Az ázsiai és az ausztrál részvénypiacokat is megrázta az amerikai tőzsdék hétfői bezuhanása: a Nikkei 4 százalékot zuhant, miközben – hasonlóan az USA-hoz – óriási, a harmincnapos átlag kétszeresét meghaladó forgalmat jegyeztek fel.

A pánikszerű eladási hullám rekordot hozott hétfőn New Yorkban: a 30 vezető ipari cég árfolyamát összesítő Dow Jones index napközben 1600 ponttal zuhant, záráskor pedig 1175,21 ponttal volt az előző kereskedési nap szintje alatt. A 4,6 százalékos visszaeséshez hasonlót utoljára 2011 augusztusában mértek. A gyors esés miatt az amerikai indexek gyakorlatilag elvesztették az év eleje óta összeszedett nyereséget.

A zuhanásra szokatlan módon a Fehér Ház is reagált, a közlemény pedig még ennél is szokatlanabb lett: a washingtoni vezetés aggodalmát fejezte ki a tőzsdei történések miatt.

Elemzők mindenesetre nem tartanak attól, hogy válság van kibontakozóban. A zuhanást egyfelől a 2009 óta tartó emelkedés utáni korrekciónak tudják be – a Dow és a Nasdaq még mindig nagyjából 40 százalékkal a Donald Trump megválasztása előtti szint fölött jár.

Azt senki nem állíthatja, hogy ne lenne „tőzsdebarát” a kormányzat: Trump megválasztása nem várt szárnyalást hozott a tőzsdepiacon, amelyet a nagyvállalatok számára kedvező adóreform is segíteni hivatott. A lendületet azonban visszavetette pár gazdasági adat, amely az elmúlt időszakban látott napvilágot. Az is a részvénypiac ellen szól, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed új elnökétől az alapkamat emelésének felgyorsítását várja a piac, ez pedig hozamnövekedést hozhat az államkötvények piacán, vagyis megnőhet a kereslet ezek iránt a következő időszakban. A kamatemelés mellesleg a cégek eredményét is ronthatja, hiszen nőnek a kamatterheik, ez is a részvények értékét rontja.

Az esés ütemét gyorsíthatta az automatikus kereskedés terjedése is, hiszen az esésre a gépek eladással reagálhatnak, amivel tovább gerjesztik az árfolyamok csökkenését.