Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
"Már szeptemberben álmodtam arról, hogy ki kell vinni a csomagokat karácsonyra" – mesélte egy postás a hvg.hu-nak. Nagy az esély rá, hogy ez igazi rémálom legyen: több postás is arról számolt be nekünk, hogy már most is nehezen birkóznak meg egy átlagos hétköznapi munkamennyiséggel, arról pedig elképzelésük sincs, hogyan úszhatják meg káosz nélkül az év utolsó hónapjait.
MTI / Balázs Attila
A Magyar Posta nyáron még úgy számolt: hiába dolgoznak 29 ezernél is többen a cégnél, legalább 300 embert azonnal fel tudnának venni. Főképp postai ügyintézőkből, kézbesítőkből és csomagfeldolgozókból van hiány. A postai átlagkereset hiába jár bruttó 250 ezer forint körül, a kézbesítők átlagos bruttó bére még csak közelíti a 200 ezer forintot.
Könnyebben eldurran az újoncok agya
Az, hogy egy nap csak nyolc órát kelljen dolgozni, a lehetetlen kategória – ebben is egyetértenek a postai dolgozók. Volt, aki arra panaszkodott, hogy a tavalyi nyaralása óta nem jutott el szabadságra, sőt, amikor azt kérte, hadd mehessen el egy hétre, rábízták volna, hogy keresse meg, ki legyen a helyettese. Más pedig azt állítja: természetesnek veszik a munkaidő beosztásánál, hogy mindenki túlórákat vállal. Mindkettejüket megkérdeztük, hogy tudnák-e bizonyítani is ezt az állításukat, de a válasz ugyanaz volt: ha belenéznénk a hivatalos papírjaikba, ott azt látnánk, hogy minden teljesen szabályos volt a munkaidejükkel. Azt is hozzátették azért, hogy a problémájuk nem általános, főleg Budapesten és Kelet-Magyarországon nagy a munkaerőhiány. De az sem ritka, hogy a postás lelkiismeretessége segít, inkább bemegy korábban dolgozni, mert már nincs senki, aki szétválogatná a leveleket, mielőtt ő elkezdené kézbesíteni, így azt is neki kell megoldania.
MTI / Máthé Zoltán
Van, aki arra panaszkodott: beosztották helyettesíteni az otthonától nagyjából 30 kilométerre található városba, akkora volt ott a munkaerőhiány. Ott aztán nem volt elég az, hogy többet kell utaznia a munkába, még a helyi postások ellenszenvét is érezte. „Úgy gondolták helyben, ha nem érkezik hozzájuk más városból ember, akkor talán belátják a fejesek, nagy a baj, muszáj lesz megemelni a fizetéseket és emberibbé tenni a beosztást. Mint ha én tehetnék arról, hogy nem omlik össze a rendszer” – mesélte. Nem mintha lett volna más választása: a postásokat nem a saját városukba vagy járásukba veszik fel dolgozni, hanem a Magyar Posta kézbesítőjének, így elvileg bárhova küldhetik dolgozni. Megesett az is, hogy még ez sem működött. Nemrég Győrújfaluban egy hétig nem kapták meg az emberek a leveleiket, mert a munkaerőhiány miatt behívott helyettesítő postás is megbetegedett.
Azok, akik régóta a postánál dolgoznak, már mindenbe beletörődtek, általában a fiatalok és az újoncok nem bírják igazán jól a terhelést – magyarázták a postások. Ez egybecseng azzal, amit Varjasi Gábor, a vállalat humánerőforrás-főigazgatója mondott nemrég a Pénzcentrumnak: az éves fluktuáció 20 százalék körüli, de főleg az újonnan belépők szállnak ki hamar.
Sokakat felvesznek úgy, hogy alkalmatlanok erre a munkára, nem viselik el a terhelést, aztán csodálkoznak, hogy eldurran az agyuk
– mondta egy régi postás.
| Patakba és erdőbe is dobáltak már leveleket |
Többször adtunk hírt arról az elmúlt hónapokban, mi történik, ha egy-egy postás nem akar dolgozni:
- Szintén Budapesten egy lakótelepi ház tárolójában a postás otthagyott két zsák levelet. - Kőszegen a patakba is jutott a kézbesítetlen levelekből, de egy épület előtti padon is találtak küldeményeket. - A soproni erdő szélén hajított el több mint 140 küldeményt egy próbaidős postás.
|
A Magyar Postán most is tart egy leépítés, szeptemberben és októberben nagyjából száz dolgozót küldenek el, többségében budapesti munkahelyekről. A cég indoklása szerint minderre „a gazdaságos működtetés, valamint a versenyképesség megőrzése” miatt van szükség. Amikor bejelentették a leépítést, azt ígérték a Posta vezetői: az irányításból és az adminisztrációból küldenek el embereket, a hálózati területeket és a logisztikát nem fogja érinteni mindez. A postások, akikkel beszéltünk, megerősítették mindezt: valóban nem azokat küldik el a cégtől, akik kiviszik a leveleket. Csakhogy az ő köreikben már nem elég ez, akkora ugyanis a munkaerőhiány, hogy új postások tömeges felvétele nélkül nem lehet javítani a helyzeten.
Az év végi rohamtól tartanak
A postások igazán attól félnek most, hogy mi lesz az év végén. 2016-ról 2017-re nagyjából negyedével nőtt a feladott csomagok száma, ezért gyakran lassabban szállították ki azokat, a feladat nem lesz könnyebb idén sem. Az pedig már tavaly is nagy feszültséget okozott, hogy a karácsony előtti néhány hétre olyan fizetésekért vettek fel embereket, ami feldühítette a régi dolgozókat, idén pedig még jobban emelkednek a bérek, így valószínűleg még többet kell kínálni, hogy valaki beálljon alkalmi postásnak. Tavaly találtunk olyan állásajánlatot, amelyben 20 nap munkáért nettó 151 ezer forintot és cafeteriát kínáltak; idén még nem kerültek ki az év végi rohamra toborzó hirdetések.
MTI / Czeglédi Zsolt
Az is biztos, hogy egyetlen más csoportot sem lehet találni az országban, akik annyira utálják, ha a kormány év végén Erzsébet-utalványt oszt a nyugdíjasok között, mint a postások. Tavaly például volt olyan postás, akire rendőrt hívtak azzal a váddal, hogy a tízezer forint értékű utalványok felét ellopta, pedig a címzettnek csak szét kellett volna szednie a perforálásnál a kettesével küldött utalványokat. A munka már így is feszített, beláthatatlanul rontaná a helyzetet, ha újra ki kéne vinni 2,7 millió nyugdíjasnak a kormány ajándékát – mondták.
