Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egyre többen veszik észre, hogy mennyire megéri Szombathelyre, Sopronba, vagy valamelyik kisvárosba költözni a magyar-osztrák határ magyar oldalán. Elsőként az alföldiek jöttek rá, hogy mekkora lehetőségeket tartogat számukra a Nyugat-Dunántúl, mostanra azonban románok, erdélyi magyarok, de még bolgárok és más balkániak is egyre szívesebben költöznek oda.
A magyar már nem fogja elvállalni, hogy mosogasson, inkább átmegy Ausztriába. Nem baj, megcsinálja helyette minimálbérért a román.
Egy szombathelyi olvasónk így beszélt a helyi munkaerőpiac helyzetéről. De többen is arról számolnak be a határ mentén: egyre gyakrabban vesznek fel a helyi cégekhez alföldieket, erdélyi magyarokat vagy románokat. A leginkább fiatal felnőttek jönnek, akiknek nem kell nagy egzisztenciát hátrahagyniuk egy költözésnél, nem kerestek túl jól korábban, és a szüleik sincsenek még abban a korban, hogy folyamatos gondozást igényeljenek.
Utasok a szombathelyi vasútállomáson
MTI / Varga György
A folyamat látványos és egyszerű: az „őslakosok” elmennek Ausztriába dolgozni, a helyükre pedig kell valaki más, lehetőleg olyan, aki alacsonyabb fizetéssel is beéri, mint egy helybéli. Érkezik valaki távolabbról, és dolgozik egy darabig – hogy aztán minél hamarabb elmenjen inkább ő is Ausztriába. Mert az osztrák elszívó erő óriási: ott a magyar bér másfél-kétszeresét megkereshetik a kevésbé képzett dolgozók is, igaz, ezekért az állásokért már a magyarokkal is versenyezni kell. Sokan így is csak addig maradnak, amíg összegyűjtenek elég pénzt egy osztrák albérlet kauciójára, vagy amíg elfogadható szintre hozzák fel a némettudásukat.
A külföldre átjáró magyarok döntő többsége az építőiparban, a turizmusban vagy a mezőgazdaságban dolgozik, így leginkább ezekben a szektorokban lenne nagy munkaerőhiány a határ innenső oldalán, ha nem jönnének a belső migránsok. Soproni és szombathelyi munkaadók is arról számoltak be kérdésünkre: ha üresedés van, napokon belül találnak új dolgozókat, akik beérik alacsonyabb fizetéssel is. A minimálbér és a szakmunkás-bérminimum év eleji megemelése sem változtatott ezen érdemben, még így is annyival a helyi átlag alatt maradtak ezek az összegek, hogy a cégek probléma nélkül ki tudják fizetni.
Tízezrével vándorolnak el a magyarok
Márpedig bőven van kit pótolni. A KSH mikrocenzusa szerint nagyjából 72 ezer magyar jár át minden nap a határ túloldalára dolgozni, közel felük a Nyugat-Dunántúlról. Győr-Moson-Sopron megyéből 25 ezren ingáznak napi rendszerességgel (igaz, nem csak Ausztriába, Szlovákia is egyre jobban szívja el a magyar munkaerőt), a lista második helyén pedig Vas megye áll, ahonnan 7500-an járnak át külföldre. A szám ráadásul rohamosan növekszik, hiszen 2011-ben még az egész országban csak 27 ezer ingázót talált a KSH. Az osztrák és a magyar szakszervezetek közös megbízásából készült felmérés szerint az Ausztriában dolgozó magyarok alig 5 százaléka térne haza, ha megszűnne a kinti munkája. Nemcsak a fizetések különbsége számít, hanem az is, hogy a többség szerint Ausztriában nagyobb a jogbiztonság, kiszámíthatóbbak a munkakörülmények, és megbízhatóbbak a munkaadók.
Bécs
AFP
És akkor még nem is szóltuk azokról, akik teljesen feladták a magyarországi életüket: becslések szerint legalább hétezren vannak, akik már ki is költöztek Ausztriába. Ők ugyan többet fizetnek lakásért és a boltokban is drágábban vásárolhatnak be, mint ha Magyarországon maradtak volna, de a gyerekek miatt megéri kiköltözni. Az osztrák kormány úgy spórolna, hogy a nem Ausztriában élő gyerekek után fizetett családi támogatásokat csökkentené 2019-től, ha viszont a gyerek bejelentett lakcíme is ausztriai, akkor ugyanannyi pénzt ad az állam, mint egy osztrák családnak.
| Van az a pénz, amiért megéri mindent hátrahagyni |
| Nem csoda, hogy Erdélyből vagy Kelet-Magyarországról nézve a Nyugat-Dunántúl óriási lehetőségeket tartogat. Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például a 150 ezer forintot sem éri el az átlagos nettó kereset, míg Győr-Moson-Sopronban 204 ezer forintos a havi átlagbér, de még Vas megyében is 183 ezer forintot visz haza átlagban egy dolgozó. A román átlagkereset havonta nagyjából nettó 175 ezer forintnak felel meg, Bulgáriában pedig havi 143 ezer forintot lehet hazavinni. Ekkora különbségért sokaknak már megéri áttelepülni, és csak három-négy hetente meglátogatni az otthon maradt családtagokat. |
Minden hónapban új dolgozók jönnek
A helyzet mégsem rózsás minden szempontból. Hiába tűnt el gyakorlatilag a munkanélküliség (Vas megyében 1,8, Győr-Moson-Sopronban 2,5 százalékos a mutató), a dolgozók szinte folyamatosan cserélődnek. Ahogy azt már a korábbi határ menti riportunkban is bemutattuk, sok munkaadót küld kényszerpályára az, hogy muszáj olcsóbbnak lenni Ausztriánál, viszont a munkaerő elvándorlása folyamatos. Sok cégnél panaszkodnak arra: az újak betanítására időt és energiát kell szánni még egy nagy szaktudást nem igénylő szakmában is, ráadásul nehéz úgy motiválni valakit, hogy mindenki tudja, pár hónap múlva már nem fog ott dolgozni.
Sopron
MTI / Nyikos Péter
De nem örülnek azok sem, akik lakást szeretnének kivenni – igaz, ezt részben kompenzálja, hogy a lakást kiadók nagyon jól járnak. Az albérletek árai már Budapest külsőbb kerületeinek szintjét közelítik. Sopronban például 130-160 ezer forintért hirdetik a 60 négyzetméteres lakásokat, Szombathelyen 90-120 ezer forintos árak a jellemzőek egy ugyanekkora albérletért. De olyan lakáshirdetést is találtunk, ahol egy soproni 65 négyzetméteres lakást havi 180 ezer forintért kínáltak. Sopron havi átlagos bérleti díjai a legmagasabbak a vidéki városok összehasonlításában, még a győri áraknál is nagyjából 20 százalékkal drágább ott egy albérlet.
