Ha nem lesz újabb, súlyos járványhullám, és ha bejön a kormány (bizonytalan) gazdasági előrejelzése, akkor a 2021-es központi költségvetés megalapozott – erre a konklúzióra jutott értékelésében a Költségvetési Tanács. A testület elnöke Kovács Árpád, tagjai Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László, a Számvevőszék elnöke. A kormánynak egyébként május 19-én, kedden kellett volna beterjeszteni az országgyűlés elé a 2021-es büdzsét, de ez elmaradt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki közlése szerint egy hetet csúsznak vele.

A 2021. évi költségvetés alapjául szolgáló prognózis arra épít, hogy átmeneti visszaesés után a magyar gazdaság 2021-ben növekedni fog (4,8 százalékkal), így a 2021. évi gazdasági teljesítmény meghaladja a 2019. évi szintet. „A Tanács megítélése szerint a magyar gazdaság erős fundamentumai és a már bejelentett gazdaságpolitikai intézkedések biztosíthatják, hogy Magyarország gazdasági feIzárkózása folytatódjon.”

Domokos László és Kovács Árpád

MTI / Kovács Attila

Dupla költségvetést javasolnak

A Tanács azért némi kritikát is megfogalmazott a büdzsé tervezetével szemben. A Tanács szerint a tervezetben a bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisban foglaltaknak. Ugyanakkor a gazdasági prognózis bizonytalanságai miatt kockázatokat is hordoznak. A Tanács szükségesnek tartja a gazdasági prognózis mutatóitól közvetlenül nem függő bevételek (jövedéki adó, illetékbevételek, adókedvezmények miatt kieső bevételek) tervezett előirányzatainak további számításokkal történő megalapozását.

A kormány tervei szerint a költségvetés hiánya 2021-ben a GDP 2,9 százaléka lesz, vagyis épp a 3 százalékos uniós limit alatt alakul majd. A kitűzött hiánycél elérhetőségét illetően a Tanács kockázatokat is azonosított. A kockázatokat a szabad (a GDP 0,5 százalékát kitevő) tartalékok csak részben képesek fedezni. Ugyanakkor egy nagyobb tartalék a gazdasági növekedéstől vonna el erőforrásokat. A Tanács arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2021. évi költségvetésre kiható kockázatok döntő részben 2020-ban jelentkeznek. Ezért megfontolásra ajánlja, hogy a költségvetésben egy jelentősebb, kedvező esetben 2021. március 31. után feloldható tartalékot képezzenek. Ennek célszerű eszköze lehet az egyes fejezetek szintjén megjelölni azokat az előirányzatokat, amelyek elköltésére (a kormány vagy az országgyűlés döntése alapján) csak akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha a 2020. évi gazdasági és költségvetési folyamatok a kormányzati prognózisnak megfelelően, vagy annál kedvezőbben alakulnak. Így el lehetne kerülni mind a túlzott tartalékképzést, mind pedig azt, hogy kedvezőtlen esetben a költségvetési egyensúly megteremtéséhez előirányzatok zárolására vagy bevételek növelésére kényszerüljön a döntéshozó.

Magyarul a Tanács lényegében azt javasolja, hogy a kormány amolyan dupla költségvetést készítsen: az alapja legyen egy nagyon óvatos, pesszimista verzió sok tartalékkal, a teljes, optimista verzió a tartalékok feloldásával pedig csak akkor lépjen életbe, ha a dolgok tényleg úgy alakulnak, mint ahogy a kormány várja – ugyebár a Tanács szerint is jó esély van rá, hogy nem úgy fognak alakulni.

Jön a 2021-es költségvetés, pedig a mostaninak sincs köze már a valósághoz

A 2021-es büdzsé a 2020-as áttervezett, nem nyilvános változatán fog alapulni, és ugyan szinte lehetetlen előre látni, a kormány szokás szerint jó korán átviszi az országgyűlésen. Érdekes módon a kormány a GDP-csökkenés mértékénél nagyobb adóbevétel-kiesésre nem számít, a kiadásokat számszerűen mindkét évben csak szinten tartják, vagyis alig pumpálnak új pénzt a gazdaságba.

Maradnak a védelmi alapok

Ami a 2021-es büdzsét illeti, az egyik legfontosabb fejlemény, hogy megmarad a 2020-ban a járványhelyzet miatt létrehozott Járvány Elleni Védekezés Alapja – sőt, beleolvad az egész, az egészségügy finanszírozását szolgáló Egészségbiztosítási Alap, a kettő együtt Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap néven folytatja. A 3 000 milliárd forintos keret gerincét az Egészségbiztosítási Alap adja. A járványalap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó és a gépjárműadó teljes bevétele. Az aIapban 30 milliárd forint összegű, túlléphető központi tartalék biztosítja, hogy a járvány elleni védekezésnek 2021-ben se legyen pénzügyi természetű akadáIya.

A kiskereskedelmi különadót a kormány ideiglenesen vezette be a járványra hivatkozva, de már beterjesztették az állandósításáról szóló törvényt. Nem világos, hogy az önkormányzatok visszakapják-e a gépjárműadó rájuk eső részét, amit a kormány épp a járvány elleni védekezésre hivatkozva vett el, állítólag ideiglenesen.

Szintén megmarad a járvány ürügyén (nagyrészt a Foglalkoztatási Alap beolvasztásával létrehozott) Gazdaságvédelmi Alap, és 2021-ben is ebben a 3 ezer milliárd forintos keretben lesz benne a Foglalkoztatási Alap. A fejezetektől átkerülő (de felettük a rendelkezési jognak a szakmailag felelős tárcánál maradó) előirányzatok mellett ezen alap tartalmaz 120 milliárd forint összegben szabadon felhasználható tartalékot is.

A kormány gazdaságvédelmi alapjának harmada kopizás, és nincs meg a fedezete

Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.

A 2021-es költségvetésbe a kormány összesen csak 270 milliárd forint szabadon felhasználható tartalékot tervezett, GDP-arányosan csak felét a 2020-asnak. Ebből 120 milliárd a Gazdaságvédelmi Alapban lesz (ha esetleg kellene még pénz a kelebiai vasútra vagy a határon túli fejlesztésekre), a Járvány-alapban 30 milliárd lesz, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre pedig 120 milliárdot tesznek félre.

2020 áttervezve

A kormány természetesen arra számít, hogy a költségvetés bevételei és kiadásai is magasabbak lesznek 2021-ben, mint 2020-ban, hiszen 2021-re már komoly gazdasági növekedéssel számolnak. Az érdekes kérdés az, hogy melyik 2020-as költségvetéshez viszonyítunk: az eredetihez, amit felülírt a járvány, vagy az áttervezett verzióhoz, amit a kormány soha nem hozott nyilvánosságra, és nem vitt be az országgyűlés elé törvénymódosítás formájában. Vagyis nem lehet tudni, hogy a kormány mégis mit vár 2020-ra.

A Tanács értékeléséből azonban kiderül, hogy legalább néhány fő számnál milyen teljesülésekkel számolnak a Pénzügyminisztériumban 2020-ra.

• A 2021-es büdzsé bevételi előirányzatát 21 875 milliárd forintra várják, ami 2,6 százalékkal lesz több, mint a 2020-ra várható teljesülés (a járvány miatt módosított összeg), és 2,1 százalékkal több a 2020-ra eredetileg várt bevételeknél.
• A 2021-es kiadási előirányzat 23 366,6 milliárd, ami mindössze 0,7 százalékkal több az eredeti 2020-as tervnél. Viszont 7,2 százalékkal több a járvány miatt módosított 2020-as összegnél – a kormány ugyanis a járványhelyzet miatt elengedte a 2020-as költségvetési hiányt.
• Ami a nagyobb adóbevételeket illeti, társasági adóból 539 milliárdot vár a kormány 2021-ben. Mint ez alapján kiderül, 2020-ban viszont csak 449 milliárdot (az eredeti előirányzat 501 milliárd volt).
• Általános forgalmi adóból (áfából) 4982,2 milliárd forintot várnak 2021-re. Ezek szerint 2020-ra csak 4612 milliárd forintot (az eredeti előirányzat 4968 milliárd forint volt).
• Személyi jövedelemadóból (szja-ból) 2683,5 milliárdot várnak 2021-re. 2020-ra csak 2488,5 milliárdot (az eredeti előirányzat 2609 milliárd volt).