Nem volt belső vizsgálat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a szervezet 2014-es (vagyis a Microsoft-botrányban érintett) szoftverbeszerzéseivel kapcsolatban – közölte a szervezet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylésére.

A képviselő arra is kíváncsi volt, a Microsoft-üggyel kapcsolatban folytatott-e vagy folytat-e a NAV bármilyen nyomozást, illetve vizsgálatot – ezekre a kérdésekre adótitokra hivatkozva nem válaszoltak.

A Microsoft-ügy 2019 nyarán dagadt botránnyá – miután az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) és a tőzsdefelügyelet (SEC) nyilvánosságra hozták jelentéseiket és a Microsofttal kötött peren kívüli megállapodás szövegét. Ezekből kiderült, hogy a Microsoft magyar leányvállalatának és viszonteladóinak egyes alkalmazottai szisztematikusan részt vettek állami közbeszerzések lezsírozásában, túlárazásában, illetve állami tisztviselők megvesztegetésében. A SEC jelentésében megnevezte a NAV-ot, az adóhatóság egyik beszerzésével illusztrálta a korrupciós szisztémát.

Ez volt a legnagyobb beszerzés

Az amerikai hatóságok ugyan csak 2019 nyarán hozták nyilvánosságra jelentéseiket, de a NAV vezetőségének részéről jóval korábban indokolt lett volna lefolytatni egy belső vizsgálatot: a Napi.hu már 2018 januárjában megírta kiszivárgott információkra hivatkozva, hogy konkrétan a NAV egyik szoftverbeszerzése akadt fenn a Microsoft-anyacég ellenőrzésén, így ez indította el a lavinát.

2013-2014-ben egyébként a NAV SEC-jelentésben bemutatott beszerzése volt a legnagyobb értékű az állami intézmények központosított közbeszerzés keretében lefolytatott vásárlásai között – derült ki a beszerzések teljes listájából, amit a központosított közbeszerzési portált működtető Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) adott ki a hvg.hu-nak. Az adóhivatal a RacioNet Zrt. nevű Microsoft-viszonteladótól rendelt bruttó 1,8 milliárd forint értékben. Ráadásul nemcsak ezen alkalommal, hanem 2014 során még háromszor, amiből két rendelés 757-757 millió forintos volt, szóval egy év alatt 3,3 milliárd forintot hagytak ott a cégnél. 2013-ban csak egyetlen microsoftos beszerzésük volt, 1,2 milliót fizettek a Synergon Kft.-nek. A NAV három nagy megrendelése azt is jelenti, hogy az időszak nyolc legértékesebb állami Microsoft-beszerzése közül három az adóhatóságé volt.

Volt közvetlen egyeztetés

Hadházy Ákos adatigénylésére a NAV elismerte, hogy közvetlenül egyeztettek a Microsoft Magyarországgal, de „az informatikai kapacitásigény felméréséhez szükséges egyeztetésen túl további egyeztetésre nem került sor”. Azért választották a beszerzésekkor a RacioNet ajánlatát, mert a benyújtottak közül az volt a legkedvezőbb.

A NAV és a Microsoft Magyarország közti közvetlen kapcsolat annyiban nem meglepő, hogy a cég afféle közvetítőként működött a potenciális vevők, a viszonteladók és az anyacég háromszögében. Például a DoJ és a SEC által feltárt korrupciós esetekben a Microsoft Magyarország igényelt árcsökkentést a központtól arra hivatkozva, hogy az adott üzletet csak diszkontáron lehet nyélbe ütni. Az árkedvezményt aztán a viszonteladók nem érvényesítették a vevők felé, hanem a különbözetet benyelték, és a Microsoft Magyarország egyes alkalmazottaival együttműködve legalábbis részben vesztegetésre fordították.

Orbán vejének testvére és legfőbb informatikai tanácsadója

Személyi felelősöket az amerikai hatóságok nem neveztek meg, így nem tudni, a Microsoft Magyarországnál, a viszonteladóknál és az érintett állami intézményeknél pontosan kik vehettek részt bűncselekmény vagy szabálytalanság gyanúját felvető ügyletekben. A magyar ügyészség jelenleg nyomoz a Microsoft-ügyben. Egyébként csak az amerikai jelentések nyilvánosságra hozatala után indítottak eljárást, egy feljelentést korábban bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva visszadobtak. Azt pedig nem hozták nyilvánosságra, hogy az érintett időszakban nekik is volt Microsoft-beszerzésük, ez csak a KEF-es összesítésből derült ki.

Hadházy kérdésére a NAV azt közölte: a beszerzést „az informatikai elnökhelyettes hagyta jóvá. Az eljárást a NAV Központi Hivatala Közbeszerzési Főosztálya folytatta le”.

Szem előtt tartva, hogy személyi felelősöket semmilyen vizsgálat nem nevezett meg, azért érdemes megjegyezni, hogy 2013-tól 2015 végéig Vágujhelyi Ferenc volt a NAV informatikai elnökhelyettese. Vágujhelyi 2015. november 21. óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testülete) elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter 2014 nyarán lett a NAV informatikai fejlesztésekért felelős főosztályvezetője. Az 1,8 milliárdos beszerzést májusban rögzítették a KEF rendszerébe, így ahhoz még nem lehetett köze, azonban az egyik 757 millióst már az ő időszaka alatt ütötték nyélbe. A NAV elnöke ekkoriban a kitiltási botránykor híressé vált Vida Ildikó volt.

Amúgy Vágujhelyi és Tiborcz Péter csak kicsivel kerülték el egymást pár évvel korábban: előbbi 2003 és 2010 között a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt, utóbbi 2011 októberétől 2012 júniusáig volt ugyanitt igazgatósági tag.

A Tiborcz testvérek nagy dobása

Tiborcz Péter a NAV után, 2015 tavaszától a HCS Experts Kft.-nél folytatta ügyvezetőként – a céget ekkor vásárolta meg Tiborcz István. Annyi bizonyos, hogy a kft.-nek kiemelkedően jól sikerült a 2015-ös év, árbevételét majdnem megduplázta egymilliárd forintra, és 430 millió forint profitot termelt szemben az előző év 64 milliójával. A Népszava szerint a HCS 2015-ben rendszeresen beszámlázott az egyik Microsoft-viszonteladónak – bár ezt azóta nem sikerült megerősíteni, és részletek sem kerültek napvilágra. A cég jelenleg végelszámolás alatt áll.

A NAV Hadházy Ákossal azt közölte, hogy a HCS nekik nem nyújtott szakértői vagy tanácsadói szolgáltatást. Azt nem tudják, a kft. egyéb cégekkel mikor, milyen alvállalkozói viszonyban volt.

A SEC jelentésében egy másik jellegzetes csalási módot is leír: a MS Magyarország külsős cégeknek fizetett, hogy támogatási/tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsanak a szoftverek vevőinek. Azonban a cég jelentései alapján nem világos, hogy ezek a külsős cégek valóban elvégezték-e a rájuk bízott munkát. Itt a SEC három magyar intézményt említ, az ORFK-n és a NAV-on kívül az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézetet (OFI). Sőt, az OFI esetében a tényleges munkát az OFI egyik alkalmazottja végezte (volna) el, őt a Microsoft munkanaplóiban álnéven szerepeltették.