szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Standard and Poor's után a Fitch Ratings ma este hozza nyilvánosságra, hogy javít-e Magyarország adósságbesorolásán.

Napra pontosan egy héttel az után dönt Magyarországról a Fitch Ratings, hogy egy másik hitelminősítő, a Standard and Poor’s egy fokozatot már javított a magyar adósság besorolásán. A Fitch (amely a két másik nagy hitelminősítőhöz hasonlóan 2016 óta a befektetésre ajánlott sávban, „BBB mínusz” osztályzattal tartja nyilván Magyarországot) tavalyi értékelése szerint a magyar gazdaság folyamatai ugyan kedvezőek, dinamikusan nő a gazdaság, de az államadósság tartósan magas, a gazdaságpolitikai döntéshozatal kiszámíthatatlan. Idei, a térségre vonatkozó értékelésében ugyanakkor azt emelte ki, hogy több kelet-közép-európai ország kedvező hitelminősítői lépésekre számíthat. A harmadik nagy hitelminősítő, a Moody’s majd májusban vizsgálja a magyar adósság besorolását, jelenleg stabil kilátást tart érvényben.

Mik azok a hitelminősítők, és mire kíváncsiak?
Az első hitelminősítő intézet akkor jött létre, amikor az Egyesült Államokban a vasútépítő és -üzemeltető társaságok megjelentek. A befektetők többsége elsősorban Európából származott, így a földrajzi távolság miatt szükség volt olyan független forrásokra, amelyek a cégek pénzügyi helyzetét értékelték, és róluk információt szolgáltattak. Ezzel a céllal alapították a Standard Statistics hivatalt, később ebből lett a Standard & Poor’s. A Moody’st 1909-ben alapította John Moody, a cég 1914-től kezdve végez hitelminősítést. A Fitch Ratings pedig 1913 óta ismert, először kötvényekről és részvényekről publikált könyveket, 1924-ben dolgozta ki azt a rendszert, amely alapján mérhető, egy vállalat miként tud megfelelni a kötelezettségeinek. Később ez lett a hitelminősítés sztenderdje.

A hitelminősítőket világszerte sokan bírálják, amiért nem képesek előre jelezni a drámai eseményeket. A Fitch, a Moody’s és a Standard and Poor’s iránt is egyszerre csappant a bizalom a 2008-as gazdasági válság után, mivel mindvégig olyan értékpapírokat és hiteltermékeket minősítettek kiválónak, amelyek később lenullázódtak. Ilyenek voltak például a Lehman Brothers kötvényei. Sokaknak csípte a szemét az is, hogy a cégek semmiért sem vállalnak felelősséget, csak „eltűrik”, hogy a tekintélyük csorbul.

A hitelminősítők ennek ellenére máig megkerülhetetlenek, besorolásaikra számos befektetési alap épít, és a hagyományos hitelek minősítésénél is jelzésértékű egy-egy leminősítés. Államkötvényeket és vállalati papírokat egyaránt minősítenek, az adósságot 21, illetve 24 fokú skálán osztályozzák, általuk előre meghatározott és Brüsszelnek bejelentett időpontokban. Olyan szabály nincs, hogy a cégek a kijelölt napokon kötelesek módosítani az egyes országok adósbesorolását. Magyarország esetében például a következő szempontokat nézik:

  • makrogazdasági helyzet,
  • államháztartás, költségvetés állapota,
  • finanszírozási kilátás.

Fontos, hogy értékelésük nem mindig egyforma, túlzottan nagy különbségek azonban nincsenek közöttük. A minősítésről egy testület dönt.

Ügyesen dicsérnek

A Standard and Poor’s egy héttel ezelőtt kiadott indoklásában azt írta, a magyar gazdaság – köszönhetően jórészt az exporttermékek iránti keresletnek – 2018-ban hatodik éve folyamatosan növekedett, miközben az államadósság és a külső adósság GDP-hez mért aránya csökkenést mutat. Ez is jelzi, hogy a korábbi növekedésektől eltérően, a gazdaság most stabil lábakon áll, a külső sérülékenységet pedig nagyban csökkenti, hogy a magánszektor és az állam számára is forintban történik a hitelezés.

A hírre egy nappal később a pénzügyminiszter úgy reagált, hogy ideje volt felminősíteni Magyarországot. Varga Mihály kiemelte: a hitelminősítő a magyar gazdaság évek óta tartó kiegyensúlyozott és stabil növekedésével indokolta döntését, amelyben azt is elismerte, hogy hazánk külső sérülékenysége és az államadósság is folyamatosan csökken, köszönhetően a kormány unortodox gazdaságpolitikájának.

Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a kormány maradéktalanul elégedett azzal, hogy a hitelminősítő elismerte politikáját. Varga elmondta: a több mint két évvel az előző felminősítés után meghozott döntést jócskán megelőzte a piac, hiszen az már korábban beárazta a magyar fundamentumok javulását – folyamatosan alacsony szinten van a magyar állampapírok kamatfelára. A pénzügyminiszter szerint ezért legalább két fokozattal kellett volna javítani a besoroláson.

Kijönni a bóvliból
Az igazán nagy dobás mégsem ez volt, hanem az, amikor 2016 őszén Magyarország mindhárom hitelminősítőnél kikerült a bóvli (befektetésre nem ajánlott) kategóriából. 2011-től tartott a vesszőfutás, a döntéssel azonban a kormány egy csapásra igazolva látta gazdaságpolitikája sikerességét. A mostani döntés inkább a presztízs szempontjából fontos, jelzés a kabinetnek, hogy elismerik a munkáját.

A versenyképességet javító lépések fontosságát emelte ki a múlt heti felminősítés után kiadott közleményében a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is. Nagy Márton ugyanakkor azt írta: a felminősítés segíti Magyarország monetáris politikájának folytatását. Ennek fókuszában jelenleg az infláció áll, célja ugyanakkor a külső sérülékenység további csökkentése a devizaadósság leépítésével és a belföldi, főként lakossági állampapír-állomány növelésével. Ennek fontosságát is elismerte az Standard and Poor's.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Meghalt egy ember, egy utasszállító gép vészleszállást hajtott végre Budapesten

Meghalt egy ember, egy utasszállító gép vészleszállást hajtott végre Budapesten

Fotókon az M5-ösön történt komoly baleset

Fotókon az M5-ösön történt komoly baleset

Nem túlzás: tényleg csupakijelzős lesz az Oppo új telefonja

Nem túlzás: tényleg csupakijelzős lesz az Oppo új telefonja

4 évet kapott az autós, aki sms-ezett gyorshajtás közben és halálra gázolt egy motorost

4 évet kapott az autós, aki sms-ezett gyorshajtás közben és halálra gázolt egy motorost

Korrupciógyanús ingatlanbiznisz miatt lemondott egy miniszter, no nem Magyarországon

Korrupciógyanús ingatlanbiznisz miatt lemondott egy miniszter, no nem Magyarországon

Megvan Baló György temetésének időpontja

Megvan Baló György temetésének időpontja