Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"e3c670a9-e913-4e9e-b419-fc837105a23f","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A Demokrata főszerkesztője szerint a Tisza-szigetek olyanok, mint a polgári körök voltak, és aggódik a jobboldalért.","shortLead":"A Demokrata főszerkesztője szerint a Tisza-szigetek olyanok, mint a polgári körök voltak, és aggódik a jobboldalért.","id":"20250404_poloska-magyar-peter-bencsik","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e3c670a9-e913-4e9e-b419-fc837105a23f.jpg","index":0,"item":"575d0d65-9662-4ae4-9ee5-7293c1147962","keywords":null,"link":"/itthon/20250404_poloska-magyar-peter-bencsik","timestamp":"2025. április. 04. 12:03","title":"A poloskavonaton nincsen fék, most Bencsik András fűti a mozdonyt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"82f08446-6784-49dc-a75b-14719009d9e5","c_author":"HVG","category":"elet","description":"17 ezer tonna szemét maradt az utcákon a kukások négy hete tartó sztrájkja miatt.","shortLead":"17 ezer tonna szemét maradt az utcákon a kukások négy hete tartó sztrájkja miatt.","id":"20250405_Macskaknal-nagyobb-patkanyok-leptek-el-Birmingham-utcait","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/82f08446-6784-49dc-a75b-14719009d9e5.jpg","index":0,"item":"2cdda18d-9544-48f0-a147-b551a3210518","keywords":null,"link":"/elet/20250405_Macskaknal-nagyobb-patkanyok-leptek-el-Birmingham-utcait","timestamp":"2025. április. 05. 13:33","title":"Macskáknál nagyobb patkányok lepték el Birmingham utcáit","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9d8f8b8f-ada0-467c-9136-f54f729e18b6","c_author":"Ballai Vince","category":"elet","description":"MÁV-területen történt a favágás a zuglói körvasút mentén. A sok évtizedes fekete nyárt a napokban vágták ki tövestül, a helyieket megdöbbentette a fejlemény. Frissítés: megkeresésünkre a MÁV jelezte, próbálták, de nem lehetett megmenteni a fát. ","shortLead":"MÁV-területen történt a favágás a zuglói körvasút mentén. A sok évtizedes fekete nyárt a napokban vágták ki tövestül...","id":"20250404_fakivagas-mav-zuglo-korvasut-termeszetvedelem-vasut","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9d8f8b8f-ada0-467c-9136-f54f729e18b6.jpg","index":0,"item":"d3f86973-a736-4cd5-9f98-0e3c84df9177","keywords":null,"link":"/elet/20250404_fakivagas-mav-zuglo-korvasut-termeszetvedelem-vasut","timestamp":"2025. április. 04. 10:39","title":"Kivágták Zugló „legnagyobb fáját”, az önkormányzatot meg sem kérdezték róla","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d39c3c9c-d415-4b3c-be29-1cc5c467ee34","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Az új amerikai vámok elsősorban a tengerentúli fogyasztókat és cégeket sújtják, de Európa rosszul teszi, ha megfontolatlanul a bosszúval próbálkozik. Ezt fejti ki elemzésében Eric Frey külpolitikai szerkesztő.","shortLead":"Az új amerikai vámok elsősorban a tengerentúli fogyasztókat és cégeket sújtják, de Európa rosszul teszi, ha...","id":"20250404_Der-Standard-figyelmeztetes-Az-amerikai-gazdasag-lesz-a-Trump-fele-kereskedelmi-haboru-elso-aldozata","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d39c3c9c-d415-4b3c-be29-1cc5c467ee34.jpg","index":0,"item":"435138ad-e136-4813-ad8d-267b32c24101","keywords":null,"link":"/360/20250404_Der-Standard-figyelmeztetes-Az-amerikai-gazdasag-lesz-a-Trump-fele-kereskedelmi-haboru-elso-aldozata","timestamp":"2025. április. 04. 15:45","title":"Der Standard-elemzés: Az amerikai gazdaság lesz a Trump-féle kereskedelmi háború első áldozata","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e277e93e-76e0-4cf4-b7d3-4d0dfca5cf1f","c_author":"Dobszay János","category":"kultura","description":"Magyarországon járt a Vatikán külügyminisztere, Paul Richard Gallagher, aki a magyar püspöki konferencia lapjában, a Magyar Kurírban egyebek mellett a pápai állam orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjáról is beszélt.","shortLead":"Magyarországon járt a Vatikán külügyminisztere, Paul Richard Gallagher, aki a magyar püspöki konferencia lapjában...","id":"20250405_Ha-valaki-tenyleg-komolyan-beket-akar-abbahagyja-a-bombazast-Vatikan-kulugyminisztere-Budapesten-beszelt-a-haborurol","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e277e93e-76e0-4cf4-b7d3-4d0dfca5cf1f.jpg","index":0,"item":"64edb1ab-f9bd-4541-8baf-3ff946845029","keywords":null,"link":"/kultura/20250405_Ha-valaki-tenyleg-komolyan-beket-akar-abbahagyja-a-bombazast-Vatikan-kulugyminisztere-Budapesten-beszelt-a-haborurol","timestamp":"2025. április. 05. 09:39","title":"„Ha valaki tényleg komolyan békét akar, abbahagyja a bombázást” – mondta Budapesten a Vatikán külügyminisztere","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5cc18bee-5a41-42d8-b020-731523ddeee1","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Meglepő módon a nagyrészt pingvinek és elefántfókák által lakott területeknek van gazdasági kapcsolata az Egyesült Államokkal.","shortLead":"Meglepő módon a nagyrészt pingvinek és elefántfókák által lakott területeknek van gazdasági kapcsolata az Egyesült...","id":"20250404_Hogyan-vethetett-ki-Trump-viszontvamokat-ket-lakatlan-szigetre","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5cc18bee-5a41-42d8-b020-731523ddeee1.jpg","index":0,"item":"c72991ba-61c0-425e-aa6f-48131000b1cc","keywords":null,"link":"/vilag/20250404_Hogyan-vethetett-ki-Trump-viszontvamokat-ket-lakatlan-szigetre","timestamp":"2025. április. 04. 06:41","title":"Hogyan vethetett ki Trump viszontvámokat lakatlan szigetekre?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"835dc9c2-2460-4d9a-b775-dd542a477364","c_author":"Proxelan","category":"brandchannel","description":"Milyen a normális vizelés, és honnan lehet felismerni, ha valami nincs rendben odalent? Élethelyzeteken keresztül mutatjuk be, mikor érdemes orvoshoz fordulni vizelési zavarok esetén.","shortLead":"Milyen a normális vizelés, és honnan lehet felismerni, ha valami nincs rendben odalent? Élethelyzeteken keresztül...","id":"20250327_Tabuk-nelkul-a-vizeleturites-problemairol-prosztata-proxelan","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/835dc9c2-2460-4d9a-b775-dd542a477364.jpg","index":0,"item":"a3c52c1e-b07b-4d5b-acd2-abd3fadf1125","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250327_Tabuk-nelkul-a-vizeleturites-problemairol-prosztata-proxelan","timestamp":"2025. április. 04. 07:30","title":"Rendben van az, hogy ilyen sokszor kell kimenni? Tabuk nélkül a vizeletürítés problémáiról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Proxelan","c_partnerlogo":"915b242c-ffb1-4467-8f4f-23f087f43ae2","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"c3981dc2-ee20-4def-9edc-9571d2412da9","c_author":"Riba István","category":"360","description":"Miközben a kitörés napján minden évben német és magyar fasiszták ünneplik Budapesten, április 4-e szinte feledésbe ment. Felszabadulástól a megszabadulásig sokat megélt az évforduló.","shortLead":"Miközben a kitörés napján minden évben német és magyar fasiszták ünneplik Budapesten, április 4-e szinte feledésbe...","id":"20250404_aprilis-4-unnepe-tortenelem-1945","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c3981dc2-ee20-4def-9edc-9571d2412da9.jpg","index":0,"item":"4efe270b-151f-4919-b0f2-8d4413b18465","keywords":null,"link":"/360/20250404_aprilis-4-unnepe-tortenelem-1945","timestamp":"2025. április. 04. 18:04","title":"Hiányzik még bárkinek április 4-e?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Az elmúlt években egyre többet beszélünk arról, milyen környezetszennyező is a divatipar. A koronavírus-járvány azonban az ágazat egyéb problémáira is keményen rávilágított.
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A koronavírus-járvány akkor tudatosult igazán a divatipar szereplőiben, amikor az olasz gócpont kialakulásával és a járvány európai kitörésével keresztbe húzta az idei februári milánói divathét szervezőinek terveit: számos eseményt töröltek, Giorgio Armani pedig február végén online tartotta meg divatbemutatóját, de zárt kapuk mögött. A március közepi sanghaji divathetet már csak digitálisan rendezték meg. Elmaradt a közép-európai divathét is, amit márciusról tettek át későbbre – de április végén sem tartották meg.
A koronavírus-járvány azonban nem is csak elmaradt divatbemutatók sorát okozta a divatiparban: nagyot ütött az ágazatra, hosszan és több részletben. A GlobalData piackutató cég számításai szerint a Covid-19 akár 300 milliárd dolláros bevételtől foszthatja meg idén a globális ruházati ipart – ez több mint 15 százalékos visszaesés a 2019-es eredményekhez képest. Ez a becslés pedig csak a ruházatra vonatkozik, nincs benne a textil- és a bőr-, valamint a cipőipar. Magyarországon is igencsak meglátszik a koronavírus-járvány hatása az eladásokban: a KSH áprilisi, kiskereskedelemre vonatkozó adatai alapján a textil-, ruházati- és cipőüzletek forgalma csökkent a legnagyobb mértékben: 90 százalékkal.
AFP
Nem pusztán arról van szó, hogy az üzletek zárva tartása miatt kevesebb bevételt könyvelhetnek el a divatmárkák. A járvány kitörésekor először leállt Kína és bezártak egy időre a kínai alapanyaggyárak. Majd bezártak az üzletek Európában, elmaradtak a nyugati divatmárkák megrendelései, ami rendkívül súlyosan érintette a fejlődő országokban és főleg a Délkelet-Ázsiában működő ruhagyárakat.
A szociális hálóval sem rendelkező országokban pedig akár 40 millió dolgozót is érinthet a gyárak bezárása. Főleg úgy, hogy számos divatmárka még a teljesített megrendeléseket sem fizette ki, ezért a jogvédő szervezetek kampányokat indítottak, hogy nyomást gyakoroljanak a szerződésbe foglalt kötelezettségeiket sem teljesítő divatcégekre.
Kína, Kína, Kína
Nem csak a divatiparban merült fel, hogy a globális, a világot keresztbe-kasul hálózó ellátási láncok miatt sérülékeny az iparág: csak Kína leállása az egész világon éreztette a hatását. A döntő többségben a bérmunkától függő hazai textil- és ruházati ipar is megszenvedte a mostani helyzetet.
Bár Ázsiában zömében a tömeggyártott, olcsóbb termékek készülnek, a dizájnerruhák nagyobb része pedig Kelet-Európában, a kiszolgáltatottság mégis minden piaci szegmenst érint. Az alapanyagok és a kellékek (így a cipzárak és gombok) többsége ugyanis Kínában készül.
AFP
A kereskedelem leállása – a luxuspiacon pedig részben a kínai turisták elmaradása – is súlyos következményekkel járt. Az ázsiai áruval teli konténerek egyre csak torlódnak a kikötőkben, miközben a logisztikai központok is tele vannak az eladatlan áruval – szakértők attól tartanak, hogy temérdek visszamaradt árut fognak megsemmisíteni emiatt.
Most vagy soha
A vezető divattervezők és kereskedők pedig úgy tűnik, arra próbálják használni ezt a sajátos helyzetet, hogy megpróbáljanak nemzetközi szinten is változást kezdeményezni. Az egyik legismertebb és legértékesebb luxuscég, az olasz Gucci május végén jelentette be, hogy búcsút int a divatheteknek és ezentúl – az eddigi 5 helyett – évi két, szezonoktól független kollekciót mutat majd be.
A belga Dries Nan Noten pedig több más divatmárkával közösen egy fórumot és koalíciót alakított (ez a Rewiring Fashion), hogy megoldást keressenek az iparág rendszerszintű problémáira: elsősorban az időzítésre és a leértékelésekre. A jelenlegi rendszerben ugyanis több mint fél évvel korábban bemutatják a következő szezon kollekcióit (így tavasszal az őszi-téli darabokat és ősszel a következő év tavaszi-nyári időszakára szánt kollekciókat, amelyek 6 hónappal később kerülnek a boltokba a bemutatásuk után. Hogy miért? A széttagoltság, de főként az 1990-2000-es évek óta egyre távolabb kiszervezett gyártás miatt. Olyan lomhán mozog a rendszer és olyan sok szereplő vesz részt a folyamatokban, hogy kell egy fél év, mire a bemutatott darabok nyomán a legyártott termékek a boltok polcaira kerülnek.
A leértékelések pedig már a szezon közepén elkezdődnek és főként a 2008-as pénzügyi válság óta durvultak el a divatban, hogy minél jobban csábítsák a vevőket, akik így sok esetben már tudják, a kiszemelt termék hamarosan féláron lesz, ezért eszük ágában sincs a teljes árat kifizetni.
„Nem normális, hogy téli kabátot vesznek májusban. Nem normális, hogy a tervezőcsapat egy olyan kollekción dolgozik, amit másfél hónappal a piacra dobás után már 50 százalékos kedvezménnyel árulnak” – nyilatkozta a Dries Van Noten a Vogue Businessnek. A petícióhoz pedig már a legnagyobb online kereskedők és áruházak – így a Nordstrom, a Bergdorf Goodman, a Harvey Nichols és a Mytheresa – is csatlakoztak.
A féléves csúszás megváltoztatására már volt kezdeményezés még 2017-ben, márpedig a see now buy now modell. Ennek értelmében akkor mutatnák be a márkák a kollekciókat, amikortól azok elérhetőek lennének. Elsősorban az motiválta a nagyobb cégeket, hogy így kisebb eséllyel másolják le olcsóbb formában a fast fashion-szereplők a termékeket, és a vásárlók sem veszítik el az érdeklődést egy termék iránt. Ezt a modellt azonban nem követte a divatmárkák többsége. Azok is, amelyek a modellt alkalmazni kezdték, leggyakrabban a kollekciók darabjainak egy részét, vagy limitált és kapszulakollekciókat, tehát csak bizonyos termékeket dobnak piacra a bemutatás időpontjával összhangban, így egyáltalán nem vált általánossá.
A bemutatás és a boltokba kerülés közti időeltolódás miatt az időjárás is jelentősen rányomja a bélyegét az eladásokra: az enyhébb telek miatt már évek óta sokkal gyengébbek az őszi-téli kollekciók eladásai és a meleg, nyári idő vagy éppen egy hirtelen hűvös sincs tekintettel arra, éppen mi érkezik és érhető el a divatüzletekben.
Erre pedig a jelenlegi széttagolt, időben elcsúsztatott rendszerben egyáltalán nem tudnak reagálni a divatmárkák. Hogyan is reagálna a klímaváltozásra és az egyre nehezebben megjósolható, egyre szélsőségesebb időjárásra egy olyan iparág, ahol majdnem egy év telik el aközött, hogy a terméket megtervezik és hogy a boltokba kerül?
Tonnaszám elégetett ruhák
Az iparági szereplők kevesebb terméket is szeretnének, ami nyomán kisebb raktárkészletre lenne szükség – és kevesebb is maradna eladatlanul. Egy kollekció esetében ugyanis nem ritka, hogy akár 60-100 lookból, tehát teljes szettből (például egy nadrág, blúz, kabát tesz ki egy lookot) álló kínálatot vonultatnak fel. Ennek pedig csak egy része, esetenként lebutított formában kerül be a kereskedelembe.
Arról nem szeretnek beszélni a cégek, hogy a legyártott ruhadarabok mekkora százalékát nem sikerül eladni. Az viszont, hogy sokkal többet termelnek, mint amennyit eladnak, az egészen biztos. 2018-ban például a New York Times számolt be arról, hogy a svéd fast fashion-óriás, a H&M esetében az eladatlan árukészlet abban az évben 4,3 milliárd dollárt ért és 7 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. A márkát erős kritika érte, amikor kiderült, tonnaszámra égetik el az ilyen ruhákat az egyik svéd hőerőműben. 2017-ben a brit Burberry körül robbant ki botrány, miután 37 millió dollár értékben égették el azt, amit nem sikerült eladni.
Ki fogja megvarrni a ruhákat?
A járvány okozta ellátási problémák után az a kérdés is felmerült, hogy vajon Kínában, Vietnámban és Bangladesben fognak-e gyártani a divatcégek ez után is. Persze, ez sem új kérdés. 2013-ban omlott össze a Rana Plaza, a dakkai épületben többek között egy ruhagyár működött. A bangladesi tragédia bejárta a világsajtót és rávilágított arra, milyen körülmények között állítják elő a fast fashion márkák olcsó ruháit. Kampányoltak nemzetközi szervezetek, és kampányolnak azóta is. Az elmúlt hét évben azonban érdemi változás igazán nem történt a divatipar gyártási oldalán.
Tavaly nagy port kavart, amikor Karl-Johan Perrson, a H&M ügyvezetője azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy az iparág fenntarthatóság irányába elmozduló törekvései kis környezeti hatással, de annál nagyobb és negatív társadalmi következményekkel is járnak, hiszen a ruházati ipar a fejlődő országokban jelentős foglalkoztató. Most már anyagi érdeke is fűződik egy áttekinthetőbb, rövidebb ellátási lánchoz. És ugyanúgy ellenérdeke is. A divatipar pedig nem a rugalmasságáról híres. Bár évekkel ezelőtt elindult egy tendencia az Ázsiában történő gyártás visszaszervezésére – hiszen a sebesség már fontosabb, mint maga az ár –, a tömegtermelés még mindig ott zajlik. Az európai varrónők pedig egyre inkább kiöregednek. Így az is kérdés, hogy ki és hol fogja megvarrni a ruhákat? Mert ha kevesebb szezon lesz és kevesebbet fog termelni a divatipar, a fejlődő országokban is kevesebb munkát fognak biztosítani.
Behúzták a féket a textil- és ruházati cégek, és a magyar ruházati üzemek is bajban vannak, hiszen döntően bérmunkára termelnek. Az se feltétlenül jár jobban, aki maszkgyártással pótolná a kiesett bevételt.
A kínai alapanyaggyártástól az online kereskedelemig érezteti a hatását a koronavírus a ruhaiparban is. A visszaesés ráadásul több hullámban jön, és a legsérülékenyebbeket sújtja majd a leginkább: a fejlődő országokat és az egyre kisebb árréssel működő gyártókat.