A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Napra pontosan egy héttel az után dönt Magyarországról a Fitch Ratings, hogy egy másik hitelminősítő, a Standard and Poor’s egy fokozatot már javított a magyar adósság besorolásán. A Fitch (amely a két másik nagy hitelminősítőhöz hasonlóan 2016 óta a befektetésre ajánlott sávban, „BBB mínusz” osztályzattal tartja nyilván Magyarországot) tavalyi értékelése szerint a magyar gazdaság folyamatai ugyan kedvezőek, dinamikusan nő a gazdaság, de az államadósság tartósan magas, a gazdaságpolitikai döntéshozatal kiszámíthatatlan. Idei, a térségre vonatkozó értékelésében ugyanakkor azt emelte ki, hogy több kelet-közép-európai ország kedvező hitelminősítői lépésekre számíthat. A harmadik nagy hitelminősítő, a Moody’s majd májusban vizsgálja a magyar adósság besorolását, jelenleg stabil kilátást tart érvényben.
| Mik azok a hitelminősítők, és mire kíváncsiak? |
| Az első hitelminősítő intézet akkor jött létre, amikor az Egyesült Államokban a vasútépítő és -üzemeltető társaságok megjelentek. A befektetők többsége elsősorban Európából származott, így a földrajzi távolság miatt szükség volt olyan független forrásokra, amelyek a cégek pénzügyi helyzetét értékelték, és róluk információt szolgáltattak. Ezzel a céllal alapították a Standard Statistics hivatalt, később ebből lett a Standard & Poor’s. A Moody’st 1909-ben alapította John Moody, a cég 1914-től kezdve végez hitelminősítést. A Fitch Ratings pedig 1913 óta ismert, először kötvényekről és részvényekről publikált könyveket, 1924-ben dolgozta ki azt a rendszert, amely alapján mérhető, egy vállalat miként tud megfelelni a kötelezettségeinek. Később ez lett a hitelminősítés sztenderdje. |
A hitelminősítőket világszerte sokan bírálják, amiért nem képesek előre jelezni a drámai eseményeket. A Fitch, a Moody’s és a Standard and Poor’s iránt is egyszerre csappant a bizalom a 2008-as gazdasági válság után, mivel mindvégig olyan értékpapírokat és hiteltermékeket minősítettek kiválónak, amelyek később lenullázódtak. Ilyenek voltak például a Lehman Brothers kötvényei. Sokaknak csípte a szemét az is, hogy a cégek semmiért sem vállalnak felelősséget, csak „eltűrik”, hogy a tekintélyük csorbul.
A hitelminősítők ennek ellenére máig megkerülhetetlenek, besorolásaikra számos befektetési alap épít, és a hagyományos hitelek minősítésénél is jelzésértékű egy-egy leminősítés. Államkötvényeket és vállalati papírokat egyaránt minősítenek, az adósságot 21, illetve 24 fokú skálán osztályozzák, általuk előre meghatározott és Brüsszelnek bejelentett időpontokban. Olyan szabály nincs, hogy a cégek a kijelölt napokon kötelesek módosítani az egyes országok adósbesorolását. Magyarország esetében például a következő szempontokat nézik:
- makrogazdasági helyzet,
- államháztartás, költségvetés állapota,
- finanszírozási kilátás.
Fontos, hogy értékelésük nem mindig egyforma, túlzottan nagy különbségek azonban nincsenek közöttük. A minősítésről egy testület dönt.
Ügyesen dicsérnek
A Standard and Poor’s egy héttel ezelőtt kiadott indoklásában azt írta, a magyar gazdaság – köszönhetően jórészt az exporttermékek iránti keresletnek – 2018-ban hatodik éve folyamatosan növekedett, miközben az államadósság és a külső adósság GDP-hez mért aránya csökkenést mutat. Ez is jelzi, hogy a korábbi növekedésektől eltérően, a gazdaság most stabil lábakon áll, a külső sérülékenységet pedig nagyban csökkenti, hogy a magánszektor és az állam számára is forintban történik a hitelezés.
A hírre egy nappal később a pénzügyminiszter úgy reagált, hogy ideje volt felminősíteni Magyarországot. Varga Mihály kiemelte: a hitelminősítő a magyar gazdaság évek óta tartó kiegyensúlyozott és stabil növekedésével indokolta döntését, amelyben azt is elismerte, hogy hazánk külső sérülékenysége és az államadósság is folyamatosan csökken, köszönhetően a kormány unortodox gazdaságpolitikájának.
Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a kormány maradéktalanul elégedett azzal, hogy a hitelminősítő elismerte politikáját. Varga elmondta: a több mint két évvel az előző felminősítés után meghozott döntést jócskán megelőzte a piac, hiszen az már korábban beárazta a magyar fundamentumok javulását – folyamatosan alacsony szinten van a magyar állampapírok kamatfelára. A pénzügyminiszter szerint ezért legalább két fokozattal kellett volna javítani a besoroláson.
| Kijönni a bóvliból |
| Az igazán nagy dobás mégsem ez volt, hanem az, amikor 2016 őszén Magyarország mindhárom hitelminősítőnél kikerült a bóvli (befektetésre nem ajánlott) kategóriából. 2011-től tartott a vesszőfutás, a döntéssel azonban a kormány egy csapásra igazolva látta gazdaságpolitikája sikerességét. A mostani döntés inkább a presztízs szempontjából fontos, jelzés a kabinetnek, hogy elismerik a munkáját. |
A versenyképességet javító lépések fontosságát emelte ki a múlt heti felminősítés után kiadott közleményében a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is. Nagy Márton ugyanakkor azt írta: a felminősítés segíti Magyarország monetáris politikájának folytatását. Ennek fókuszában jelenleg az infláció áll, célja ugyanakkor a külső sérülékenység további csökkentése a devizaadósság leépítésével és a belföldi, főként lakossági állampapír-állomány növelésével. Ennek fontosságát is elismerte az Standard and Poor's.
