Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A 2008-as pénzügyi válságot követően a nemzeti bankok szinte ész nélkül öntötték a pénzt a globális gazdaságba, és ebből a leggazdagabb felső 10 százalék aránytalanul szépen gazdagodott. Ám az azóta eltelt időszakban a globális gazdaságban a tőzsdék igencsak vegyes képet mutattak: 2000 milliárd dolláros veszteséget könyvelhettek el a dollármilliomosok, és ennek a fele az ázsiai, illetve csendes-óceáni régióra esett.
Különösen Kínában gyengék az eredmények, ott, ahol az elmúlt évtizedben a legtöbb új dollármilliomos született. A kínaiak a felelősek a veszteségek 58 százalékáért ebben a régióban, így nem csoda, ha őket immár a japánok és a németek is megelőzik a gazdagok listáján.
A listán, amelynek első helyén természetesen az Egyesült Államok található, ahol a dollármilliomosok száma 5 millió 322 ezerre tehető. A második Japán 3,1 millió milliomossal, a harmadik Németország 1 millió 350 ezerrel. A negyedik Kína 1 189 ezer dollármilliomossal, az ötödik pedig Franciaország 635 ezerrel.
Érdekes módon, miközben mindenütt másutt stagnált vagy csökkent a dollármilliomosok száma és vagyona addig a Közel-Keleten mindkettő növekedett: 6 százalékkal több a dollármilliomos és az ő vagyonuk összértéke is emelkedett, mégpedig 4 százalékkal – derül ki a Capgemini World Wealth Reportból, melyet a Le Figaro szemlézett. Persze itt érdemes megemlíteni, hogy amíg Európa nyugati felén, Észak-Amerikában vagy Japánban viszonylag könnyen átláthatóak az egyéni gazdagodás feltételei, a világ más régióiban nem ez a helyzet.
Mik a trendek?
A riport készítői persze nem teszik fel a tapintatlan kérdést, hogy ki, miből is szerezte első egymillió dollárját, de erre már Rockefeller is felhívta a figyelmet a maga idején, amikor egymillió dollár még óriási vagyont jelentett. Ma már erről szó sincsen.
A szupergazdagok között az 1-5 millió dolláros kategória a szegényeké. Akiknek a száma csökkent ugyan, de a vagyonuknak az értéke csak csekély mértékben esett vissza 2018-ban. A középső és felső kategóriában volt viszont az igazán nagy a vagyonvesztés. Az 5-30 millió dolláros kategóriában a veszteségek a 2 000 milliárdos összértékének a 20 százalékát kellett elkönyvelniük, de a szupergazdagok (30 millió dollár feletti vagyonok) között ez 75 százalék. Nem véletlen, hogy a szupergazdagok száma is csökkent tavaly, pedig a 2008-as pénzügyi válság óta ez töretlenül növekedett.
A World Wealth Report nem sok jóval kecsegtet az idei év kilátásait illetően sem: a kedvezőtlen konjunktúráról írnak , melyet olyan negatív tendenciák befolyásolnak, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a Brexit megfejthetetlen hatásai vagy az Irán körüli válság. Így könnyen előfordulhat, hogy a tavalyi év trendforduló volt: addig töretlenül emelkedett a dollármilliomosok száma és vagyona, de ezentúl ez másképp lesz. És erre a szegényebbek is ráfázhatnak az egész világon.
