szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az évszázad legfontosabb, egyben legfurcsább szavazása zajlott le ma este a brit parlamentben. A végeredmény megjósolható volt, a következmények annál kevésbé. A tét: milyen körülmények között zajlik le a Brexit, megtörténik-e, és ha igen, ki vezényli le.

Most érkezett

Ki nevet a végén?

Akármi is lesz a megoldás, az biztos, hogy a Brexit miatt (is) állásukat vesztő brit európai parlamenti képviselők jól járnak. A politikusok – köztük Nigel Farage, a Brexitet hosszú ideje szorgalmazó párt, a UKIP vezéralakja – havi bruttó 8611,31 euró átmeneti ellátásra lesznek jogosultak, akár két évig, attól függően, hány ciklust töltöttek el a testületben. A húsz éve az EP-ben ülő Farage esetében a teljes összeg meghaladhatja a 172 ezer eurót – számolgatta a Politico.

A most záruló ciklusban 73 brit szerezhetett mandátumot az Európai Parlamentben. A 2014-es választásokat az EU-ellenes UKIP nyerte meg, a párt 24 embert delegálhatott a testületbe. 

  • A brit parlament alsóházának keddi ülésén súlyos vereséget szenvedett Theresa May miniszterelnök, aki a Brexit feltételeiről szóló megállapodást terjesztette be elfogadásra.
  • A mostani szavazás eredeti időpontja december 11-e volt, ám May az utolsó pillanatban lefújta, mert úgy látta, nincs meg a szükséges támogatás.
  • Az eltelt egy hónapban valamiféle jogi garanciát próbált kiharcolni az EU-tól arra, hogy a megállapodás legvitatottabb pontja, az ír-északír határ átjárhatóságát szükség esetben garantálni hivatott „backstop” a gyakorlatban nem jelenti a tagság határozatlan idejű meghosszabbítását.
  • Ez nem sikerült neki, ahogy jelentős számú képviselőt sem tudott maga mellé állítani azzal, hogy sokszor elismételte: ez a létező legjobb megállapodás, és ha leszavazzák, nagy a valószínűsége annak, hogy leáll a Brexit-folyamat.
  • Ehhez képest várhatóan most is erre tesz kísérletet, ha hagyják: szerdán ugyanis bizalmi szavazás várható ellene a parlamentben.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3 4 5

Hogy jutottunk el idáig? 2. rész

A Brexit dátumát nem a népszavazás, hanem az határozza meg, hogy Theresa May 2017. március 29-én nyújtotta be az EU felé a kilépésre irányuló kérelmet. Akkor már tudni lehetett, hogy a referendum után belügyminiszterből kormányfővé avanzsált politikus – aki ugyan nem támogatta a Brexitet, de szó szerint értelmezte az eredményt – a várakozásokkal ellentétben szakítást kezdeményezett nem csak az EU-val, de annak magját adó belső piaccal is. A különbség? Emiatt nem lesz lehetséges a szabad munkavállalás, az akadálytalan kereskedelem.

Ez 2018 júniusában módosult, úgynevezett Chequers-terv már finomabb jövőt vázolt – viszont ez meg azzal az alapvetéssel szakított, hogy "visszavesszük a hatalmat". A kettő elegyéből született a végső megállapodás.

Az első változat után a skótok akartak kiválni az Egyesült Királyságból, a második kettő miatt 13-an hagyták el May kormányát.

Hogy jutottunk el idáig? 1. rész

Egy hete mutatták be a Brexit-népszavazást megelőző kampányról szóló tévéfilmet. Ha valaki azt hitte, a referendum egy bonyolult kérdésre adott felelős válaszról szólt, ajánljuk figyelmébe, mielőtt felpörög a vita.

Benedict Cumberbatch megmutatta, hogy bármilyen hazugságot képes beadni a briteknek

A Brexitről már csak azért sem könnyű mesélni, mert még mindig az orrunk előtt zajlik a történet, a végét sem tudjuk. A brit kilépési döntéshez vezető népszavazási kampányról viszont már készült egy film, a Brexit -Háborúban minden szabad erejét azonban éppen a valóság abszurditása adja. Vagy adná.

Közeleg a tél

A Trónok harcából idézett egy rádióműsorban Michael Gove környezetvédelmi miniszter, a kilépést támogató kampány egyik kulcsfigurája. A politikus szerint ha leszavazzák a megállapodást a parlamentben, "közeleg a tél".

Ebben az olvasatban: azt nem tudni, mi történik, de az biztosan rosszabb lesz, mint a rendezett kilépés, amelyet a dokumentum garantál.

Michael Gove

May egyelőre nem okozott meglepetést

Theresa May szóvivője – ki tudja, hányadszor – kedden is azt nyilatkozta: az a megállapodás, amelyről szavazni készül a Ház, a "legjobb eszköz arra, hogy beteljesítse a brit nép akaratát".

Kis szótár:

A brit nép akarata: a 2016. június 23-i, véleménynyilvánító népszavazás végeredménye, tehát 51,9 százalékos többség a kilépés mellett.

Beteljesítés: a teljes szakítás (Brexit-szlengben a Hard Brexit), amelyről a tárgyalás közben kiderült, hogy nem az EU, hanem Nagy-Britannia miatt nem lehetséges. Ehhez ugyanis vissza kellene építeni az Ír-sziget északi, Egyesült Királysághoz tartozó fele és az Ír Köztársaság közötti államhatárt. Az 1997-es nagypénteki békemegállapodásban azonban garantálták, hogy ez nem történik meg.

A legjobb eszköz: Az EU világossá tette, ha 2017. március 29-e óta ezt sikerült összehozniuk a tárgyalófeleknek, nincs értelme annak, hogy a kilépésig tartó utolsó néhány hónapban újranyissák az egészet.

Theresa May

Eközben Londonban

Tilatkoznak.

Itt a menetrend – mára

Megkezdődött a Brexit-megállapodásról szóló vita utolsó napja a brit parlament alsóházában. John Bercow házelnök bejelentette, mely módosítókról szavaz majd a ház a magyar idő szerint várhatóan este nyolckor kezdődő voksoláson.

A napirendbe négy ilyen indítvány került be, (pontosabban öt, de ha az első négyből az egyiket elfogadják, az automatikusan kiüti az ötödiket). A végszavazás ezt követően várható, legkésőbb negyed tíztől.

1 2 3 4 5
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Megnézem az ajánlatokat
Európai Unió Egyesült Királyság brit parlament Brexit Therea May