Bár borúsak a gazdasági előrejelzések, de a turisták érdeklődése nem lankad a vén kontinens iránt. Tavaly 6%-kal növekedett a turizmus, idén ennél szerényebb emelkedéssel: 3,6%-kal számolnak. Már Indiából is érkeznek tömegesen utazók: épp Magyarországon növekedett a leginkább a számuk tavaly: 53%-kal többen keresték fel hazánkat, mint egy évvel korábban.

Az amerikaiak és a kínaiak számának növekedése is folyamatos, de az Európai Unióban az európaiak utazása hozza a legtöbb pénzt. A brüsszeli Politico összegezte a trendeket, melyek folyamatos növekedést jeleznek annak ellenére, hogy sok turistacélpont már jelezte: elérte a befogadóképessége maximumát.

Velencéből kitiltották a nagy óceánjáró hajókat, melyek eddig a Szent Márk térig is bejuthattak, Amszterdamban és Barcelonában polgári tiltakozó mozgalom indult a tömegturizmus ellen. Rómában immár büntetik, ha valaki leül a Spanyol lépcsőre. Párizsban májusban sztrájkoltak a Louvre munkatársai, mert oly nagy volt a zsúfoltság, hogy szinte lehetetlen volt dolgozni Európa legnagyobb múzeumában.

A nagy pénzügyi válság óta folyamatos a növekedés

29%-kal növekedett a turizmus Európában 2008 óta, ilyen dinamikus növekedést csak nagyon kevés ágazat produkált. Néhány országban különösen látványos az idegenforgalom növekedése: Litvániában például a négyszeresére nőtt a vendégéjszakák száma a pénzügyi válságot követő évtizedben. Mindehhez persze beruházások kellenek: e téren különösen a kelet-európai országok jeleskedtek. Magyarország is igen tiszteletreméltó eredményt produkált a pénzügyi válságot követő időszakban: 68%-kal nőtt meg a vendégéjszakák száma. Ezzel az EU-ban Magyarország a hatodik, a dobogón Litvánia, Horvátország és Lettország foglal helyet. Ezek persze a növekedés dinamikáját mutatják, de ettől függetlenül a turizmus nagyhatalmai továbbra is domináns szerepet játszanak: Spanyolország (305 millió vendégéjszaka), Franciaország (133 millió vendégéjszaka) vagy Olaszország (210 millió vendégéjszaka) változatlanul az élvonalban vannak, nem véletlenül. Ezek az országok igen változatos kínálattal szolgálnak: tengerparti és alpesi turizmus, városlátogatások, kulturális fesztiválok.

Érdekes, hogy Nagy Britannia áll a második helyen csaknem 280 millió vendégéjszakával, de ez nem biztos, hogy mind a turizmusnak köszönhető, hiszen London a globális gazdaság második számú pénzügyi fővárosa. Az Airbnb-foglalások terén messze a brit főváros az első idén is, utána Párizs következik. A harmadik Róma messze leszakadva az első kettő mögött. Mindhárom nagyváros szerepel abban a tízben, amely közösen kíván fellépni az Airbnb túlzásnak ítélt terjedése miatt, mely felbolygatja az ingatlanpiacot, és idegenekké teheti a városlakókat saját városukban.

Az Európai Unión belül még mindig a hagyományos tengerparti nyaralás az, mely legjobban megmozgatja az uniós polgárok fantáziáját. Az 500 milliós Európai Unióban minden második polgár egy évben legalább egyszer nekiindul, hogy felfedezze Európát, és az irány legtöbbször a tengerpart. A Kanári-szigetek stabilan az elsők 93 millió vendégéjszakával, a második helyen a horvát tengerpart áll 77 millióval, majd a Baleár-szigetek következnek 64 millió vendégéjszakával. Utánuk jön London, Katalónia, Veneto tartomány, Párizs és környéke, Andalúzia és Tirol.

Hazai és külföldi turizmus

Érthető módon Luxemburg polgárai azok az Európai Unióban, akik elsősorban a külföldi turizmusra szavaznak (92%), az sem véletlen, hogy Málta és Ciprus követi őket (80 illetve 76%). Magyarországon a hazai turizmus egy fokkal népszerűbb, mint a külföldi (43-57% az arány). Mindenbe belejátszanak természetesen az anyagi szempontok is: a forint permanensen leértékelődik az euróhoz képest. A brexit óta az angol font is mélyrepülést folytat, ezért a britek mindinkább felfedezik a hazai tájak szépségeit az egyre drágábbá váló kontinentális célpontok helyett.

Amerika és Ázsia érdeklődése egyre nő Európa iránt

10%-kal nőtt az amerikai turisták vendégéjszakáinak a száma tavaly, és idén is növekedésre számítanak, ha nem is ilyen dinamikusra. Ebben szerepe van annak, hogy a dollár jól tartja magát, viszont az USA polgárait a Közel-Keleten sokszor nemigen látják szívesen. A világgazdaság második számú óriása továbbra is ontja a turistákat pedig a gazdasági konjunktúra nem igazán kedvező Kínában. Tavaly mégiscsak több mint 6%-kal nőtt a kínaiak vendégéjszakáinak a száma az Európai Unióban, idén 3,6%-os növekedésre számítanak.

Nem veszik-e át az uralmat a turisták a népszerű helyeken?

A brüsszeli Politico statisztikát közölt erről is, és ebből kiderült: egyes helyeken bizony túltenghetnek a turisták: Máltán és Horvátországban 1000 helyi lakosra 20 ezer vendégéjszaka jutott. Ez nagyon sok, különösen, ha belegondolunk: Horvátországban az adriai partvidék vonzza a turistákat pedig ott a helyi lakosság kisebbsége él. Dubrovnik például szintén azok közé a turistacélpontok közé került, ahol a helyi lakosok besokalltak a turistáktól. Itt kivételes szempont játszott közre: az HBO népszerű sorozata, a Trónok harca részben itt készült. Ezért a rajongók tömegesen keresik fel az egykori Raguzát, amely nincs felkészülve ilyen tömegrohamra.

Magyarország itt a lista második felében szerénykedik, a régió államainak többségéhez hasonlóan. Az utolsó helyeken Románia és Lengyelország osztozik mint két olyan ország, ahol a helyi lakosság méreteihez képest kevés a külföldi turista.