Keszthely a Balaton fővárosa, olvasható a keszthelyi Pavilonsorhoz vezető út szélén. A helyiek szerint ez már rég nem így van, inkább azt kellene kiírni, hogy Keszthely a NER fővárosa. Éppen egy évvel ezelőtt írt a Reuters a „keszthelyi tízekről”, azokról a befektetőkről, akik a városban terjeszkednek. Megemlítették – többek között – Tiborcz Istvánt, Mészáros Lőrincet, Jászai Gellértet, Szíjj Lászlót, Varga Károlyt és Paár Attilát. Az ő keszthelyi vásárlásaik egybeesnek a kormány fejlesztési tervével, azzal, amelyik 2020-ig 365 milliárd forintot költ a Balatonra, a pénz 40 százalékát az Európai Unió adja.

Mióta Orbán Viktor miniszterelnök először beszélt a rendszerváltás óta nem látott balatoni fejlesztési lehetőségekről, a keszthelyi partszakasz legértékesebb területei cseréltek gazdát:

• 2014-ben a közvetve Tiborcz István tulajdonában lévő Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. megvette a jachtkikötőt. Az ügy nyilvánosságra kerülése után a kormányfő veje kiszállt az üzletből, egy régi barátja vette át a helyét.
• 2015 és 2017 között több részletben szerezte meg a Hotel Viát Mészáros Lőrinc egyik legfontosabb üzleti partnere, Szíjj László, majd három helyrajzi számot összevonva a Minerva alapkezelő egyik ingatlanalapjáé lett.
• 2016-ban a Hotel Helikont és a Hullám Szállót vette meg a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég, amelynek meghatározó részvényese volt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
• Szintén 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett a Balaton Hotel.
• 2017-ben Szíjj László cége jutott hozzá a Zala kempinghez, majd továbbadta azt Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila cégének, úgy, hogy az üzemeltető a Mészáros-féle Konzum lett.

Kényszerberuházás

Csípős szél fúj a keszthelyi kikötőben, a távolban egy horgász evez, társa a partról távcsővel követi. Nem messze innen festik, takarítják a bódékat, a lángosos is kinyitott. Hamarosan indul a szezon. Az apróbb munkákat leszámítva semmi sem utal arra, hogy ehhez a városhoz bármi köze is lenne Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak. Pedig ha a keszthelyi korzón jobbra nézünk, akkor Magyarország leggazdagabb emberének szállodáját látjuk, ha balra, a miniszterelnök vejének hoteljét. Ám hiába élvez műemléki védettséget a Balaton szálloda és a Hullám szálló, mindkét épület pusztul. A valaha patinás, százéves hotelek faláról mállik a vakolat, homlokzatukat összefirkálták, az ablakokat kitörték, üveg híján szakadt műanyag fóliát lenget a szél.

Keszthelyről évről évre egy kisebb falucskányi ember, nagyjából kétszáz költözik el. Utoljára 1975-ben laktak itt annyian, mint most, valamivel több, mint 19 ezren. A város adóbevétele 2014 óta egy fillérrel sem nőtt, maradt 1 milliárd forint körül. Pedig van itt egyetem, nyáron fesztivál, kis híján ide került a Red Bull Air Race, a városi strandon a belépő csúcsidőben a legfelkapottabb wellnessfürdők áraival vetekszik, a szomszédban van az ország egyik leggazdagabb városa, az aranytojást tojó tyúk, Hévíz. Keszthely ezekből mégsem tud profitálni. Ezt a polgármester, a kormánypárti Ruzsics Ferenc is elismerte legutóbbi sajtótájékoztatóján, azt mondta, „annak ellenére, hogy a körülmények, a keretek évtizedek óta lehetőséget adnának a fejlesztésre, azok mégis alacsony szinten maradtak”. Noha a kormánypárt képviselőjeként sokak meglepetésére korábban éppen ő emlegette fel, hogy „a Balaton-part néhány foghíj kivételével a Tiborcz–Mészáros-érdekcsoporthoz tartozik”. Később „rátett még egy lapáttal”, és kijelentette,

egyesek mások becsapásával, félrevezetésével, újabban a pályázati rendszer kiskapuinak a kihasználásával próbálnak haszonra szert tenni, nagyjából munka nélkül, és utána ezt a hasznot felelőtlenül élvezik mások kárára.

Akkor hiába kérdezték, kikre gondolt, nem mondta meg.

Mindenesetre most a város kormánypárti képviselői úgy döntöttek, itt az idő növelni a beépíthetőséget, módosítani az építési magasságot, rendezni a Hullám és a Balaton szállók környékét. A testület először január 18-i ülésén tárgyalt az erről szóló előterjesztésről, majd február 26-án 9 igen, 1 nem szavazattal jóvá is hagyta azt. Az ellenzéknek alig 3 órája volt, hogy a dokumentumot átolvassa, majd szavazzon róla.

Azért kellett ilyen gyors tempót diktálni, hogy még a Balaton-törvény március 15-i hatályba lépése előtt átnyomják a határozatot a testületen. Az új jogszabályban ugyanis az van, hogy sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet a törvény hatályba lépése után növelni. Ezért az önkormányzat saját hatáskörben lépett, és rohamtempóban, a törvény életbe lépése előtt kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a partmenti területeket, kedvezve így a befektetőknek.

A helyiek szerint nem az a baj, hogy építkeznének a városban, azt kifogásolják, akik és ahogyan dolgoznának. Kerestük a keszthelyi polgármestert, hogy a tervekről érdeklődjünk, de ő egyetlen megkeresésünkre sem reagált. Sajtóhírek szerint egy lakossági fórumon azt mondta, ha fejlesztenek és a turisták is elégedettek lesznek, az adók pedig befolynak a város kasszájába, akkor neki teljesen mindegy, hogy ki a befektető. Adóbevételre amúgy valóban nagy szüksége volna Keszthelynek: a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be, míg a Balaton két másik „fővárosában”, Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 millió forintot.

Fejüket elfordítják

Az elsők között tűnt fel egy lébényi és egy mosonmagyaróvári vállalkozó a városban, és kezdett lakóparkot építeni, nem messze a Hotel Viától. Cégük, a Royal Homes and Properties Kft. 2,5 hektáron 5 hajó formájú, 3 szintes épületben, 175 luxusapartmant húz fel, a tetőn panorámás, medencés lakással, amit most 280 millió forintért hirdetnek.

Rajtuk kívül egy svájci üzletember, Ralf Klaus kezdett még munkába: a férfi jóval a Mészáros–Tiborcz kettőst megelőzve bukkant fel a városban, és szerezte meg azt a területet, ahová apartmanházakat álmodott, 900 lakással, illetve egy csaknem 100 méter magas, 25 emeletes szállodát, a Balaton alá pedig mélygarázst. A tűháznak is emlegetett gigahotelből, az apartmanokból és a mélygarázsból végül csak azért nem lett semmi, mert a megszabott határidőig Ralf Klaus és a terület tulajdonosa, az önkormányzat nem írta alá az erről szóló szerződést. A városnak ez a része is kiemelt fejlesztési terület, és a helyiek szerint bármi is lesz a meghiúsult tűház helyén, a tulajdonos, a Ralf Klaus érdekeltségébe tartozó Klaus-Sea Balaton Investments Kft. a területet úgyis eladja majd a városban érdekelt befektetők egyikének.

A fejlesztésre kijelölt területet csak a vasúti sín választja el Keszthely családi házas övezetétől. A régen lápos, iszapos részt feltöltötték, a nádat, az erdőt megritkították, és „mióta rájöttek, hogy beépíthető, gyorsan körbe is kerítették, pedig nem ez a legideálisabb hely a munkára, ha jön egy nagyobb zápor, csak csónakkal lehet itt közlekedni” – mutatja egy közelben lakó férfi, aki azt kérte, nevét ne írjuk le. Kapujából pont rálát arra a részre, ahol építkezni akarnak. Szerinte ezzel elveszik tőlük a kilátást, „elveszik a levegőt”. Attól is tart, hogy nehezebb lesz majd lejutni a partra, ha beépítik, de „mit lehet tenni”, tárja szét a karjait, „ez van”. A tervezett gigahotelre is csak legyint,

ha elkészült volna, legfeljebb az ember oldalt nézett volna egy kicsit.

Itt lesznek változások

Olyan magas a nád a keszthelyi kikötő előtt, hogy szinte be sem látni. A hajók letakarva, békésen ringatóznak a vízen. Az új szabályozás két területet érint, az egyik éppen a kikötő. Itt marad a 10 százalékos beépíthetőség, a maximális építménymagasság viszont 4,5 méterről 7,5-re nő, a polgármester szerint ezzel segítve „az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Orbán Viktor vejének tulajdonában állt.

A másik, módosítással érintett területre esik

• a Balaton hotel,
• a Hullám szálló,
• a Pavilonsor,
• a Balaton-parti focipálya.

A mólónál, a lerobbant Balaton szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál.

A városban azt szeretnék, ha mindkét épületet változatlan formában és méretben újítanák fel. Azt mondják, ha ez a befektetőnek nem tetszik, le is út, fel is út, vegye az önkormányzat a kezébe az irányítást. A polgármester erre a Facebookon úgy reagált, „a város pénzügyi adottságai nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagy értékű ingatlant vásároljon, felújítson és önerőből üzemeltessen”. Szerinte azért kellett a korábbi szabályozást módosítani, hogy így ösztönözzék a Balaton és a Hullám szálló mielőbbi felújítását és hasznosítását.

A változások érintenek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek. Ruzsics Ferenc szerint itt „cél, hogy a fürdőhöz, idegenforgalomhoz kapcsolódó, esetleg szálláshelyet is tartalmazó fejlesztés megvalósítását lehetővé tegye a szabályozási környezet”.

Kiemelt fejlesztési terület a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. Ottjártunkkor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne. Ami biztos: a teljesen lepukkant Hotel Via eltűnik, lebontják, annak a helyén is egy új szálloda lesz. Hogy az egyre több szállodához lesz-e elég parkolóhely, milyen arányban kell majd csökkenteni a zöldfelületet, nem tudni. Ahogyan azt sem, kik lesznek a beruházók, mikor és mit húznak fel a városban.

Az viszont már eldőlt, hogy a helyi vitorlás egyesület által használt „kis kikötőt” el akarja adni a város. Ezt a DK helyi képviselője, Kovács Viktória szúrta ki a költségvetésben: 250 millió forintot szeretne kapni érte a polgármesteri hivatal. Ez a rész is értékes terület: az egyazon tulajdonosi körhöz tartozó Via és a nagyobb vitorláskikötő közé ékelődik. Ezen kívül már csak a Libás strand és a keszthelyi egyetem vízi telepe „érintetlen”, itt még az önkormányzat a tulajdonos.

Magyarországnak ez az egy Balatonja van, akkor mit szórakoznak vele?!

– fakad ki egy férfi a városban. Szerinte az emberek megkérdezése nélkül, szabályosan „felszalámizták” a partmenti területet, „tudjuk, kik”. Az önkormányzat viszont közleményeiben úgy érvel, hogy szó sincs kiskapuról, mindenkire, mindenütt, minden előírás érvényes, és ígérik, társadalmi vita is lesz.

Falra hányt borsó 

A legutóbbi lakossági fórumot például teljesen fölöslegesen tartották, legalábbis a helyiek szerint, akik a hvg.hu-nak azt mondták, úgy érezték magukat, „mintha a falnak beszéltek volna”. Féltették „a békés Zimmer frei-t” a sorra épülő apartmanoktól, és próbálták meggyőzni a város vezetőit, hogy ne módosítsák a Helyi Építési Szabályzatot. Érveiket azonban az önkormányzat nem vette figyelembe. Többen írásban is tiltakoztak, hiába. A polgármester úgy érvelt, hogy a megnövelt beépítési arány „helyzetbe hozza” azokat a befektetőket, akiket a korábbi szabályozás elrettentett.

Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek?

– ezzel a kérdéssel nyújtott be helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. Az aláírásgyűjtés hamarosan kezdődhet, a kérdést ugyanis a helyi választási iroda jóváhagyta. A döntés még nem jogerős. Ahhoz, hogy a kérdésben népszavazást lehessen tartani, 30 nap alatt nagyjából 4 ezer aláírást kell majd összegyűjteni Keszthelyen. Ez a kezdeményező szerint sem lesz egyszerű, „a csillagok szerencsés állására lesz szükség”, a 2014-es önkormányzati választáson ugyanis a választásra jogosult 11 ezer keszthelyiből 6 ezer ment el szavazni, közülük 3800-an a Fideszre voksoltak. Most az összes ellenzéki párt városi képviselője a kezdeményezés mögé állt. Úgy számolnak, ha lesz elég aláírás, azzal felülírják az önkormányzati határozatot, ami azt jelenti, hogy a döntést a beépíthetőség és az építési magasság növeléséről vissza kell vonni. Ellenkező esetben szabad a vásár.