Orbán Viktor csatagyőzelmet hirdetett az EU-csúcs után. Ebben önmagában nincs is meglepetés – gyakorlatilag minden uniós csúcstalálkozó után el tudja magyarázni az összes kormányfő, hogy éppen miért neki lett igaza –, a mostani helyzet azonban egy szempontból tényleg különös. Orbán ugyanis eddig leginkább az uniós javaslatok megtorpedózásával dicsekedhetett, most viszont egy új irányvonal elfogadásában is aktívan részt vett. Igaz, ezt leginkább nem saját magának, hanem Giuseppe Conte olasz kormányfőnek köszönheti, aki a csúcs kezdetén még vétóval fenyegetőzött.

A megállapodás részleteiről aztán kiderült, üres ígéretekről van szó, amelyek egymást is kioltják: a legfontosabb, nemrég felvetett új gondolat ráadásul kimaradt a zárónyilatkozatból: az ötlet, hogy a Földközi-tengeren menekülők útját Európán kívül létrehozandó menekülttáborokkal állják el, népszerű volt, de túl ködös. A szövegben célként szerepel ugyan, hogy regionális menekültközpontokat hozzanak létre, de a gyakorlati megvalósításról nem látunk konkrétumokat, és arról sem esik szó, hogy ezek Európán kívül legyenek.

Történelmi mélypontjára zuhant a forint. Az eddigi, még 2015-ben elért mélypontot szerda délután lépte át az árfolyam, addig soha nem kellett 327,62 forintnál többet fizetni egy euróért. Péntekre pedig oda sikerült eljutni, hogy már 330 forintba is került egy euró.

A kormányszóvivő szerint spekuláció állhat a gyengülés mögött, az MNB azonban nem értett ezzel egyet. A jegybanki közleményben azonban azt is elolvashattuk: az MNB nem kommentál napi árfolyammozgásokat. Matolcsy György azonban mégis mondhat valamit a jövő héten, legalábbis a parlament költségvetési bizottsága küldött neki egy meghívót, hogy magyarázza el, mi történik. Eközben pedig sorra jönnek azok az elemzések, amelyek már ennél is magasabb, 330-340-es árfolyamról szólnak. Vagyis egyáltalán nem kizárt, hogy a történelmi mélypont után még tovább gyengülhet a magyar pénz.

Éppen a nyári balatoni menetrend életbe lépésének hétvégéjén hibásodott meg a biztosítóberendezés a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon. Ez a rendszer felel a fénysorompók működéséért, de a vonatok zavartalan és biztonságos közlekedéséért is. A hibát a gyártó Siemens garanciálisan javítja, de ez hetekig, akár hónapokig is eltarthat.

De nem egyszeri problémáról van szó. Ezt a vonalat 2014-ig 86 milliárd forintért újították fel, a Siemens pedig modern biztosítóberendezést épített ki újabb 15,5 milliárdért. Azóta átlagosan 150 hibaesemény történt évente, ebből átlagosan 18 volt komolyabb meghibásodás. Ezek miatt eddig összesen mintegy 3400 vonat késett. A hiba kijavítását a Siemens garanciálisan intézi.

A hét képe: az asztal szélére ültették Orbán Viktort Brüsszelben.

MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq

Jogerősen is pert nyertek a bélmegyeri vadászok Mészáros Lőrinc fia ellen. A helyiek, akiket 2016-ban golyóztak ki a vadászterületükről, másfél év után vihetik újra a puskát a saját földjükre. Kiderült ugyanis, hogy bár Mészárosék megvették a környéken 35 évre állami földeket bérlő céget, de a szóban forgó területen egy zsebkendőnyi földjük sincsen. Ennek ellenére el tudták érni, hogy a vadászterületről döntő közgyűlésen az állami területek képviselői Mészárosék mellett adtják le voksaikat.

Az idősebb Mészárosnak, Felcsút távozó polgármesterének mindenesetre így is jó hete volt: kiderült, hogy személyes vagyonát tekintve már gazdagabb, mint az angol királynő. De Quentin Tarantino, Cristiano Ronaldo és J. K. Rowling is szegényebb, mint a leghíresebb magyar gázszerelő.

Azonnali létszámstopot rendelt el a kormány a közigazgatás több szintjén. A miniszterelnök aláírásával megjelent kormányhatározat szerint nem lehet új munkaviszonyt létesíteni egyetlen kormányhivatali jogállású szervnél, központi hivatalnál sem.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete azért nem érti a döntést, mert a közigazgatásban már most 10 százalékos a létszámhiány. Így szerintük ha még többen nyugdíjba mennek vagy kilépnek, már az is azt eredményezheti, hogy a munkatársak köre a kritikus határ alá csökken, és már az ügyfelek kiszolgálása is veszélybe kerül.

Több százezer 55 és 64 év közötti embernek nincs munkája ma Magyarországon, hiába a munkaerőhiány és az igyekezet, hogy elhelyezkedjenek. 45 év felett számos, jól képzett, diplomás, nyelveket beszélő is nehezen talál magának megfelelő állást Magyarországon. Sokan meg sem kísérelnek Magyarországon munkát találni, inkább külföldön próbálkoznak.

A jövőben pedig még nehezebb helyzetbe kerülhetnek a nyugdíj előtt álló munkakeresők: a kormány mindent megtesz azért, hogy visszacsalogassa a munkaerőpiacra azokat a már nyugdíjba vonult embereket, akiket évekig, szisztematikusan kiszorított onnan. Ráadásul, 2019-től eltörlik azt a szabályozást, amely szerint kedvezményt kap a szociális hozzájárulási adóból az a munkáltató, amelyik 55 évesnél idősebb embert foglalkoztat.

Újabb kísérletet tesz az állam a gazdaság fehérítésére: az online kasszák és az ekáer után mától bevezeti az online számlázást. A könyvelők szerint átlagos informatikai tudással nem biztos, hogy érdemes belekezdeni. Arról pedig elképzelésük sincs, hogyan állják a sarat azok a vállalkozók, akiknek könyvelőjük nincs, és korábban nem kellett online számlázással foglalkozniuk.

A kormány úgy számol: azzal, hogy a számlázóprogramokat bekötik a NAV-hoz, 50 ezermilliárd forintnyi forgalom válik egycsapásra láthatóvá a hivatal számára. Épp ez az, amitől tartanak a vállalkozók, hogy „egy-egy ilyen információs adatbázis aranyat érhet”.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!