A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületén talált öt elhullott vaddisznóból mutatta ki szombaton az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma – közölte a szervezet. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A fertőzés megjelenésének mikéntjére a járványügyi nyomozás adhat majd magyarázatot.

A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterületéről több esetben is vaddisznók elhullását jelezték az elmúlt napokban a Nébih-nek. Az országos főállatorvos, a vizsgálatok megkezdésével párhuzamosan, elrendelte az érintett területen a vaddisznó hullák fokozott keresését, valamint a kilőtt vadak mintázást. A Nébih laboratóriumába több tucat minta érkezett, melyek közül ötnél szombaton az ASP vírus jelenlétét igazolták a vizsgálatok.

Az ASP megállapítását követően az országos főállatorvos elrendelte a vadaskert kerítéssel határolt részén a vaddisznó-állomány felszámolását, valamint – a korábbi esetekhez hasonlóan – az ilyenkor szükséges intézkedéseket. Ezek közé tartozik többek között, hogy kijelölik a fertőzött, valamint azon belül, a járványügyi védekezés szempontjából fontos, szigorúan korlátozott területet.

A fertőzés megjelenésének mikéntjére a járványügyi nyomozás adhat majd magyarázatot.

A legvalószínűbb lehetőség jelenleg az emberi közvetítés, mivel a vírus hazánkban vaddisznókban az érintett területtől távol van csak jelen – közölte a Nébih.

Az elmúlt hetekben több olyan külföldi állampolgár is járt a területen, akik ASP-vel súlyosan fertőzött országból érkeztek, de természetesen hazai fertőzött régiókból is behurcolhatták a betegséget.

A hivatal kiemeli: fontos, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes. A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik. Éppen ezért a legfontosabb továbbra is a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének megakadályozása, amelyhez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

A betegség nem csak természetes úton, hanem illegális sertésszállítással, ragályfogó tárgyakkal és fertőzött húst tartalmazó élelmiszerekkel is gyorsan tovább terjedhet. A Nébih felhívja minden állattartó figyelmét a jogkövető, felelős magatartásra a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének meggátlása érdekben.

A sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal (moslékkal) tilos takarmányozni! Fontos, ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot.

A vírust a kirándulók is továbbterjeszthetik, ezért a Nébih kéri, lehetőség szerint egyelőre ne látogassák az érintett területet. Általánosságban is fontos, hogy a látogatók ne hagyjanak élelmiszerhulladékot az erdőkben, valamint a cipőket, bakancsokat alapos tisztítsák, lehetőség szerint mossák le a kirándulást követően - közölt a hivatal.

Az ASP tavaly jelent meg Magyarországon, főleg az észak-keleti megyékben fedezték fel a vírus jelenlétét vaddisznóknál. Házisertésnél egyelőre nem fedezték fel, ám a megelőzés érdekében az érintett területeken a legszigorúbb intézkedések vannak hatályban.

Ennek részeként leölik azokat az állományokat, ahol lázas, beteg állatokat találnak. Bognár Lajos főállatorvos korábban a hvg.hu-nak azt nyilatkozta: amíg a fenyegetettség fennáll, ezt fogják tenni, függetlenül attól, hogy a sertéseknek mi a betegsége.

Lapunk ugyanakkor egy olyan indítványt is közölt, amely alapján nem csak a beteg, de általában minden állományt leölnének, ha a tartók nem tudják megteremteni a fertőzésbiztos tartás körülményeit.