„Kedvesem, mi már meg is kaptuk az értesítést, hogy kapunk a szövetkezetbe bevitt földünk után valamennyi pénzt. Az apósom volt téesz tag, utána jár valamennyi” – mondta egy asszony, akihez találomra csengettem be Tömörkényen. Nem kell keresgélni a faluban az érintetteket, legalább kilencszázan kaphatnak pénzt a kisajátítás miatt, a településen pedig mindösszesen ezerhétszázan élnek, magyarul: minden második lakosnak jár a kártalanítás.

Nem is csoda, hiszen 1964-ben alakult meg a Csongrád megyei faluban, a Csaj tó körül az Alkotmány Szövetkezet. Akinek egy zsebkendőnyi területe is volt, azt vitték be a téeszbe, nem volt apelláta. A kezdetektől működött a szövetkezeti alapítású halgazdaság is. Egészen 2002-ig szövetkezeti formában létezett, majd egy cég vette át a gazdaságot. Nemrég értesültek azonban a tömörkényiek arról, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetében levő Csaj tavat kisajátítja az állam, a hajdani szövetkezeti tagokat pedig kártalanítja. A lépés leginkább a szövetkezet munkáját folytató Tömörkényi Agrár Kft.-t és annak ötven dolgozóját érinti érzékenyen, ők akár a munkahelyüket, a megélhetésüket is elveszíthetik. Márpedig helyben az önkormányzaton és az idősek otthonán kívül ez a cég az egyedüli munkaadó.

Halászok húzzák a hálót a karácsony előtti lehalászáskor a lecsapolt tömörkényi halastavon 2017. november 28-án.

MTI / Máthé Zoltán

Külföldre is exportálnak halat

Jó vállalkozás volt ez. Már a szövetkezeti időkben is szállítottak halat Nyugat-Európába, és bár a céggé alakulás után egy kicsit megcsappant a halgazdaság jövedelmezősége, de még mindig exportálnak például Lengyelországba (meglepő módon tengerparti feldolgozókba szállítanak), de van igény a Tömörkényen kifogott halra Németországban is, ahol a süllőt szeretik.

A Tömörkényi Agrár Kft. éves árbevétele a cégadatok szerint a félmilliárd forintot is eléri. Az 570 hektáros tó mellett közel ezer hektáron búzát, kukoricát, repcét, napraforgót termel a gazdaság, ennek egy részét megeszik a halak, csak az ivadékoknak vásárolnak tápot. A cég nyereséges, még osztalékot is szoktak fizetni.

hvg.hu

A 2002-es cégalapításkor nyolcvannégyen léptek át az Alkotmány Szövetkezetből a Tömörkényi Agrár Kft.-be, a tulajdonrészt viszont nem lehet eladni, csak örökölni, így tizenöt év elteltével már csak hatvanan vannak. A termelőszövetkezet a cégalapításkor nem szűnt meg, és onnan nem is lépett át mindenki, de a „kint” maradt területeket is a kft. műveli. A tó közös tulajdonban maradt, most pedig az egykori szövetkezeti tagok az ötven évvel ezelőtt bevitt földjeik, illetve az ott munkában eltöltött idő arányában kaphatják a kártalanítást.

A védett Csaj tó

A közel 800 hektáros tórendszer harmada már régóta a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében van, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben levő maradék 570 hektáron is szigorú előírásokat kell betartaniuk az ott gazdálkodóknak. Így lenyelték azt a több tízmilliós veszteséget is, amit a kormoránok rikításának megtiltása okozott a halállományban. Sokan most azt nem értik, miért kell kisajátítani ahhoz az egész tavat, hogy a környezetvédelmi előírásokat betartsák.

Válasz valóban nincs. A Kiskunsági Nemzeti Park honlapján megnéztük a tájvédelmi körzetekkel kapcsolatos intézkedési terveket, a Csaj tórendszerhez kapcsolódóan nem találtunk olyan elemet, ami az átvételt indokolná.

Halászok húzzák a hálót a karácsony előtti lehalászáskor a lecsapolt tömörkényi halastavon 2017. november 28-án.

MTI / Máthé Zoltán

Mindenkinek szájzára van

Megkerestük a kiskunsági Nemzeti Parkot, hogy megkérdezzük, maradhat-e a kisajátítás után is a tógazdaság, de ők egy hét után azt válaszolták: a Földművelésügyi Minisztérium nem engedélyezte számukra, hogy tájékoztatást adjanak. Így írtunk az agrártárcának is, ahol a sajtóosztályon keddre ígérték a választ egy közlemény formájában, ezt még nem kaptuk meg. A szóban forgó cég vezetője pedig arra kért, ne bolygassuk az ügyet. A falu polgármestere sem kívánt semmit hozzáfűzni az esethez. A cégben érdekeltektől is csak annyit sikerült megtudnunk, hogy 2019 év végéig még talán működhet a halgazdaság.

A kisajátítás

„Tudomásomra jutott, hogy az Alkotmány Szövetkezet tulajdonában levő halastavat a magyar állam közérdekű célból megvásárolta. A kártalanítás az 1992-es vagyonnevesítésben érintetteket illeti.” – írta a közösségi oldalon a település képviselője, Bódi Pál, aki segítséget kínált az érintettek, örökösök, rokonok felkutatásában, az ügyek intézésében. Kerestük a képviselőt is, de ő jelenleg szabadságát tölti külföldön.

A jogosultak köre tehát nagyjából világos (bár még ezzel kapcsolatosan is sokan háborognak, hiszen csak az értesítést kapták kézhez, senki nem egyeztetett az érintettekkel), de a kisajátítás jogalapja távolról sem  világos.

MTI / Máthé Zoltán

Így egy másik kisajátítási ügyből merítünk: hasonlóan járt egy szintén Csongrád megyei gazdálkodó, Ali Alaboodi, aki 1993-ban vásárolt földet az egyébként Tömörkénytől nem messze fekvő területen. Az ő birtokának harmadát, 130 hektárt sajátította ki az állam arra hivatkozva, hogy 1992-ben, a földek nevesítésekor a földkiadó bizottságok nem adhatták volna ki a természetvédelmi területekhez tartozó földeket, és azzal, hogy ez mégis megtörtént, az állam jogosultsága ezekre nem szűnt meg. Ezzel az üggyel kapcsolatban a Kiskunsági Nemzeti Park jogtanácsosa elmondta, hogy az államnak korábban nem volt pénze a kisajátításokra, ezért csak most indították el azokat. Ali Alaboodi ügyvédje azonban állítja, amikor a vállalkozó megvásárolta a földet, a tulajdoni lapon semmiféle bejegyzés nem szerepelt, amiből az következett volna, hogy az természetvédelmi terület. Ennek a vállalkozónak az ügyében egyébként első- és másodfokon is neki adott igazat a bíróság, ám a Kúria másként döntött nemrégiben, szerintük mégis jogos a kisajátítás.

Így az már bizonyos lehet, hogy a tavat viszi az állam, de az továbbra sem világos, hogy miért pont most, miért nem elegendő az, ha a területet, vagy tavat kezelő betartja a természetvédelmi területekre vonatkozó előírásokat, és ami a legfontosabb kérdés a falu számára: folytatódhat-e a halgazdálkodás a jövőben?