Életük végéig mentesítenék a háromgyerekes nőket a személyi jövedelemadó megfizetése alól – ezt tervezi a kormány a Magyar Idők cikke szerint. Az még nem derült ki, hogy mikortól léphetne érvénybe ez a változás, bár az tény, tökéletesen passzol a demográfiai súlypontú kormányzásba, amelyet a kormányfő az új célként nevezett meg, sőt amelyről nemzeti konzultáció formájában is megkérdezi a magyarokat.

A kormány nyugodtan megteheti, hogy lemondjon némi adóbevételről egy ilyen cél miatt. Túl sok pénz ugyanis szinte biztos, hogy nem fog emiatt kiesni a magyar költségvetésből – mondta el kérdésünkre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke, aki szerint ahhoz nincs elég sok nagycsaládos anya, hogy az ő adómentességük túl sok pénzt elvegyen a büdzséből. Az is elképzelhető, hogy a gyerekek után járó családi adókedvezményt ők veszik igénybe – más kérdés, hogy ha adómentességben részesülnének, a lehetőséget a másik szülőnek – ha van ilyen – tudnák átadni.

Újdonság, hogy a Magyar Idők szerint a férfiak szerepét is megvizsgálná a kormány: rájöttek arra, hogy a gyerekek megszületéséhez az Orbán Viktor szülésre buzdító szavait meghalló nőkön kívül közük van a férfiaknak is, mint a cikk fogalmaz:

nagy arányban az ő döntésük befolyásolja a családtervezést, a gyermekvállalást.

A családi támogatásokat egyébként jelenleg az apa is igénybe veheti – éppen ezért újdonság a mostani javaslat, amely az anyának tartaná fenn ezt a lehetőséget. Érdekes felvetés az is, hogy ha a nagycsaládos anyáknak adómentességet kínál a kormány, ez nem számít-e diszkriminációnak, de Zara László szerint nem valószínű, hogy ezen elbukna a javaslat. A kérdés inkább az, mi lenne a gyermeküket egyedül nevelő apákkal: a 2011-es népszámlálás szerint a 88 ezer kapcsolatban élő nagycsaládos férfin kívül 4319 egyedülálló apa volt, aki legalább három gyereket nevelt.

Stiller Ákos

Ennél többen, tavaly például már 11 ezer férfi döntött úgy, hogy gyedet kér a gyereke megszületése után, ami nem túl magas szám ahhoz képest, hogy 129 ezer nő igényelt ilyen támogatást. Persze logikus is ez: amíg több családban magasabb a férfi fizetése, egyértelmű, hogy a nő marad inkább otthon a gyerek mellett.

A Fidesz–KDNP-koalíció már 2010-es hivatalba lépése óta is bevezetett olyan intézkedéseket, amelyek a gyerekvállalást támogatják. A családi adózás keretében a többgyermekesek számára jelentős adóalapkedvezményt vezetettek be. A Diákhitel-tartozás felét elengedték a kétgyerekes nőknek, a nagycsaládos anyáknak pedig az egészet, a jelzáloghitelből három gyerek esetén elengedtek 1-1 millió forintot. Mindez azonban leginkább a felső középosztálybeli, valamint az elithez tartozó családokat érintette.

Nincs ez másképp a családok lakáshoz jutását segíteni hivatott családi otthonteremtési kedvezmény, a csok esetében sem. A három- vagy többgyerekesek újlakás-vásárlása esetén akár 10 millió forintos támogatást és kedvezményes hitelt kínáló rendszer a gazdagokat jó helyzetbe hozta, az átlagos család viszont bukott is azon, hogy a kedvezmény önmagában megdobta a lakásárakat.

Túry Gergely

Az egyedüli kivétel, amely a keresettől függetlenül ugyanannyi mindenkinek, így arányaiban a szegényeket segíti jobban, a 12 200–17 000 forintos családi pótlék, ennek az összege viszont 2008 óta változatlan. Ha elengednék a személyi jövedelemadót a nagycsaládos nőknek, akkor is azok járnának jobban, akiknek a magasabb fizetése, hiszen az egykulcsos rendszerben ők több befizetést takaríthatnának meg.

Hiába minden, nem születik több gyerek

A kormány lépéseinek igazi kritikája azonban nem ez, hanem az, hogy akármit is tesznek, a családok csak nem vállalnak több gyereket. Hiába fogadta el a kormány azt az akciótervet, amely szerint 1,5-ről 2,1-re kell növelni 2030-ra az átlagos gyermekszámot, a teljes termékenységi arányszám nem nőtt azóta sem, idén például századra pontosan ugyanúgy 1,46, mint tavaly. 2014 óta egy kivétellel mindegyik évben szinte pontosan ugyanannyi gyerek született, nagyjából nyolcezerrel kevesebb, mint az előző évtized éveiben.

Ráadásul a kivétel is jórészt annak tudható be, hogy aki a válság alatt nem mert gyereket vállalni, az ezt még pótolta. Ez azonban egyszeri hatás volt, erre nem számíthatunk a következő években. Idén a legfrissebb adatok szerint január és július között 1021-gyel kevesebb születés volt, mint tavaly ilyenkor.

Ráadásul ebben az évtizedben hatból egy magyar gyerek már külföldön született. Azaz ők magyar állampolgárként hiába kerülnek be az itteni születési statisztikákba, jóval kisebb az esély, hogy felnőttként ebben az országban fognak élni.

A válság és a jólét önmagában nem magyarázza meg a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseket. Az is gyakori panasz, hogy nagyon rossz helyzetben vannak, akik kisgyerekes anyaként szeretnének dolgozni. Többen is arról számoltak be a kérdésünkre: gyakorlatilag lehetetlen visszatérni a munkába, ha nem vállalnak 8 órás munkaidőt.

Az sem egyedi, hogy a hivatalosan 4 vagy 6 órásnak hirdetett állás valójában teljes műszakot jelent. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az egy- és kétgyerekes magyar anyák alig 5 százalékát jelentették be részmunkaidőre, egyedül a nagycsaládosoknál jobb kicsit ez a szám, náluk 12 százalékos. Ugyanez az arány Ausztriában az egy gyereket nevelő anyáknál már 59, a két- vagy többgyerekeseknél pedig 72 százalék. És akkor arról még nem is szólnak a hivatalos statisztikák, hányan vannak, akik inkább feketén dolgoznak tovább.