Alig várja az Állami Számvevőszék, hogy elkezdhesse ellenőrizni a pártok kampánykiadásait – jelezte a szervezet szinte órákkal a választás után. Azóta kiderült, hogy a kamupártok (vagyis azok a szerveződések, amelyek semmilyen politikai aktivitást nem fejtettek ki, és az egyszázalékos eredmény közelébe se jutottak) nagyjából hárommilliárd forintot vettek ki az államkasszából.

Az sem fog meglepni senkit, ha egy független vizsgálatból idén is kiderül, hogy egyes pártok sokkal több pénzt költöttek a kampányra, mint amennyit bevallottak, és valószínűleg ennek sem lesz következménye. 1998 óta ez újra és újra kiderült, és azért csak azóta, mivel 1997-ben fogadták el azt a szabályt, amely alapján minden megszerezhető parlamenti mandátumra egymillió, összesen 386 millió forintot lehet költeni. Hogy ezt a pártok sem veszik komolyan, már az akkori választáson kiderült. Aztán a már akkor sem tartható számot elfelejtették az inflációhoz igazítani. Valójában egy kisebb párt sem tudja ennyiből kihozni a kampányát, legfeljebb papíron. 2014 előtt végül megváltoztatták a törvényt – például a felhasználható összeg sávosan nő, ha a párt több jelöltet indít és országos listát tud állítani –, de 995 millió forintnál most sem költhetne többet egy párt kampányra. 

Túry Gergely

Papíron minden szabályos

Azt, hogy a pártok mennyit költhettek a kampányban az általuk bevallotthoz képest, négy éve a Transparency International Magyarország számolta ki. Önkénteseket hívtak, hogy megnézzék, mennyi pártlogós tollat, matricát, öngyújtót osztottak szét, megpróbálták megbecsülni, hogy mennyi pénzből jöhetett ki a kampányrendezvények megszervezése. Az ország hat legnagyobb városában végeztek telefonos kutatást, hogy megtudják, hány embert értek el a pártok, de még azt is megtették, hogy álnéven kértek árajánlatot a BKV-tól, hogy a reklámok árát kiszámolják. Ez nem olcsó felmérés, de éppen az Állami Számvevőszéknél lehetne annyi pénz és idő, hogy ugyanezt megtehessék.

A pártok mindenesetre kényesen ügyelnek arra, hogy ha kampánykiadásokról leadnak elszámolást az Állami Számvevőszéknek, az a választási és a pártfinanszírozási törvény által megszabott határon belül maradjon, minden dokumentum szabályos legyen.

Az ÁSZ pedig annál többet nem tehet, mint hogy ezt a szabályosságot megvizsgálja.

Mégpedig azért nem, mert a törvény így rendelkezik – a törvényt pedig a pártok nem akarják megváltoztatni.

Néha még így is homokszem kerül a gépezetbe: az előző választás után is bírságolt az ÁSZ. De nem azért, mert a független becslés szerint a nagyobb pártok százmilliókkal lépték túl a kampánykeretüket. A vizsgálatok például ilyen tételeket találtak szabályellenesnek:

• a Jobbik 14 200 forint értékben hirdetett a kampány kezdete előtt
• a baloldal 195 ezer forint értékű, kampány előtti hirdetést próbált meg elszámolni kampánykiadásként
• az LMP beadott három számlát is, amelyeken nem szerepelt adószám.

Amit néhány korrupcióellenes kutató megoldhat, arra az ÁSZ-nak nincs joga

Az Állami Számvevőszék függetlenségébe vetett bizalmat jócskán gyengíti, hogy az elnöke, Domokos László a Fidesz képviselője volt, mielőtt 2010-ben a szervezet elnöke lett. Tévedés volna viszont azt mondani, hogy a kampánykiadások vizsgálata azért pocsék, mert az ÁSZ-elnök nem független. Az alapvető probléma a törvénnyel van, a jogi szabályozás teszi lehetetlenné, hogy az ÁSZ komoly vizsgálatot folytasson. Igaz, egészen a Jobbik tavalyi botrányáig nem is próbálta – és az is kérdés, hogy akkor megtehette-e egyáltalán.

A bajok nem most kezdődtek. Már a 2002-es választás után kiadott ÁSZ-jelentésben is leírták: a „törvények jelenleg nem biztosítják a választási kampánypénzek eredetének és felhasználásának teljes átláthatóságát, így az Állami Számvevőszék nem tudja teljes mértékben betölteni a választási eljárás átláthatóságával kapcsolatosan azt a szerepét, amelyet az alkotmányos szabályozás megkívánna”.

Azóta minden választásnál elhangzik ugyanez a panasz, a pártok pedig nem lépnek. Az ezt szabályozó törvény átírásához kétharmad kell, így aztán 2010 előtt néha az SZDSZ, néha a Fidesz, néha az MSZP adott be olyan indítványt, amelyet valamelyik másik párt megfúrt, 2010 után pedig hiába írta át a Fidesz az egész szabályozást, a nagyobb átláthatóságért nem tettek semmit.

Százmilliókat próbáltak behajtani a kamupártokon, hiába

A Fidesz 2010 után megírt választási törvénye 2014-re már több tucat valós tevékenység nélküli kamupártot állami támogatással engedett be a választásokra. A törvényt tavaly korrigálták úgy, hogy ha egy párt nem éri el az 1 százalékot, akkor vissza kell fizetni a kampánytámogatást, amit akár a vezetői saját pénzéből is levonhatnak. Ennek a végeredménye jelen állás szerint az, hogy a valóban működő, ám sikertelenül szereplő Együtt elnöksége 150 milliót fizethet vissza. A kamupártoktól viszont, amelyek vezetői már a választási kampányban is bujkáltak, az állam vagy be tudja hajtani az összesen hárommilliárdra becsült támogatást, vagy nem.

MTI / Bruzák Noémi

Az előző választás után 630 millióval nem tudtak elszámolni a kamupártok, akkor hiába követelte vissza a pénzt az állam, az egyéni jelöltek és a pártok is jelezték, hogy nem tudják visszafizetni. Igaz, ekkor személyes felelősségvállalásról még nem szólt a törvény, most viszont igen.

Sok ilyen párt még csak arra sem vette a fáradságot, hogy megpróbáljon tisztességesnek látszani: volt olyan szervezet, amely a papírjainak 86 százalékát úgy adta le, hogy azok nem feleltek meg a számviteli előírásoknak, de 65 milliós üzemanyag- és szállásszámlát is leadtak. A csúcs azonban az Összefogás Párt nevű formáció beszámolója, ahol annyit írtak: „A 298 és fél millió forint a 2014-es parlamenti választásokra és annak kampányára került felhasználásra az idevonatkozó törvények szerint.”

Az ÁSZ-ra a kamupártok kiadásainak vizsgálatainál nem lehet panasz. A 2014-es vizsgálat után kilenc pártot is feljelentettek költségvetési csalás, valamint a számviteli és az áfatörvény megsértése miatt. A végeredmény pedig:

az ügyészség leállította a nyomozásokat.

Aztán jött a jobbikos plakátbotrány

Egészen 2017 végéig azt hihettük, az ÁSZ nem csak nem tud, nem is akar vizsgálódni. Akkor azonban óriási meglepetésre 660 millió forintra büntette a szervezet a Jobbikot arra hivatkozva, hogy a párt tiltott támogatást fogadott el. Egy rendkívüli vizsgálatban ugyanis arra jutottak az ellenőrök: jóval a piaci ár alatt kapott a párt plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől, ez pedig tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül.

Túry Gergely

Azt a hvg.hu-nak nyilatkozó fideszesek is gyanították, hogy 2010-ben és 2014-ben ugyanezt a trükköt Simicska még a Fidesszel játszotta el, de hogy ez valóban így volt-e, nem tudhatjuk meg, mert nem indult vizsgálat. De abban sem voltak biztosak, hogy az ÁSZ-nak volt-e egyáltalán jogalapja ahhoz, hogy egy ilyen vizsgálatot lefolytasson. Sőt, fél évvel a gigabüntetés előtt még maga az ÁSZ is úgy vélte, hogy nem lehet az ilyen tiltott párttámogatásokat elkapni.