Nem szerénykedett Matolcsy György, amikor a parlament Gazdasági bizottságában kérdezték a most véget érő jegybankelnöki ciklusáról, nemes egyszerűséggel a világháborúk utáni újjáépítés sikeréhez hasonlította az elmúlt éveket. Szerinte három rendkívül sikeres időszak volt az MNB történetében: az 1920-as évek közepén, 1946 után, a forint bevezetésekor és a március elején záruló, 2013–2019-es ciklus.

Nem ez az első alkalom, amikor Matolcsy nagyot mond. Amióta 2010-től előbb nemzetgazdasági miniszterként, majd 2013-tól jegybankelnökként a magyar gazdaság egyik legfontosabb irányítója, néha a magyar nyelv megújítójaként is tündököl. Összegyűjtöttük kedvenc Matolcsy-szállóigéinket az elmúlt kilenc évből.

Unortodox gazdaságpolitika

Amikor 2010-ben Matolcsyt kinevezték miniszternek, még csodálkoztunk az "unortodox gazdaságpolitika" szófordulaton, ma viszont már szinte meg sem lepődünk rajta. A jelentése? Ide lehet betuszkolni minden olyan gazdaságpolitikai lépést, amit másképp nem nagyon lehetne megmagyarázni, például a különadókat, a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosítását, az euróbevezetés elhalasztását bizonytalan időre, vagy épp azt, hogy három nappal az IMF szidása után mégis elkezdték a tárgyalást a gyanús hárombetűs intézménnyel.

Simplicity

És ha már IMF: pár nappal az után, hogy mégis a korábban kipaterolt szervezethez menekült a kormány, Matolcsy a Wekerle Sándor Főiskolán tartott előadást. Arra kényesen ügyelt, nehogy elárulja, miért tárgyalnak újra az IMF-fel, ehelyett új sikerreceptet próbált felvázolni. A felgyorsult világban a bonyolult dolgok elakadnak, ezért „egyszerű gondolkodás, egyszerűség, simplicity kell”.

Az ősmagyar agysebészek

Matolcsy aznap nagyot ment, ugyanebben az előadásában azt is megállapította: mi, magyarok szereljük össze a világ legjobb autóit, de más területeken is erősíthetnénk. Az ősmagyarokról például korabeli bizánci és perzsa források megjegyezték, hogy három dologban voltak kiemelkedően jók, agysebészetben, gasztronómiában és vendéglátásban. Bizony.

Magyarország interkontinentális fordítókorong

A gazdaságpolitikai szürrealitás csúcsa volt 2011-ben a Magyar Növekedési Terv, amelyben azt próbálta felvázolni Matolcsy minisztériuma, hogyan lehet a következő évben növekedést elérni (nem sikerült, recesszióval zártuk azt az évet). A 177 oldalas alapvetésben kimondták például azt: kulcsfontosságú, hogy az európai centrumtól való térbeli távolságunk csökkenjen, legyünk az új gazdasági selyemút keleti(!) kapuja, felrajzolták a Kelet-Európai Banánt (ez lenne a nagy növekedési centrum formája a térképen), és megállapították azt, hogy itt formálódik ki „az a gazdasági és térszerkezeti fordítókorong, amely Európa jövőbeli megújítási övezeteit az elkövetkező évtizedekben” közvetíteni és átalakítani képes.

Ju nó, pekidzs

Újabb megszorításokat jelentett be Matolcsy 2012 végén, de a sajtótájékoztatója nem erről maradt emlékezetes. Hanem arról, hogy nagyon nem tetszett neki, amikor Matolcsy-csomagnak nevezték a 367 milliárd forintos megszorítássorozatot, egész meglepő angolsággal magyarázta: „a csomag az egy olyan, olyan, olyan jó kis angolszász, package, you know, package, nos, ezt azért nem mondjuk, mert ez valóban nem megszorító csomag.”

Az ember száz unokatestvérrel

Matolcsy már az MNB elnöke volt, amikor sokat támadták azzal, hogy unokatestvére, Szemerey Tamás birtokolja a Növekedési Hitel Bankot (a pénzintézet azóta nagy bajba került, már felügyeleti biztost kellett kirendelni oda). Matolcsy a Magyar Nemzetnek magyarázkodott egy sort: mint mondta, „nekem Magyarországon körülbelül száz unokatestvérem van, világszerte pedig 3-400 rokonom”. De még azt is előhúzta egy parlamenti vitában érvként: neki unokatestvére Trócsányi László (az igazságügyi miniszter ezt cáfolta), sőt, az akkor még a 444-nél dolgozó Kasnyik Márton is, akivel az utolsó közös ősük a XVIII. században született. Vagyis a rokoni mutyiról szóló vádak szerinte nem igazak, mert van olyan távoli rokona, aki nincs ebben benne.

Blöff, blöff és blöff

Rövidre zárta a jegybankelnök a válaszát, amikor 2016-ban a parlamentben arról kérdezték, hogy a rokonai is kaptak-e pénzt az MNB alapítványaitól, illetve hogy a vagyon tényleg eltűnt-e. Mint mondta, „minden, ön által felhozott blöff ugyanannak a hadjáratnak a része: blöff, blöff és blöff."

A piros fenékpötty

„Igyekezzen most is valami olyat mondani, amivel beírja a nevét a gazdaságtörténetbe” – így konferálta fel Lázár János Matolcsyt 2012-ben egy hódmezővásárhelyi fórumon. Ha nem is a gazdaságtörténetbe való beiratkozással, de tényleg emlékezetes lett az esemény, főleg mert az Index ott volt, és készített egy videót. Megkérdezték ugyanis arról, hogy Bajnai Gordon állítólag közép-ázsiai ivadékoknak nevezte a Fidesz-szavazókat (valójában nem, az exminiszterelnök csak arról beszélt, hogy a Jobbik és a Fidesz közt olyan átjárás van, mint ahogy a közép-ázsiai határokon járnak át az emberek). Mire Matolcsynak sikerült azt válaszolnia:

Az ázsiai származásra büszkének kell lennünk. Gyermekeink fenekén az első hat hétben százból harminc esetben kis piros pont van. Pont, mint a japán gyermekeknek. Ezt nekem japán tudósok mondták.

A nap hőse pedig egyértelműen Lázár János volt, aki ezt majdnem kibírta faarccal. Pedig Matolcsy még arra is biztatta: ha a saját gyereke fenekén nem talál piros pontot, rajzoljon oda egyet.