A magyar gazdaságot az elmúlt időszakban több belső folyamat is védte a globális lassulás következményeitől: ilyen volt az építőipar szárnyalása, illetve az autóipar dízelbotrány utáni felpörgése – állapítja meg friss, őszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság. Mint az ország gazdaságáról szóló elemzés készítői megállapítják: segített az is, hogy az önkormányzati választások közeledtével felpörögtek a főleg állam hajtotta beruházások, de az is, hogy a fizetések emelkedése és a foglalkoztatás növekedése miatti több pénz maradt a háztartásoknál, amelyet sokan egyből el is költöttek, így növelve a belső keresletet.

A rossz hír, hogy az építőipar visszaesése és az autóipari beruházások visszafogása már idén érezteti a hatását: a tavalyi 5,1 százalékos GDP-növekedés után idénre 4,6, jövőre és 2021-re pedig egyaránt 2,8 százalékot vár az Európai Bizottság.

Nemcsak a fenti szektorokban várható visszaesés, hanem a háztartások kiadásaiban is, ami eddig jórészt megvédte a magyar gazdaságot a nemzetközi folyamatokról. Ennek több oka van:

egyrészt lassulni fog a fizetések növekedése, másrészt például az idén bevezetett szuperállampapír is a megtakarítások irányába tereli a lakosságot a költés helyett.

A beruházások számában is jelentős zuhanás várható, hiszen egyrészt kifutnak a korábban lekötött uniós projektek, de segíthetnek viszont azok a magánberuházások, amelyeket korábban már lekötöttek. Ilyen lehet például a BMW-gyár megépülése is.

Mivel a fő kereskedelmi partnereink – így például Németország – jelentős gazdasági lassulásnak néznek elébe, ezért ez a magyar exportra is hatással lehet – véli a bizottság, amely szerint ugyanakkor az új gyártási kapacitások miatt növekedhet a magyar exportőrök piaci részesedése. Ezzel párhuzamosan a belföldi kereslet visszaesése miatt az import növekedése is mérsékeltebb lehet az eddigieknél. A külső hatások tehát Brüsszel szerint negatívan érinthetik a magyar gazdaságot, miközben a rendkívül feszített munkaerőpiac a bérek és ezáltal a költések további emelkedését segítheti.

Az inflációval kapcsolatban azt írják, hogy az 2019 nyarán érte el csúcspontját a mérsékelt üzemanyagárak és a kedvező belső bázishatások miatt. Ennek megfelelően az idei 3,4 százalék után jövőre 3,1, 2021-re pedig 3 százalékos áremelkedést vár az Európai Bizottság.

A költségvetési hiány jelentősen csökkenthet a következő években, leginkább annak köszönhetően, hogy a kedvező makrogazdasági folyamatok miatt jelentősen nőhet az állam adóbevétele. Az adóbevételre ugyanakkor hatással lehet a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése. A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy nem várható a kamatkiadások csökkenése sem, hiszen az idén piacra dobott államkötvényeket jól fogadta a piac.

Szót ejtenek a családvédelmi akciótervről is, amelyet az előzetesen tervezettnél többen vettek igénybe idén, így ez akár a következő évek költségvetéseire is hatással lehet. A programra ugyanis a hozzáférhető, a GDP egy százalékát kitevő tartalékokat teljes egészében felhasználhatja az elemzés szerint az állam, emiatt is nagyobb idén a kockázata a magasabb deficitnek. Igaz, még mindig nagyon messze vagyunk a 3 százalékos felső határtól: a deficit a tavalyi 2,3 százalékról idén 1,8, jövőre 1, 2021-re 0,8 százalékra csökkenhet.