szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Lassuló gazdasági növekedés, konfliktusok, és persze klímaváltozás: a kedden kezdődő Világgazdasági Fórum sem tud elszakadni azoktól a témáktól, amelyekről a világ beszél. És nincsenek igazán jó híreik nekünk, magyaroknak sem.

Egy új kiáltvány kidolgozását tűzték ki célul a davosi Világgazdasági Fórum résztvevői, amely reményeik szerint meghatározhatja majd a világgazdaság szereplőinek elkövetkezendő 50 évét. „Az embereket felháborítja a gazdasági ’elit’ és úgy érzik, becsapták őket. Az erőfeszítéseink, hogy 1,5 °C alatt tartsuk a globális felmelegedés mértékét, eddig nem jártak sikerrel” – mondta Klaus Schwab professzor, a Világgazdasági Fórum alapítója. „Most, hogy kritikus válaszút előtt állunk, idén létre kell hoznunk a Davos Manifesto 2020-at, hogy újragondoljuk a vállalatok és a kormányok céljait és eredménymutatóját. Ezért is alapítottuk 50 évvel ezelőtt a Világgazdasági Fórumot és ez az, amivel hozzá akarunk járulni a következő 50 évhez” – fogalmazott Schwab.

Arra, hogy a klímaváltozás mennyire központi szerepet kap Davosban idén, már a hagyományosan a fórum előtt közzétett, a világ legnagyobb veszélyforrásait számba vevő Globális Kockázatok elemzés is utalt, az ebben felsorolt öt legvalószínűbb veszélyforrás közül mind a természethez kötődik: ez az extrém időjárás, a klímaváltozási károk enyhítésének kudarca, a természeti katasztrófák, a biodiverzitás csökkenése és az emberi tevékenység okozta környezeti károk.

©

Nem véletlen, hogy a 2020-as fórumon a párizsi klímaegyezmény is kiemelt figyelmet kap, ahogyan az ENSZ Fenntartható Fejlődési céljai (SDG) is. Az SDG 17 pontja annak keretrendszerét határozza meg, hogy miként vessenek véget a szegénységnek, hogyan kezeljék az egyenlőtlenségeket és hogyan birkózzon meg a világ a klímaváltozással 2030-ig.

Ez utóbbi téma, a méltányosabb gazdaság volt a középpontjában a svájci luxusüdülőben szervezett világfórum egyik nyitópaneljének, ahol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői elemezték a világgazdaságot. Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója arról beszélt, egyidejű lassulás határozza majd meg a világ gazdaságát 2020-ban. Ezt megerősíti a Valutaalap legfrissebb világgazdasági prognózisa, amelynek kiadását a davosi konferenciára időzítették. Ebben tovább rontotta az előrejelzését az IMF: az idei évre 3,3 százalékos növekedést vár világszinten, míg tavaly októberben még 3,4 százalékot jósoltak. A fejlett országokban a 2018-as 2,2 százalék és a tavalyi 1,7 százalék után az idén és jövőre egyaránt 1,6 százalékos GDP-növekedést vár az IMF, az euróövezeti GDP-növekedés pedig az idén 1,3 százalék lehet a szervezet szerint, ez 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző, tavaly októberi becslésnél.

A korrigálás fő okai a geopolitikai feszültségek, valamint az ipari termelésben és a kereskedelmi forgalomban 2019 második felében bekövetkezett lassulás, ám azt is előrejelezték, hogy közeledik a mélypont és egyre kevésbé lesz kitett a világgazdaság a bizonytalanságot előidéző tényezőknek.   

Krisztalina Gregorieva
©

Kockázatok mindenesetre továbbra is vannak. Bár az USA és Kína közti kereskedelmi háború első szakasza megállapodással zárult, a bizonytalanság fokozódik nemcsak a Brexit és amiatt, hogy Donald Trump támadásaival az EU felé fordul, de a közel-keleti konfliktusok és a klímaváltozás okozta sokk miatt is, amire a szakértő példaként az ausztrál tüzeket és Afrikát hozta. Afrikában gazdasági és társadalmi hatása is van már a klímaváltozásnak: a kutatók már attól tartanak például, hogy rövid időn belül lehetetlenné válhat a kakaótermesztés a hőmérséklet növekedése miatt, a kontinensen pusztító tüzek mellett pedig a vízhiány is egyre nagyobb problémát hozhat, ami tovább erősítheti az Európa felé is irányuló kivándorlást.

A hétfői panel során mutatták be a Világgazdasági Fórum szakemberei a Globális Társadalmi Mobilitás jelentést is. Ebből kiderül: a legfejlettebb országok és a fejlődők között óriási a különbség: a felső 10 százalék közel 3,5-ször annyit keres, mint az országok alsó 40 százaléka. A legtöbb ország azonban alulteljesít három kritikus dimenzióban is: alacsonyak a bérek, hiányzik a társadalom megfelelő biztosítása és az élethosszig tartó tanulás lehetőségei gyengék.

Greta Thunberg és Donald Trump párhuzamos valósága Davosban

Fontos-e, hogy Greta Thunberg egy óriási manipuláció részeként hívja fel a figyelmet a klímaváltozás fontosságára, vagy a végső cél szempontjából teljesen mindegy? Tényleg semmit sem ér, ha mi szelektíven válogatjuk a szemetet, miközben a világ nagy szennyezői alig lépnek? Többek között erről beszélgettünk ifj. Chikán Attilával, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt.

Ráadásul a 4. ipari forradalom során jóval jelentősebben maradnak majd le azok az országok, ahol nem biztosított a könnyebb társadalmi mobilitás. Ennek pedig egyértelmű lenne a gazdasági haszna is: a jelentés számításai alapján, ha 100-ból 10 ponttal javítanák a helyezésüket a listán, az 2030-ra a GDP 4,41 százalékos növekedését jelentené az országok számára – természetesen a társadalmi előnyökön felül. Mindezekhez persze számos változtatásra szükség van, köztük az adózási rendszer átalakítására vagy arra, hogy újfajta szerződések kísérjék a főállású foglalkoztatáson túl a rugalmas és önfoglalkoztatást.

Nem meglepő, hogy az északi államok és Európa egyes országai állnak a legjobban társadalmi mobilitás terén: Dánia, Norvégia, Finnország és Svédország vezetik az összesített rangsort, ahol Magyarország 82-ből a 37. helyen, a mezőny közepén, a többi visegrádi országhoz képest lemaradva szerepel. Rosszul állunk viszont azon a téren, amely a társadalmi mobilitás leglátványosabb fokmérője: hogy hány generáció alatt léphetünk ki egy alacsony jövedelmi kategóriából. Míg a dánoknak ehhez elég két generáció, a magyaroknál hét generációra van ehhez szükség, ezzel a listán szereplő 22 ország közül csak Dél-Afrikát és Brazíliát sikerült lehagynunk.

Magyarország a részletesebb kimutatásban az élethosszig tartó tanulás terén áll a legrosszabbul, de a legtöbb kategóriában (egészségügy, alapfokú oktatás, szociális biztonság és befogadó intézmények) is a magas jövedelmű országok átlaga alatt teljesít.

Klímatüntetők a csúcstalálkozó helyszínén
©

Szintén az egyre vészesebben növekvő globális egyenlőtlenségekre mutat rá az Oxfam a Világgazdasági Fórumra időzített jelentése: eszerint az elmúlt évtizedben megduplázódott a millliárdosok száma, ami jó hír, az viszont már kevésbé, hogy a világ több mint 2000 milliárdosának nagyobb a vagyona, mint a világ népességének 60 százalékának, ami 4,6 milliárd ember jelent. A világ 12 leggazdagabb férfijának emellett több vagyona van, mint az összes afrikai nőnek.

Az egyik legmegrázóbb eredmény, hogy a nők és lányok napi 12,5 milliárd órányi kifizetetlen (házi)munkát végeznek – ez legalább 10,8 ezer milliárd dollárt jelent globálisan egy évben: háromszor annyit, mint a teljes technológiai ipar. A jelentés arra is rámutat, hogy ha a leggazdagabb 1 százalék csak fél százalékkal több adót fizetne az elkövetkezendő 10 évben, az megfelelne 117 millió munkahely létrehozásához szükséges befektetésnek az idős- és gyerekgondozásban, az oktatásban és az egészségügyben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Dobos Emese Gazdaság

Elmondták, mi jelenti a legnagyobb kockázatot az emberiségre

A jövő héten kezdődő davosi Világgazdasági Fórum előtt mutatják be a Globális Kockázatok című jelentést. Nem meglepő, hogy a világgazdaságra nézve jelenleg a környezeti tényezők és a klímaváltozás jelentik a legnagyobb veszélyt.

Akkora volt a felháborodás, hogy mégsem tartják meg a 10 ezer fős hollandiai tesztpartit

Akkora volt a felháborodás, hogy mégsem tartják meg a 10 ezer fős hollandiai tesztpartit

Leomlott a tacsi református templom tornya – fotók

Leomlott a tacsi református templom tornya – fotók

A sötét weben keresett bérgyilkost egy olasz férfi a barátnője ellen, de lebukott

A sötét weben keresett bérgyilkost egy olasz férfi a barátnője ellen, de lebukott