Több területen is egyre nagyobb az igény, hogy változtassanak a magyar gazdaságpolitikán – olvasható az e heti HVG-ben. A legfontosabb Magyarország megítélése, már csak azért is, mert az üzleti környezetet a nemzetközi szervezetek egyre rosszabbnak minősítik. Néhány éve még csak a jogbizonytalanságot kifogásolták, ma már a korrupciós fertőzöttséget, az állami szabályozás kiszámíthatatlanságát, a gyenge versenyképességet, a diszkriminációt is kritizálják.

Változtatást igényelne a külső forrásoktól függés enyhítése is. A gazdasági növekedés tempója 2013 és 2015 körül főleg azon múlott, milyen ütemezéssel folyósította Brüsszel az ingyenes forrásokat. A 2020-ig szóló, hétéves uniós támogatási keret bő 90 százalékát, csaknem 8300 milliárd forintot már szétosztotta a kormány. Fel sem vetődött, hogy az uniós kifizetések egyenletesek legyenek, ne borítsák fel a gazdaság természetes ciklusát. Az eredmény: két egymást követő esztendőben 4 százalék körüli gazdasági növekedés, amely 2019-től fokozatosan csillapodik.

A gazdaságpolitika változtatást igénylő harmadik jellemzője, hogy nem fordít elég figyelmet és pénzt az oktatásra és az egészségügyre, de a foglalkoztatáspolitikának is vannak kirekesztő elemei. Ez abból következik, hogy Orbán Viktor kormányai kifejezetten a tehetős rétegeknek kedveznek, az alsóbb osztályokat, a szegényebb rétegeket maradványelven kezelik.

Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.

hvg