“A magyar kormány április végén úgy döntött, hogy augusztus 15-ig 500 fősnél nagyobb rendezvény nem tartható meg. Határozottan üdvözöltük, hogy - a többi európai államhoz hasonlóan - konkrét határidő kijelölésével véget vetettek a bizonytalanságnak. Halkan jegyzem meg, hogy erről azért egy leírt rendelet sem ártott volna” - mondta a Népszavának adott interjúban Kádár Tamás, a Sziget főszervezője, a Sziget Zrt. ügyvezetője.

Magyarországon a járvány miatt sem a Volt Fesztivál, sem a Balaton Sound, sem a Sziget nem lesz megtartva, ez már korábban kiderült.

“Nem értek az egészségügyhöz, de gyógyszer vagy más, megnyugtató megoldás híján magam sem tartanám szerencsésnek több tízezer embert egy helyen összezsúfolni. A Szigeten teljesítő 400 fős egészségügyi csapatra sem helyezhetünk ekkora súlyt. Az Európa legnagyobb fesztiváljai közé tartozó Sziget – de hazai léptékben ide sorolhatom a Voltot és Balaton Soundot is – nem szervezhető meg néhány nap alatt” - mondta Kádár a lapnak.

A cégvezető bízik benne, hogy jövőre már engedélyezik a fesztiválok megrendezését, ők már el is kezdték a 2021-es esztendővel kapcsolatos szervezési munkát. A többieknek, akik idén valahogy mégis megtarthatják rendezvényüket, szorítanak Kádárék.

Mielőtt lefújták volna a három nagy fesztivált, az eseményekre mintegy 70 ezer ember váltott elővételes belépőt, összesen több milliárd forint értékben. “Számukra egy végtelenül rugalmas voucher-rendszert dolgoztunk ki. Az idei fesztiválokra elköltött pénzéből egy számla nyílik, amit jövőre bármely rendezvényünkön bármire - jegyre, szállásra vagy épp fogyasztásra - elköltheti. 

Igény esetén a vételár természetesen akár készpénzben is visszajár”

- tette hozzá Kádár.

A cégvezető beszámolt arról is, hogy igyekeznek rászolgálni a vouchert választók bizalmára, mert ellenkező esetben milliárdos pénzügyi rés keletkezik a költségvetésükben, “aminek betömésére akár hitelfelvételre is kényszerülhetünk”.

Kádár ugyanakkor elmondta azt is, hogy kormánynál eddig nem talált meghallgatásra két szakmai szervezetük, a Magyar Fesztiválszövetség és a Music Hungary Szövetség vouchertörvény-javaslata. 

Jegyárat az ígérete szerint viszont nem emelnek.

A cégvezető megemlítette azonban, hogy jelenleg nincs államilag garantált vagy más kedvező hitellehetőséget segítő termék, amivel orvosolható lenne a helyzetük. Ugyanakkor csődbe biztos nem mennek, mert “az amerikai Providence Equity Partners személyében három éve mögöttünk áll egy tőkeerős, immár 33 nagy fesztivált magáénak tudó nagytulajdonos”.

Ugyanakkor az állami segítség - így a voucher-törvény - hiánya bizonyosan számos piaci szereplőt padlóra küld. Ez mindenkinek káros, szétzavarhatja a szakmát. Ha elmennek külföldre, honnan szedem össze a megfelelő színvonalú hangmérnököket, színpadtechnikusokat, rendészeket, ad absurdum fellépőket?”

Kádár megérti, hogy nem a szórakoztatóipar áll a gazdasági mentőcsomagok középpontjában, de szerint "békeidőkben" a turizmus hozta a GDP 12 százalékát, ennek tizedét pedig a 37 ezer ember megélhetését biztosító fesztiválipar.

“Az adó- és járulékkedvezmények, foglalkoztatási ösztönzők ránk nem hatnak, mert egy nem létező fesztiválon nem dolgozik senki. A Sziget Zrt. is kénytelen állandó munkavállalói felétől, csoportosan megválni, a maradók fizetését pedig csökkenteni. Alapvetően üzemeltetési, fennmaradási támogatásra lenne szükség, elsősorban azoknak a cégeknek, amelyek egyáltalán nem rendezik meg kellően hírneves fesztiváljukat. Franciaországban ilyenkor az állam feltétel nélkül állja a munkabérek 80 százalékát. A hazai fesztiválkultúra 10-15 milliárdos állami támogatásból megmenthető lenne”.