Több milliárd forintnyi sportvagyont adományoz Nyerges Zsolt Szolnok városának

Nyerges Zsolt, a Szolnoki Olaj KK férfi kosárlabdacsapata tulajdonosi alapítványának alapítója, a Szolnoki Dózsa vízilabdacsapat tulajdonosi alapítványának alapítója, az NB III-as labdarúgócsapatot működtető Szolnoki MÁV FC Kft. tulajdonosa a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Új Néplapnak adott interjúban elmondta: a háttérben megkezdődött a szakértői munka annak kidolgozására, hogy a klubokat a legmegfelelőbb jogi és szerződéses keretek között adják át Szolnok városának.

Nyerges szerint a sportlétesítmények a bajnokság végéig átkerülhetnek a városhoz, és folynak a tárgyalások a klubokról is. A Simicska-birodalmat átvevő szolnoki vállalkozó szerint Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) személye garancia arra, hogy a rendezett háttérrel átadott létesítmények megfelelő helyre kerülnek – írta az MTI.

Nyerges Simicska legközelebbi üzlettársa volt, neki adta el a vállalkozó minden érdekeltségét a nyáron. Nyerges az első Orbán-kormány idején szerezte meg az első milliárdját, mikor egy szolnoki kis cég két állami bank segítségével áron alul hozzájutott a Budai Hengermalom több milliárd forintos vagyonához, a kft.-ben pedig felügyelőbizottsági tagként megjelent Nyerges is. A vállalatban több év leforgása alatt szép lassan tulajdonrészt vett több Simicska-közeli cég is. Nyerges 2017-ig a Közgép vezérigazgatója volt, jelenleg a 34. leggazdagabb magyar, vagyonát 33,5 milliárd forintra becslik.

Nyerges kedvenc befektetési területei között egyetlen olyan terület volt, melynek láthatóan nincs köze Simicskához: a szolnoki sport. Ezt még ügyvédként kezdte pénzelni, és fiatal korában még játszott is az ottani kosárcsapatban.
A szolnoki foci már nem annyira sikeres, mint a többi csapatsport, tavaly estek ki az NB III-ba. A stadion építését egyébként Garancsi István Market Zrt.-je nyerte el.

Nyerges a lapnak elmondta: hétévnyi előkészítés és megvalósítás után 2018-ra mindent felépítettek, amit elterveztek. A Vízilabda Arénára, a Tiszaligeti Stadionra, az utánpótlás pályáira és főépületeire és az egyéb létesítményekre akkori beruházási értéken mintegy 5 milliárd forintot költöttek – mondta. Ha mindezt ma kellene megteremteni, ismerve az építőiparban bekövetkezett robbanásszerű árváltozásokat, a költségek akár 8-10 milliárd forintra is rúghatnának.

Emellett százmilliós sportvagyont képviselnek a kapcsolódó eszközök, például a városi sportcsarnokban található berendezés is, amely az első osztályú kosárlabdameccsekhez elengedhetetlen, a lelátókkal, palánkokkal, LED-fallal együtt.