Ott utasítják el legjobban a migrációt, ahol alig látnak külföldieket

Ott utasítják el legjobban a migrációt, ahol alig látnak külföldieket

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

A GDP 1 százalékának megfelelő összeg múlhat azon, mennyire gyorsan és hatékonyan sikerül integrálni a bevándorlókat.

Száz magyarból tíz sincs, aki rendszeresen kapcsolatba kerülne bevándorlókkal, 80 százalék egyáltalán nem érintkezik velük, ehhez képest a magyarok 73 százaléka úgy gondolja, kellemetlen a társas kapcsolat a bevándorlókkal – idézi az e heti HVG az Eurobarometer 2018-as felmérését. A kérdésre, hogy kellemetlennek érezné-e, ha bevándorló barátja volna, 55 százalék válaszolt igennel, ami a legmagasabb adat az EU-ban.

A lapból kiderül: azokban az országokban támogatják jobban a migrációt, amelyek már eddig is több bevándorló letelepedését segítették. A migrációnak sok gazdasági előnye lehet. Olcsó munkaerő jön, fiatalok érkeznek, ha pedig gyorsan találnak állást, akkor a növekvő adóbevétel meghaladja az integrálás költségeit. Az viszont nem kimutatható, hogy a terrorfenyegetettség nagyobb volna Európában most, mint 1970-1990 között.

A fő kérdés az, mennyire gyorsan sikerül integrálni a bevándorlókat. Ahol sokan és gyorsan elhelyezkednek, ott a GDP 1 százalékának megfelelő többletbevétel keletkezik, ahol viszont sokan sokáig tengődnek állás nélkül, ott ugyanekkora lehet a mínusz. A menekültek és gyerekeik munkavállalása szempontjából nem egységes Európa: Nagy-Britanniában, Svédországban és Franciaországban a második generáció már majdnem akkora arányban dolgozik, mint az „őslakosok”, Olasz-, Német-, Spanyol-, Görög- és Lengyelországban, valamint Belgiumban viszont a második generáció foglalkoztatottsága az elsőét sem éri el.

Részletek az e heti HVG-ben.

Hozzászólások