Augusztus elsején, pontosan éjfélkor, abban a percben, amikortól Tarlós István és Palkovics László áprilisi ígérete szerint éjszakai repülési tilalomnak kellene lennie, leszállt Ferihegyen a British Airways Londonból érkező repülője. Két perccel később megjött egy Wizz Air-gép Malmöből, újabb két perc múlva egy Rómából, nem sokkal később befutott egy brüsszeli járat, aminek még negyed 11-kor kellett volna leszállnia, és így tovább, a Budapest Airport honlapja és a Flightradar24 szerint éjfél és hajnal öt óra között összesen 12 gép szállt le a Liszt Ferenc repülőtéren. Igaz, ha szigorúan nézzük, egyik sem Budapest légtere, hanem az agglomeráció felől érkezett - csakhogy ennek nem a főváros vagy a kormány döntése volt az oka, hanem egész egyszerűen az, hogy nyugat felől fújt a szél, így kelet felől lehetett leszállni.

MTI / Illyés Tibor

„A szükséges jogszabályok és az üzemelési eljárások módosítása folyamatban van” – ezt válaszolta a Budapest Airport múlt héten a kérdésünkre, milyen szabályok lesznek érvényben augusztus 1-jétől, ha már a kormány és a főpolgármester áprilisban megígérte, hogy ettől a naptól éjszakai repülési tilalmat vezetnek be Budapest fölött. Amikor elküldték a választ, még egy hét maradt arra, hogy elkészüljenek a szabályokkal.

Azt egyetlen, az egyeztetésekben részt vevő fél – a Budapest Airport, a Wizz Air, a fővárosi önkormányzat, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium - sem írta meg kérdésünkre, hogy milyen szabályozást javasoltak, így aztán úgy köszöntött rá augusztus első éjszakája a budapestiekre, hogy még semmit sem tudhattak a mostanra ígért új szabályokról. A Wizz Airtől tudtunk meg egyetlen részletet, a terv egy pontja szerint Budapest légterét kikerülve, Monor felől érkezve szabad lenne leszállni ez után is. Aztán a fővárosi önkormányzat elküldte a meghívót az augusztus 1-jei sajtótájékoztatóra, a minisztérium pedig válasz helyett annyit írt, hogy felhívják a figyelmünket erre az eseményre.

Hat gép helyett a duplája repül éjjel

Azon meg sem lepődünk, hogy a Wizz Air, a Ryanair és a British Airways is hirdet járatokat, amelyek a menetrend szerint is éjfél után szállnak le. De a menetrend szerint éjfél előtt beérkezőknek sem sikerül mindig időben leszállniuk. Ezen a héten a kedd estére várt járatok közül például hat is volt, amely már éjfélt követően szállt le, további ötöt pedig már eredetileg sem éjfél előttre vártak. A szerda estére ígért gépek közül pedig, mint láttuk, 12 érkezett meg éjfél után. Igaz, Budapest felett ezek nem repültek: még azok is, amelyek nyugat felől jöttek, kikerülték a főváros légterét, elmentek keleten egészen Monorierdőig, ott egy nagyot fordultak, és délkelet felől érkeztek meg a repülőtérre.

Képünk Illusztráció

Túry Gergely

Azt, hogy milyen irányból lehet leszállni, nem (csak) a város lakóinak igénye alapján szabják meg. A légi irányítás szabályai világosak: le- és felszállást szembeszélben, vagy minimális hátszélben lehet engedélyezni. Vagyis ha a szél kelet felől fúj, akkor a leszálló gépeknek nyugatról, Budapest felől kell megközelíteniük a repülőteret. Ha nyugatról fúj a szél, akkor érkezhetnek a repülők kelet, vagyis az agglomeráció felől. Más választás nincs, mint így engedélyezni a leszállást – nyilvánvaló, hogy az utasok biztonsága sokkal fontosabb, mint a környéken élők csöndje.

Hivatalosan már eddig is csak hat gépmozgást (azaz fel- és leszállást) lehetett tervezni Budapesten. De ha rossz az idő, vagy kedvezőtlen a forgalmi helyzet, akkor ettől el lehetett térni, ezzel a lehetőséggel pedig napi szinten éltek a légitársaságok. Kedvezőtlen forgalmi helyzetnek számít az is, ha a gép csak későn tudott elindulni, és ha bevezetik, hogy csak kelet felől lehet leszállni, rossz időnek minősíthetik azt is, ha nem a megfelelő irányú a szél.

MTI / Kovács Tamás

Egy kis mozgástere mégis akad a kormánynak és az önkormányzatnak, ha meg akarják szabni, merről szállhatnak le a gépek. Minimális hátszélben még engedélyezhetik a leszállást, Palkovics László pedig korábban arról beszélt, egy független intézet tanulmányára várnak arról, hogy Budapest esetében a földrajzi helyzet lehetővé teszi-e azt, hogy biztonságosan felemeljék az engedélyezett hátszélszintet. Eddig 5 csomó, vagyis 9,2 km/h erejű hátszélben lehetett még leszállni, korábban szóltak arról tervek, hogy ezt megdupláznák. De még ez is csak gyenge szelet jelent, amelyben a hivatalos megfogalmazás szerint a szél a fák leveleit mozgatja, az ágait még nem.

A döntést meghoztuk

- így kezdte Palkovics Lászlóval közös sajtótájékoztatóját Tarlós István főpolgármester. Két intézkedést említett, mindkettő augusztus 15-e után, két hónap türelmi idővel lép életbe:

• Valóban 5-ről 10 csomóra nő az a megengedett hátszél, amelynél a gépek fel- és leszállását engedélyezik, ellenkező esetben másik kifutópályára terelik a repülőket,
• Zajterhelési díjat vezetnek be, maximum ezer eurót.

Utóbbit abban az esetben kell fizetniük a légitársaságoknak, ha a mélyalvás időszakában, azaz éjfél és hajnali 5 óra között repülnek Budapest felett. A pénzt a Budapest Airport a repülőtér környékén élők kártalanítására fordíthatja, ablakcserére, szigetelésre költheti majd.

Tarlós István hangsúlyozta, a repülőteret teljesen lezárni nem lehet, megpróbálják "gyakorlatilag nullára csökkenteni a forgalmat". Azt is mondta, hogy a zajterhelési díj bevezetése a Közelekedéstudományi Intézet ötlete volt, az ott dolgozó szakemberek szerint ekkora összeg elég elrettentő a légitársaságoknak.

A szigorítás havária helyzetekre nem vonatkozik, csak normál üzemmódra.

Emellett a repülőtér környékén élők is ellenőrizhetik, mekkora a zajterhelés, nagyjából 100 ezer forintba kerülő, egyszerű zajmérőket kaphatnak a 18. kerületi önkormányzattól, a kapott adatokat pedig feltölthetik egy internetes oldalra. A lényeg, hogy össze lehessen majd hasonlítani a kapott adatokat a hivatalosa értékekkel. Palkovics László azt mondta, hogy ezeket az eszközöket már beszerezték.

MTI / Illyés Tibor

Az eddigi mérőhelyek számát is növelik, az erre vonatkozó javaslatot hivatalosan szeptemberben fogadhatják el.

Repülési tilalomról soha nem beszéltünk

- emelte ki a miniszter, is szerinte áprilisban mindössze annyit ígértek, hogy a repülési műveletek számát igyekeznek csökkenteni, továbbá, hogy augusztusra meglesz a szükséges jogszabályi háttér. Ehhez képest a Budapest.hu oldalán április 23-án az jelent meg: Tarlós István azt mondta, a miniszter ígérete szerint augusztustól

biztosan működik

majd az éjszakai repülési tilalom.

Áprilisban még éjszakai repülési tilalmat ígértek.

budapest.hu

Palkovics László akkor azt közölte, a repülési tilalom azt jelenti, hogy 0 és 5 óra között manővert Budapest felett nem lehet majd tervezni. Azt is kijelentette, hogy az átlagos három éjszakai manővert nullára szeretnék csökkenteni.

Szóba került a reptér is. Legutóbb a kormányinfón szidta a Budapest Airportot Gulyás Gergely miniszter, kijelentette, legjobb lenne, ha eladnák és elmennének. Ezt a mostani sajtótájékoztatón lényegében Palkovics László is megerősítette:

fontolják meg, hogy adják el annak, aki tudja működni.

A kormány szándéka az, hogy a budapesti repülőtér működőképes legyen, "most nem az" - mondta. Hozzátette, már tárgyalnak a tulajdonossal, ha az egyeztetés nem lesz eredményes, akkor meg is kérik, adja el a repülőteret másnak.

Egy konzervatív kormány nem tehet semmit más tulajdonával kapcsolatban

- jelentette ki, hozzátéve: a repülőtér rosszul menedzselt, valószínűleg hozzá nem értő emberek irányítják.

(Kiemelt képünk illusztráció)

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: