Szigorítaná a letelepedési kötvények kiadását az EU

Szigorítaná a letelepedési kötvények kiadását az EU

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Brüsszel szerint az ilyen programok növelik a pénzmosás, a szervezett bűnözés, a korrupció és az adóelkerülés kockázatát az EU-ban.

A magyar letelepedési kötvény és a hasonló európai lehetőségek szigorítását tervezi az Európai Bizottság – értesült a Financial Times. A lap szerint a brüsszeli testület szerdán nyújtja be ezzel kapcsolatos javaslatát, amelynek lényege az, hogy a mostanihoz képest fokozottan ellenőrizzék a pénzért tartózkodási engedélyt kínáló aranyvízumokra jelentkező üzletembereket. Mivel mindez tagállami hatáskörbe tartozik, a bizottság csak ajánlásokat tehet, méghozzá arra, hogy az országok hajtsanak végre, lehetőleg azonos szabályok alapján, biztonsági ellenőrzéseket. Az ajánlásokat pedig a máltai, a ciprusi és a bulgáriai rendszer vizsgálata alapján teszi meg Brüsszel – írja a lap.

A pénzért kínált letelepedés rendszere nagyjából húsz tagállamban létezik – a főleg a válság idején kialakított sémák nagyjából 25 milliárd eurós bevételt hoztak, ám ezeket eddig nem vizsgálta az EU. Van, ahol ingatlanvásárlást vagy befektetést várnak el, van, ahol csak pénzt vagy – akárcsak a már nem működő magyarországi rendszerben – államkötvény vásárlását. Vannak olyan országok is, ahol nem csak letelepedési engedélyt, de útlevelet is kap a befektető a pénzéért. A Financial Timesnak megszellőztetett dokumentum ezt úgy értékeli: „többféle kockázatot rejt a tagállam és az unió egésze számára, főleg a biztonságot érintően, méghozzá amiatt, hogy EU-n kívüli szervezett bűnözői csoportok hatolnak be, de ugyanilyen fontos a pénzmosás, a korrupció és az adóelkerülés veszélye is”. A bizottság a befektetett vagyon forrásának alaposabb vizsgálatát várná el, ugyanakkor ellenőrizné azokat a magáncégeket is, amelyek működtetik a rendszert – a ciprusi és máltai vállalkozások esetében például nem elvárás a pénzmosás elleni uniós rendelkezések tiszteletben tartása.

A G7 a Transparency International által kikért és a portál birtokába jutott adatbázis alapján egy hete írt a magyarországi letelepedésikötvény-bizniszről. E szerint csaknem húszezer külföldi jutott így tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez 2013 és 2017 – a program felfüggesztése – között. A programban 59 ország 6543 kötvényt jegyző állampolgára, és ezek 13,3 ezer családtagja jutott magyar papírokhoz.

A TI adatigényléséből az is kiderült, hogy a közel húszezer kérelmezőből nemzetbiztonsági kifogás miatt csupán 20 kötvényjegyző és 44 családtag esetében utasították el a magyar hatóságok a letelepedési kérelmeket. Olyan országból is érkeztek kötvényesek, amelyeket offshore adóparadicsomként emlegetnek. A G7 szerint így sokan megkerülhették a túl szigorú hazai szabályokat, az offshore országokban ugyanis könnyű állampolgársághoz jutni, büntetett előéletűek pedig egyszerűen kérhetnek egy „tiszta” erkölcsi bizonyítványt.

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a G7-nek azt mondta: a letelepedési államkötvények forgalmazása „az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra”. Szerinte ugyanis a közel 20 ezer állampolgár átvilágítása alkalmatlan annak megelőzésére, hogy bűnözők vagy akár terroristák Magyarországon mossák tisztára vagyonukat.

Hozzászólások