Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Ismeretlen csalók hamis elektronikus leveleket küldenek ki a Magyar Nemzeti Bank nevében vagy annak "elvárásaira" hivatkozva, így próbálva magyar magánszemélyektől banki azonosítókat, pénzt kicsalni – közölte az MNB.
A jegybank – amely minden ilyen ügyben büntetőfeljelentést tesz – sohasem kér ilyen adatokat, ezért azt tanácsolja, hogy senki ne reagáljon e megkeresésekre, vagy ha ez mégis megtörtént, az ügyfél haladéktalanul lépjen kapcsolatba a bankjával.
Az MNB azt írta, a mostani levelek egy része – hasonlóan egy korábbi, 2016. decemberi csalási kísérlethez – a "419-es vagy nyugat-afrikai csalás" jellegű, ezeknél a feladók nagy összegű pénz – ebben az esetben jelentős "örökség" – rövidesen várható érkezéséről értesítik a címzetteket. Az átutalás feltételeként ugyanakkor a feladók az MNB számára – pl. a várható átutalások eredetének igazolására, bizonyítására – az ügyfelek saját banki azonosítóit, illetve pénzt kérnek rövid határidővel. A levelek másik típusa szerint az MNB éppen azért kéri el az ügyféladatokat, hogy könnyebben felderíthesse a jövőben az ügyfelet érintő esetleges csalási kísérleteket.
Ha az ügyfelek az üzenetekre esetleg gyanútlanul válaszolnak, annak a súlyos kockázatnak tehetik ki magukat, hogy a megszerzett azonosítók révén a csalók pénzt emelhetnek le bankszámlájukról. Az MNB leszögezi, hogy soha, semmilyen alkalommal nem küld ki ilyen tartalmú leveleket, az MNB soha nem kéri a bankszámla-, bankkártyaadatokat, az MNB fogyasztók esetében átutalással összefüggő ügyintézést nem végez, azzal kapcsolatos információt e-mailben nem igényel.
Az üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akik egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása. Az MNB ilyen esetben ismeretlen tettes ellen csalás gyanúja miatt büntetőfeljelentést tesz az illetékes nyomozóhatóságnál.
