Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A gyakorlatban semmi értelme annak, hogy a kormány kötelezni akarja Budapestet: szinte egyetlen saját bevételi forrását, az iparűzési adót mindenek előtt a közösségi közlekedésre kell fordítania. Borsot viszont törhetnek erre hivatkozva Karácsony orra alá 2021 közepétől.

„A kormány az önkormányzatok egyik legfontosabb feladatának a helyi tömegközlekedés finanszírozását tartja, és a meglévő jogszabályok is az önkormányzatok feladataként jelölik meg a tömegközlekedés biztosítását. Szeretnénk egyértelműsíteni ezt a feladatot, ezért törvénybe fogjuk foglalni, hogy az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítani, és csak ha ez biztosítva van, azután lehet az adóból fennmaradó összeget másra költeni – jelentette be Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára november 12-én. Tuzson nem rejtette véka alá, melyik település és városvezető az intézkedés célja:

Ha Tarlós István tudta finanszírozni a főváros tömegközlekedését, akkor Karácsony Gergelynek is kell tudni.

Nem sokkal később meg is jelent az Országgyűlés honlapján egy saláta törvényjavaslat, amely egyebek mellett a Tuzson által bejelentett változtatásokat is tartalmazza. A javaslat benyújtója egyébként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadója pedig Palkovics László innovációs miniszter. Azt gondolhatnánk, adózási és költségvetési kérdésekben Varga Mihály Pénzügyminisztériuma illetékes – persze korántsem ez az első eset, hogy a kormány más tagjai belemódosítgatnának Varga felségterületébe.

©

Ami a konkrét módosításokat illeti, az iparűzési adóval kapcsolatban a javaslat a helyi adókról és az önkormányzatokról szóló törvényekben eszközölne változtatásokat. A szövegszerű módosítások tulajdonképpen nem jelentősek, a jelenleg hatályban lévő előírás szerint az iparűzési adóból származó bevételt az önkormányzatoknak „különösen” a közösségi közlekedésre és szociális feladatokra kell fordítaniuk, ez arra változna, hogy a bevételt „elsőként” a közösségi közlekedésre, a fennmaradó részt pedig „különösen” szociális ellátásokra kell fordítaniuk.

A kormány tervével kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az önkormányzatot, mi nem kaptunk választ, az ATV-ben viszont reagált Karácsony Gergely, nem érti, "mi a túró ez."

Nem lehet minden egyes forintot felcímkézni

A bevezetendő előírás több sebből vérzik, a legfontosabb, hogy a gyakorlatban nem lehet betartani. Ezt bizonyítja, hogy az előírás gyengébb megfogalmazásban eddig is létezett, a kormány mégse kérte sose számon, hogy a fővárosi önkormányzat pontosan mire költi az iparűzésiadó-forintokat. Tarlós Istvánon miért kérte volna számon, mondhatnánk, de a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen Tarlós Istvánnak is volt bőven vitája a kormánnyal a közösségi közlekedés finanszírozásáról. Ennek lett az az eredménye, hogy több pénzt ugyan nem kapott, de lepasszolhatta a HÉV-eket a MÁV-nak (vagyis az államnak).

 

Tarlós: Lojális vagyok, de Orbán Budapest-politikájával nem értek egyet

Tarlós István a fővárosi tömegközlekedés kérdésében "már a miniszterelnöknek se tud engedni", ugyanis nem ért egyet az ezzel kapcsolatos álláspontjával. Szerinte egy esetben lehetne megegyezni és biztosítani a budapesti tömegközlekedést: ha az állam átveszi az agglomerációs járatok finanszírozását; ha nem, nem lesz megállapodás. Kiderült az is, nem azt jelentette be, hogy kvalifikálja magát 2019-re, hanem valami mást.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy nem a kormány, hanem az önkormányzat dönti el, saját zsebből mennyi pénzzel támogatja a helyi közösségi közlekedést. Támogatást a kormány is ad, az utóbbi években nagyon keveset – ez meg az Orbán-kormány döntése.

A bevételi forintokat nem lehet egyesével felcímkézni, a könyvelés általában véve nem így működik – vagyis lehetetlen ellenőrizni, hogy egy adott forrásból származó forint a kiadási oldalon hova került.

Másfelől az iparűzésiadó-bevételeket nem lehet összekapcsolni a tömegközlekedési kiadásokkal, minthogy a kettő nincs szinkronban – legalábbis a kormány által beterjesztett módosítás előírásai erre nem elegendőek. A tárgyévi (tehát mondjuk a 2019-es) iparűzési adó előlegét a vállalkozásoknak szeptember közepéig és a következő év március közepéig kell befizetniük, a nagy cégeknek az előleget december végéig kell a várható fizetési kötelezettség 90 százalékáig kiegészíteniük. A bevallási határidő a következő év május vége. Szóval az önkormányzatokhoz praktikusan ősszel kezdenek el befolyni a tárgyévi (például 2019-es) iparűzésiadó-bevételek.

©

A tömegközlekedési vállalatok viszont január elsejétől működnek, a buszok nem mennek el levegővel őszig, amikor az első iparűzésiadó-forintokból végre lehetne venni pár liter gázolajat, és a sofőrök se fogják az év háromnegyedét fizetés nélkül ledolgozni. Ami Budapestet illeti, a fővárosi önkormányzat havi részletekben fizeti a BKK-nak (és azon keresztül a BKV-nak) az éves támogatást.

Valamivel jobban értelmezhető felvetés lenne, ha a kormány a megelőző adóév iparűzésiadó-bevételeinek közösségi közlekedésre fordítására kötelezné az önkormányzatokat – erről azonban a tervezett módosításokban szó sem esik.

Politikai fegyvernek még jó lehet

 

Jelen állás szerint az iparűzési adó az önkormányzatok legnagyobb saját bevételi forrása, a Tuzson és a tervezett módosítás által is kipécézett Budapest esetében pedig a közösségi közlekedés a legnagyobb, legtöbb pénzt felemésztő szolgáltatás – szóval az iparűzésiadó-bevétel nagy része így is, úgy is a tömegközlekedésre megy el. Budapest 2019-es büdzséje összesen 155,6 milliárd forint közhatalmi bevétellel kalkulál, ebből 155 milliárd az iparűzési adó. Az önkormányzat össz-vissz 475 milliárd forint bevételt tervezett be, de ebből 193 milliárd ilyen-olyan hitel és korábbi évi maradvány. A kiadási oldalon a legnagyobb tétel egyértelműen a közösségi közlekedés, amire mindennel együtt 91,4 milliárdot szántak.

Szóval a Tuzson által bejelentett módosítás a gyakorlatban végrehajthatatlan, így jó eséllyel politikai célja van, a kormány az új budapesti városvezetéssel a jövőben folytatandó csatákat készítheti elő vele. Például 2021 közepén (a 2020-as iparűzésiadó-beszámolók beérkezése után) valamelyik kormánytag kiállhat a mikrofonok elé, és elkezdhet visszamutogatni az előző évre, hogy „lám, Karácsony Gergely nem adott elég pénzt a tömegközlekedésre, törvényt sértett, hagyja szétrohadni a BKV-t, tesz a budapestiek fejére, alkalmatlan stb.”. Sőt mivel az önkormányzatok törvényességi felügyeletét a kormány látja el, esetleg valamilyen hivatalos eljárással is megpróbálkozhatnak. 2020 közepén mindennek még nem lenne létjogosultsága, a 2019-es év ugyanis még a Tarlós-féle városvezetés és közgyűlés felelőssége.

 

Orbán kirohaszthatja a tömegközlekedést Karácsony alól, ő viszont ledobhatja az atombombát

Karácsony Gergely frissen megválasztott főpolgármester komoly fejlesztéseket tervez a budapesti közösségi közlekedésben, de a kormány segítsége nélkül a jelenlegi színvonalat sem fogja tudni fenntartani. A kormánynak lehetősége van bedönteni a tömegközlekedést, a főpolgármester a közgyűlési többséggel pedig sztrájkba engedheti a szakszervezeteket. A legvalószínűbb, hogy csatározásokkal tarkított, kényszerű együttműködés lesz a következő években.

Valójában a kormány nem ad elég pénzt

Tuzson ugyebár azt is mondta, hogy Tarlós tudta finanszírozni a tömegközlekedést, szóval Karácsonynak is meg kell oldania. Ez azonban sajnos nem igaz, ahogy már említettük, maga Tarlós számtalanszor szóvá tette, hogy a kormány nem ad elég pénzt. A fővárosi tömegközlekedés helyzetéről pedig minden véleménynél ékesebben beszél a BKV 2018-as beszámolója:

 

Segélykiáltással ér fel a BKV éves jelentése

Jóval több kimaradás és baleset volt a BKV-nál 2018-ban, mint a megelőző évben, ebben a munkaerőhiány és a járművek elöregedése is szerepet játszott. A villamosok átlagéletkora például majdnem 35 év. A cég emiatt jóval kevesebb szolgáltatási díjat kapott a kelleténél. 2019-re 15 milliárd forintos veszteséget várnak.

Ez egyébként nem Tarlós István hibája volt, a nemzetközileg elfogadott ökölszabály szerint a központi kormányzatnak, a helyi önkormányzatnak és az utasoknak egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban egészséges állniuk a költségeket. Ami a budapesti tömegközlekedést illeti, finanszírozásából a kormány az elmúlt években kivonult. A fővárosi önkormányzat 2018-ban 12 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól a tömegközlekedésre, illetve a BKK 15 milliárdot kapott szociálpolitikai menetdíj-támogatásként (a kedvezményesen utazók utáni kompenzációként), vagyis a kormány összesen 27 milliárdot adott. Az önkormányzat ehhez képest 85,9 milliárddal támogatta a BKK-t (ebben benne van a kormány 12 milliárdja, szóval saját zsebből 73,9-cel), a menetdíjbevétel (pótdíjakkal együtt) 68,3 milliárd volt.

A kormánynak abban igaza van, hogy a hatályos törvények szerint a helyi közösségi közlekedés biztosítása önkormányzati feladat. Azért ne feledjük, hogy a hatályos törvények (például a most módosítani tervezett helyi adókról szóló térvény) szerint ehhez biztosítani kell számukra a szükséges forrásokat és mozgásteret: „A települési önkormányzatok alapvető feladata […] a helyi közszolgáltatások biztosítása. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása […] elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését.”

 

A Fidesz nyolc év alatt épp felére töppesztette az önkormányzatokat

GDP-arányosan épp feleannyit tudtak költeni az önkormányzatok 2018-ban, mint 2010-ben. Saját bevételeik az inflációt figyelembe véve 900 milliárd forinttal csökkentek, a legnagyobb érvágást az szja helyben maradó részének elvétele jelentette. 2018-ban felpörögtek a beruházások, amiket főleg maradványokból és hitelekből finanszíroztak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Farkas Zoltán: Memóriapróba

Farkas Zoltán: Memóriapróba

Ismerős vállalkozók tűnnek fel a határon túlra fizetett milliárdos támogatások körül

Ismerős vállalkozók tűnnek fel a határon túlra fizetett milliárdos támogatások körül

Újra elérhető a trumpisták kedvenc közösségi oldala, de használni nem tudják

Újra elérhető a trumpisták kedvenc közösségi oldala, de használni nem tudják