12 hónapig végezhet valaki egy másik uniós tagországban munkát saját országa cégének alkalmazottjaként, ez az időtartam 6 hónappal hosszabbítható meg – döntött az Európai Parlament. Az úgynevezett kiküldött munkavállalásról szóló irányelv alapján ezek a dolgozók jogosultak a célország lakóival azonos bérekre és egyéb, munkával kapcsolatos jogaik is azonosak lesznek.

További előírás, hogy az utazás, az étkezések és a szállás költségeit a munkaadó fizeti, azok nem levonhatók a munkaerő béréből. A munkaadónak megfelelő, a nemzeti szabályzással összhangban álló lakáskörülményekről kell gondoskodnia a munkavállaló számára.

A jogszabályokban előírtakon túl a tagállamok regionális vagy egyes iparágakra vonatkozó kollektív megállapodásokat is köthetnek. Egyelőre ez még csak az építőiparban történt így.

Ha a munkavállaló csalás, például egy fiktív cég áldozata lesz, a tagállamoknak legalább a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvben szereplő védelmet garantálniuk kell számára.

A fuvarozókra külön szabályozás vonatkozik majd, de amíg arra nem kerül pont, addig a kiküldetési szabályozás korábbi változata lesz érvényes az ebben az ágazatban dolgozókra.

A módosított szabályozást 456 szavazattal, 147 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

A tagállamoknak most két évük lesz, hogy az új szabályokat átültessék nemzeti jogrendjükbe. Így kell tennie Magyarországnak is, amely még tavaly ősszel leszavazta a szabályozásra vonatkozó közös javaslatot.

A kiküldött munkavállaló olyan dolgozó, akit munkáltatója ideiglenesen egy másik uniós tagállamba küldött munkavégzésre. 2016-ban az EU-ban összesen 2,3 millióan dolgoztak így. A kiküldetések száma 2010 és 2016 között 69 százalékkal nőtt.

Magyarországon az Európai Bizottság adatai szerint több mint 11 ezren dolgoznak ilyen formában, az EU többi országában pedig 65 ezer magyar vállal magyar cég alkalmazásában munkát. A magyarok csaknem 57 százaléka Németországban dolgozik ilyen formában, elsősorban az építőiparban vagy fuvarozóként, Ausztriában a kiküldött munkavállalók ötöde található.

Magyarország korábban azért szeretett volna lazább szabályokat kiharcolni, mivel a magyar vállalkozók attól tartanak, a magasabb elvárt bérek miatt a külföldön működő magyar cégek elveszíthetik megbízásaikat. A nyugat-európai államok – elsősorban a franciák – ezzel szemben éppen az olcsóbb bérek miatt szerettek volna szigorítást.

Marianne Thyssen, a bizottság szociális és munkaügyekért felelős tagja a szavazást követő sajtótájékoztatón kiemelte: a végső kompromisszumot csupán két ország utasította el: a lengyel és a magyar kormány.