A lap szerint egyelőre még arra sem kaptak utasítást az illetékesek, hogy bánjanak szigorúbban a főváros uniós projektjeivel Tarlós István főpolgármester választási veresége után. Garancia ugyanakkor nincsen, hiszen minden szerződést fel lehet mondani. A kormány most mindenesetre áttekinti az önkormányzati választások utáni helyzetet – olvasható a cikkben.

Az Mfor emlékeztetett: 1998-ban az első Orbán-kormány is csaknem három héttel az októberi önkormányzati választások után, november 6-án jelentette be, hogy nem kíván részt venni az új, 4-es metróvonal megépítésében. A fővárosi önkormányzat emiatt bírósághoz fordult, amely első és másodfokon is úgy döntött, hogy az adott év áprilisában támogatási szerződés egyoldalúan nem bontható fel. A kormány felülvizsgálati kérelmet adott be, a főváros pedig 100 milliárdos kártérítési pert indított. A perek

a Legfelsőbb Bíróságon értek véget, amely úgy ítélte meg, hogy nem jött létre polgári jogi szerződés, mivel államháztartást érintő kötelezettség csak úgy vállalható, ha erre törvényi felhatalmazást kap a kormány. Ilyen pedig nem volt. S mivel nem jött létre polgári jogi szerződés, nincs is mit teljesítenie az államnak.

A metróépítés folytatásáról végül a főváros csak a 2002-ben megválasztott Medgyessy-kormánnyal tudott megállapodni – ezt már törvénybe is iktatták, ami után Demszkyék megkezdhették a tárgyalásokat az Európai Beruházási Bankkal az építkezéshez szükséges hitelfelvétel részleteiről.

Orbán kirohaszthatja a tömegközlekedést Karácsony alól, ő viszont ledobhatja az atombombát

Karácsony Gergely frissen megválasztott főpolgármester komoly fejlesztéseket tervez a budapesti közösségi közlekedésben, de a kormány segítsége nélkül a jelenlegi színvonalat sem fogja tudni fenntartani. A kormánynak lehetősége van bedönteni a tömegközlekedést, a főpolgármester a közgyűlési többséggel pedig sztrájkba engedheti a szakszervezeteket. A legvalószínűbb, hogy csatározásokkal tarkított, kényszerű együttműködés lesz a következő években.

Karácsony Gergely sem bízhat a törvényi védelemben – magyarázza az Mfor –, a metrótörvényként emlegetett 2015-ös jogszabály ugyanis csak a fejlesztés gyorsítását célozza.

A 2016-ban aláírt szerződést – amely előbb 137,5 milliárd forintban állapította meg a projekt támogatásának összegét, amit később 80 milliárddal emeltek – a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Bolla Tibor és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára, Szalóki Flórián írta alá. Így – olvasható a cikkben – nem csupán törvény nem született a 3-as metró uniós vagy központi forrásból történő támogatásáról, de még a kontraktus is egy szinttel lejjebb helyeződött.

Az Mfor forrásai ugyanakkor rámutattak: a támogatási szerződés felmondása esetén kártérítési perek sora indulhatna a minisztérium, illetve a kormány ellen tekintettel a támogatói jogviszonyra.