Évekig folyt a vita, hogy becsapják-e a magyar fogyasztókat, ha egy külföldi márkájú élelmiszernek itthon más az íze, mint ott. Egy új törvényjavaslat kimondja:

ilyen esetekben büntethető a gyártó vagy a kereskedő, de van kivétel.

A magyar hatóságok már 2017-ben megállapították, hogy vannak indokolatlan különbségek. Erre viszont a FoodDrinkEurope nevű EU-s élelmiszeripari szervezet azt válaszolta, hogy ne keverjék össze a minőséget a receptúrával: „a fogyasztóknak az élelmiszerekkel szemben országonként és régiónként eltérő elvárásaik vannak, és az egységes uniós piac éppen azt a lehetőséget teremti meg, hogy a változó igényeket különböző termékekkel és receptúrákkal ki lehessen elégíteni”.

Az Európai Parlament végül tavaly döntött: az eltérő minőség büntethető. Ezt ülteti át a magyar jogba az az új törvényjavaslat, amely szerint az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó felelős azért, hogy „a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer a másik tagállamban forgalmazott élelmiszertől összetételében vagy jellemzőiben ne térjen el jelentősen, kivéve, ha azt jogszerű és objektív ok fennállása teszi szükségessé”. Ilyen ok lehet jogszabályi előírás, valamint valamely alapanyag élelmiszer-jelölésen feltüntetett eredete, időszakos jellege vagy „a hazai fogyasztók egészséges és tápláló élelmiszerekhez való fokozottabb hozzáférésére érdekében tett receptúra-módosítás”.

Fontos változás az is, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy évre letilthatja azokat a honlapokat, amelyeken hamisított, vagy tévesen megnevezett élelmiszereket árulnak, illetve vényköteles állatgyógyszert vagy növényvédő szert vény nélkül.

Nagy István agrárminiszter indoklása szerint „számos olyan élelmiszert hoznak forgalomba internetes honlapokon, amelyet a lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel árulnak (például "csodatermékek", gyógyítást ígérő termékek, stb.). Ezen honlapok esetében szükség van a honlap hozzáférhetetlenné tételére, mivel a termék forgalmazásáért felelős vállalkozás általában nem ismert.” A vényköteles készítmények távértékesítése még súlyosabb problémát jelent, hiszen „mivel a vényköteles készítmények alkalmazása szakértelmet igényel, e szerekhez való illegális hozzáférés komoly élelmiszerlánc-biztonsági kockázatot rejt”.