenni ahhoz, hogy az ingyenes ellátást fedezze.

©

Fogszabályozóra így is 3 és fél évet kell várni

„A szakellátás most kimarad a pénzosztásból” – magyarázza Nagy, aki azt reméli, hogy az egyeztetések után ezen is változtatnak majd. A keszthelyi fogorvos szerint 2001-ben, amikor a kormány ismét lehetővé tette a az ingyenes ellátást, akkor a rendelők felújítására, berendezésére is kaptak pénzt a fogorvosok, amit a vizitdíj bevezetésekor eltöröltek, majd annak megszűnte után nem állították vissza ezt a juttatást.

Közel voltunk az összeomláshoz, de sok vidéki praxis üres még mindig

– Nagy Ákos szerint záródik az olló a háziorvosok és a fogorvosok között, de még nem egyenlők a feltételek.

A betöltetlen praxisoknak főleg a vidékiek fizetik meg az árát

„Ugyanannyi tébét fizetek, mint a szomszéd faluban, nekem mégis pénzbe kerül, ha kezelésre megyek” – panaszkodott pár hónappal ezelőtt egy öttömösi asszony. A faluban akkor már évek óta betöltetlen volt a fogorvosi praxis, most december elsejétől jön egy fiatal orvos, miután januárban a fogorvosok számára is elérhetővé tették a pályázatokat, amellyel hatmillió forintot kapnak az üres parxisra jelentkezők. Több hetet is kell várniuk a kezelésre egy olyan faluban élőknek, akiknél nincs fogorvos. A helyettesítő orvosnál sorban kell állni, ráadásul, a legtöbb esetben ilyenkor akkor is kell fizetni a helyettesítőnél, amiért a saját orvos ingyen csinált.

A helyettesítő fogorvosok egy része nem vállalja a helyettesítéskor a plusz munkaórákat, mert akkor az ezért járó fél pénzből maximum az asszisztens túlmunkáját tudná kifizetni, a magáét már nem. Ezért inkább a saját rendelési időben próbálja a pluszbetegeket fogadni, akik ilyenkor a foghúzáson kívüli kezeléseket kénytelenek kifizetni. Igaz, hogy ezzel az intézkedéssel talán csökkent az üres helyek száma, de még jelenleg is legalább 250 betöltetlen praxis van az országban, az igazi megoldást a finanszírozás rendezése jelentené.

Hozzászólások