A 2017 januárjában indított finn program lényege, hogy kétezer kiválasztott munkanélkülinek két éven keresztül havi nettó 560 eurót (azaz 174 ezer forintot) adnak adómentesen és feltételek nélkül. Ez azt jelenti, hogy semmilyen elvárásnak nem kell megfelelni cserében, és a pénz akkor is jár, ha a munkanélküli állást kap.

A kísérletet a finn társadalombiztosító (Kela) szervezi és felügyeli. A Svenska Dagbladet svéd napilap arról cikkezett, hogy a program egy fontos pontjától most eláll a szervező – szúrta ki a G7. A kezdeti tervek szerint ugyanis az alapjövedelmet 2018-tól a munkában lévőkre is kiterjesztették volna, ám a Kela egyik kutatója a svéd lapnak azt nyilatkozta, erre nem kerül sor. Emiatt viszont nem tudják felmérni, hogyan reagálnak a munkában lévők. A program egyik fő célja ugyanis az lett volna, hogy kiderítsék, karriert váltanak, esetleg továbbképzik-e magukat azok, akik mögött egy stabil havi jövedelem áll. A tervek szerint ugyanis az alapjövedelemmel a részmunkaidős és atipikus foglalkoztatási módszerek felé terelnék az embereket.

A 174 ezer forint természetesen közel sem ér Finnországban annyit, mint nálunk: ott a segélyekből is össze lehet szedni ennyit – esetenként többet is –, igaz, ahhoz hivatalokba kell járkálni. A feltétel nélküli alapjövedelme egyik nagy előnye, hogy ezzel kiváltható a különféle segélyek, támogatások bürokratikus rendszere, a jogosultság vizsgálata.