Sajtótájékoztatót hirdetett a jegybank, amely a szokásoktól eltérően személyesen Matolcsy György elnök részvételével zajlott. A Monetáris Tanács átfogó intézkedésekről döntött – kezdte bejelentését Matolcsy.

Jön az NHP Hajrá!

Tájékoztatóját az elmúlt évek "nagy sikereinek" felemlegetésével kezdte. De most ott tartunk, hogy a vírus miatt veszélybe került minden, amit elértünk. A vírus megtámadta Magyarországot – mondta. A jegybanknak meg kell erősítenie az ország pénzügyi helyzetét. A cél, hogy Magyarország visszakerüljön a vírus előtti stabil, növekedési pályára.

Matolcsy öt lépést kíván kihangsúlyozni a Monetáris Tanács döntései közül.

• Az első, hogy feltámasztják a Növekedési Hitelprogramot, ezúttal "Hajrá!" lesz az elnevezése. Ezermilliárd forint lesz a kerete, plusz az NHP+ meglévő 500 milliárdos kerete. Az NHP futamidejét 20 évre emelik, és tízmilliárd forintra az elérhető hitelösszeget. A vállalkozások eddig sok különféle célra vettek fel korábban NHP-hitelt. Az NHP Hajrát bármilyen célra fel lehet majd venni. Akár bérfizetésre is, akár meglévő hitel kiváltására is.
• Az NHP-ban részt vevő bankoknak 4 százalék hiteltámogatást adnak. Ez a kamattal együtt 6,5 százalékos "nyereséget" jelent. De Matolcsy azt szeretné, ha a bankok versenyeznének, és alacsonyabb kamattal kínálnák. Az intézkedés 2021 júliusáig él. A jegybank a bankoknak kéthetes hitelbírálati időt ír elő – mert most gyorsaságra van szükség.
• A jegybank "megjavítja" a nagyvállalatoknak szóló kötvényprogramot. 10 év helyett 20 évre adják, 20 milliárdról 50 milliárdra emelik az egy cégre jutó részt. De a program keretét egyelőre nem emelik, a fele ugyanis még megvan.
• A jegybank 250 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe.
• 1500 milliárd forinttal javította a jegybank a bankrendszer likviditását, illetve a tartalékképzési kötelezettség javításával 250 milliárd likviditást hagy a bankrendszerben.

Mindesz összesen 3000 milliárd forint "új forrás a gazdaságnak" Matolcsy szerint.

A jegybank elkezdi hitelezni az államot

A további döntéseket Nagy Márton alelnök ismertette. A jegybank a másodlagos piacon (vagyis nem közvetlenül az államtól) állampapírokat fog vásárolni, vagyis a jegybank hitelezni fogja az államot. A részletek kialakítása és nyilvánosságra hozása a húsvét utáni hétre várható. A jegybank jelzálogleveleket is fog vásárolni. A jegybanknak a jövőben nem lesz likvididáskiszorítási célja. Az intézkedésektől a jegybank a hozamgörbe laposodását várja, az állampapír-piacon pedig lazítást.

Bújtatott kamatemelés

A Monetáris Tanács a kamatfolyosó szimmetrikussá tételéről döntött – jelentette be Nagy Márton. A Monetáris Tanács 0,9 százalékos szinten hagyta az alapkamatot, illetve -0,05 százalékos szinten az O/N betéti kamatot, miközben az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszközének kamatát 1,85 százalékra emelte. Az egyhetes betéti eszköz kamata jelenleg változatlanul az alapkamat 0,9 százalékos szintjével egyezik meg, ugyanakkor a Monetáris Tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé. Az eszköz kamatát minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank.

Ezek az intézkedések gyakorlatilag kamatemeléssel érnek föl. Március végén a forint árfolyama a régiós devizáktól elszakadva zuhanni kezdett – ebben minden bizonnyal szerepe volt az országgyűlés fideszes többsége által elfogadott felhatalmazási törvény nemzetközi visszhangjának, a befektetők elbizonytalanodásának. A forintot végül a jegybank mentette meg, amikor bejelentette, hogy a jegybanki alapkamat rátájával megegyező kamatú egyhetes betéti tendert indít el. Az eszköz segítségével a bankok 0,9 százalékos kamattal (illetve a most bejelentett intézkedés után akár annál magasabbal) parkoltathatják a pénzüket rövid távon a jegybanknál.

A bankrendszer jó állapotban van, a piacon biztonságos hitelek vannak – közölte Kandrács Csaba alelnök. A jegybank továbbra is elvárja, hogy a pénzintézetek biztonságos körülmények közt folytassák tevékenységüket.

Patai Mihály alelnök az azonnali fizetési rendszer működésének eddigi tapasztalatait ismertette. Az utalások 95 százaléka 2 másodpercen belül teljesült. Az utalások 31 százaléka a normál utalási időn kívül teljesült. Patai szerint mára az egész világban átalakult a jegybanki szerepkör felfogása. Egy évtizeddel ezelőtt még furcsán néztek a magyar jegybankra, hogy mit keres a gazdaságpolitika támogatásában. Ma már a fiskális és a monetáris politikát egy értelmezési keretben próbálják felfogni – ahogy történik ez Magyarországon.

Matolcsy: B

Matolcsy György ehhez azt tette hozzá: "csak együtt sikerülhet". Beleértve a bankrendszert, a vállalkozásokat, a lakosságot.

Az eddigi intézkedések két b betűt rajzoltak fel. Biztonságban van a forint, a bankrendszer stb. A másik b betű a bizalom, amelyet a biztonság garantál. A harmadik b betű a bizakodás lesz. Bizakodásra van szükség, a jegybank továbbra is bizakodó, például továbbra is bízik benne, hogy a magyar gazdaság idén nőni fog. (Ezzel egyébként nagyjából egyedül van, jelen állás szerint a vélemények elsöprő többsége szerint nem az a kérdés, hogy recesszió lesz-e Magyarországon, hanem hogy mekkora.)

A kormány karcsú csomaggal védi a gazdaságot

Folyamatosan zajlanak az egyeztetések a jegybankkal – közölte Orbán Viktor, amikor április 6-án felvázolta a gazdaságvédelmi akcióterv második etapjának intézkedéseit. A miniszterelnök egyúttal előre jelezte, hogy a témában a jegybank is fog tájékoztatót tartani, minthogy a gazdaságvédelmi intézkedésekből kiveszi a részét.

Sőt ami azt illeti, már a kormányzati intézkedések körvonalazódásából látszott, hogy a jegybank nemcsak kiveszi a részét a gazdaságvédelmi akciótervből, hanem igen jelentős része rá tartozik. A miniszterelnök azt mondta, a „történelmi” csomag értéke összesen a GDP 18-20 százalékára fog rúgni, ez számszerűen közel 10 ezer milliárd forint lehet. Mivel a kormány a költségvetésben csak 1346 milliárd forintnyi átcsoportosítással operál, egyértelművé vált, hogy a nagy mentő- és újraindító csomag költségeinek nagy részét a jegybank fogja viselni.

A kormány gazdaságvédelmi alapjának harmada kopizás, és nincs meg a fedezete

Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.

Sőt ami azt illeti a jegybank már kivette a részét a válságkezelésből, több különböző eszközön keresztül biztosít likviditást (vagyis pénzt) a bankszektornak, amely legalábbis rövid távon a kormány által (egyébként jegybanki kezdeményezésre) bevezetett hitelmoraratórium terheit viseli, és amelytől a kormány 55 milliárd forintot is vár a járvány elleni védekezésre létrehozott költségvetési alapba.

Már korábban több iparkamara tett javaslatot egy beruházási alap (egy állami cég) létrehozására, amit kötvénykibocsátással tőkésítenének fel több ezer milliárd forint összegben – a kötvényeket legalábbis nagyrészt a jegybank vásárolná fel, vagyis a jegybank tenne pénzt az alapba.