szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az elmúlt években egyre többet beszélünk arról, milyen környezetszennyező is a divatipar. A koronavírus-járvány azonban az ágazat egyéb problémáira is keményen rávilágított.

Koronavírus-világjárvány
Több mint 11,5 millióan fertőződtek meg, és csaknem 600 ezer beteg halálát okozta a 2019 végén kitört koronavírus-járvány világszerte. A pandémia felbecsülhetetlen gazdasági károkat okozott annak ellenére, hogy a járvány csillapodásával mind több országban elkezdték enyhíteni a korlátozásokat. (Igaz, több helyen már ismét szigorításokat vezettek be.) Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

A koronavírus-járvány akkor tudatosult igazán a divatipar szereplőiben, amikor az olasz gócpont kialakulásával és a járvány európai kitörésével keresztbe húzta az idei februári milánói divathét szervezőinek terveit: számos eseményt töröltek, Giorgio Armani pedig február végén online tartotta meg divatbemutatóját, de zárt kapuk mögött. A március közepi sanghaji divathetet már csak digitálisan rendezték meg. Elmaradt a közép-európai divathét is, amit márciusról tettek át későbbre – de április végén sem tartották meg.

A koronavírus-járvány azonban nem is csak elmaradt divatbemutatók sorát okozta a divatiparban: nagyot ütött az ágazatra, hosszan és több részletben. A GlobalData piackutató cég számításai szerint a Covid-19 akár 300 milliárd dolláros bevételtől foszthatja meg idén a globális ruházati ipart – ez több mint 15 százalékos visszaesés a 2019-es eredményekhez képest. Ez a becslés pedig csak a ruházatra vonatkozik, nincs benne a textil- és a bőr-, valamint a cipőipar. Magyarországon is igencsak meglátszik a koronavírus-járvány hatása az eladásokban: a KSH áprilisi, kiskereskedelemre vonatkozó adatai alapján a textil-, ruházati- és cipőüzletek forgalma csökkent a legnagyobb mértékben: 90 százalékkal.

©

Nem pusztán arról van szó, hogy az üzletek zárva tartása miatt kevesebb bevételt könyvelhetnek el a divatmárkák. A járvány kitörésekor először leállt Kína és bezártak egy időre a kínai alapanyaggyárak. Majd bezártak az üzletek Európában, elmaradtak a nyugati divatmárkák megrendelései, ami rendkívül súlyosan érintette a fejlődő országokban és főleg a Délkelet-Ázsiában működő ruhagyárakat.

A szociális hálóval sem rendelkező országokban pedig akár 40 millió dolgozót is érinthet a gyárak bezárása. Főleg úgy, hogy számos divatmárka még a teljesített megrendeléseket sem fizette ki, ezért a jogvédő szervezetek kampányokat indítottak, hogy nyomást gyakoroljanak a szerződésbe foglalt kötelezettségeiket sem teljesítő divatcégekre.

Kína, Kína, Kína

Nem csak a divatiparban merült fel, hogy a globális, a világot keresztbe-kasul hálózó ellátási láncok miatt sérülékeny az iparág: csak Kína leállása az egész világon éreztette a hatását. A döntő többségben a bérmunkától függő hazai textil- és ruházati ipar is megszenvedte a mostani helyzetet.

Bár Ázsiában zömében a tömeggyártott, olcsóbb termékek készülnek, a dizájnerruhák nagyobb része pedig Kelet-Európában, a kiszolgáltatottság mégis minden piaci szegmenst érint. Az alapanyagok és a kellékek (így a cipzárak és gombok) többsége ugyanis Kínában készül.

©

A kereskedelem leállása – a luxuspiacon pedig részben a kínai turisták elmaradása – is súlyos következményekkel járt. Az ázsiai áruval teli konténerek egyre csak torlódnak a kikötőkben, miközben a logisztikai központok is tele vannak az eladatlan áruval – szakértők attól tartanak, hogy temérdek visszamaradt árut fognak megsemmisíteni emiatt.

Most vagy soha

A vezető divattervezők és kereskedők pedig úgy tűnik, arra próbálják használni ezt a sajátos helyzetet, hogy megpróbáljanak nemzetközi szinten is változást kezdeményezni. Az egyik legismertebb és legértékesebb luxuscég, az olasz Gucci május végén jelentette be, hogy búcsút int a divatheteknek és ezentúl – az eddigi 5 helyett – évi két, szezonoktól független kollekciót mutat majd be.

A belga Dries Nan Noten pedig több más divatmárkával közösen egy fórumot és koalíciót alakított (ez a Rewiring Fashion), hogy megoldást keressenek az iparág rendszerszintű problémáira: elsősorban az időzítésre és a leértékelésekre. A jelenlegi rendszerben ugyanis több mint fél évvel korábban bemutatják a következő szezon kollekcióit (így tavasszal az őszi-téli darabokat és ősszel a következő év tavaszi-nyári időszakára szánt kollekciókat, amelyek 6 hónappal később kerülnek a boltokba a bemutatásuk után. Hogy miért? A széttagoltság, de főként az 1990-2000-es évek óta egyre távolabb kiszervezett gyártás miatt. Olyan lomhán mozog a rendszer és olyan sok szereplő vesz részt a folyamatokban, hogy kell egy fél év, mire a bemutatott darabok nyomán a legyártott termékek a boltok polcaira kerülnek.

A leértékelések pedig már a szezon közepén elkezdődnek és főként a 2008-as pénzügyi válság óta durvultak el a divatban, hogy minél jobban csábítsák a vevőket, akik így sok esetben már tudják, a kiszemelt termék hamarosan féláron lesz, ezért eszük ágában sincs a teljes árat kifizetni.

„Nem normális, hogy téli kabátot vesznek májusban. Nem normális, hogy a tervezőcsapat egy olyan kollekción dolgozik, amit másfél hónappal a piacra dobás után már 50 százalékos kedvezménnyel árulnak” – nyilatkozta a Dries Van Noten a Vogue Businessnek. A petícióhoz pedig már a legnagyobb online kereskedők és áruházak – így a Nordstrom, a Bergdorf Goodman, a Harvey Nichols és a Mytheresa – is csatlakoztak.

A féléves csúszás megváltoztatására már volt kezdeményezés még 2017-ben, márpedig a see now buy now modell. Ennek értelmében akkor mutatnák be a márkák a kollekciókat, amikortól azok elérhetőek lennének. Elsősorban az motiválta a nagyobb cégeket, hogy így kisebb eséllyel másolják le olcsóbb formában a fast fashion-szereplők a termékeket, és a vásárlók sem veszítik el az érdeklődést egy termék iránt. Ezt a modellt azonban nem követte a divatmárkák többsége. Azok is, amelyek a modellt alkalmazni kezdték, leggyakrabban a kollekciók darabjainak egy részét, vagy limitált és kapszulakollekciókat, tehát csak bizonyos termékeket dobnak piacra a bemutatás időpontjával összhangban, így egyáltalán nem vált általánossá.

A bemutatás és a boltokba kerülés közti időeltolódás miatt az időjárás is jelentősen rányomja a bélyegét az eladásokra: az enyhébb telek miatt már évek óta sokkal gyengébbek az őszi-téli kollekciók eladásai és a meleg, nyári idő vagy éppen egy hirtelen hűvös sincs tekintettel arra, éppen mi érkezik és érhető el a divatüzletekben.

Erre pedig a jelenlegi széttagolt, időben elcsúsztatott rendszerben egyáltalán nem tudnak reagálni a divatmárkák. Hogyan is reagálna a klímaváltozásra és az egyre nehezebben megjósolható, egyre szélsőségesebb időjárásra egy olyan iparág, ahol majdnem egy év telik el aközött, hogy a terméket megtervezik és hogy a boltokba kerül?

Tonnaszám elégetett ruhák

Az iparági szereplők kevesebb terméket is szeretnének, ami nyomán kisebb raktárkészletre lenne szükség – és kevesebb is maradna eladatlanul. Egy kollekció esetében ugyanis nem ritka, hogy akár 60-100 lookból, tehát teljes szettből (például egy nadrág, blúz, kabát tesz ki egy lookot) álló kínálatot vonultatnak fel. Ennek pedig csak egy része, esetenként lebutított formában kerül be a kereskedelembe.

Arról nem szeretnek beszélni a cégek, hogy a legyártott ruhadarabok mekkora százalékát nem sikerül eladni. Az viszont, hogy sokkal többet termelnek, mint amennyit eladnak, az egészen biztos. 2018-ban például a New York Times számolt be arról, hogy a svéd fast fashion-óriás, a H&M esetében az eladatlan árukészlet abban az évben 4,3 milliárd dollárt ért és 7 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest. A márkát erős kritika érte, amikor kiderült, tonnaszámra égetik el az ilyen ruhákat az egyik svéd hőerőműben. 2017-ben a brit Burberry körül robbant ki botrány, miután 37 millió dollár értékben égették el azt, amit nem sikerült eladni.

Ki fogja megvarrni a ruhákat?

A járvány okozta ellátási problémák után az a kérdés is felmerült, hogy vajon Kínában, Vietnámban és Bangladesben fognak-e gyártani a divatcégek ez után is. Persze, ez sem új kérdés. 2013-ban omlott össze a Rana Plaza, a dakkai épületben többek között egy ruhagyár működött. A bangladesi tragédia bejárta a világsajtót és rávilágított arra, milyen körülmények között állítják elő a fast fashion márkák olcsó ruháit. Kampányoltak nemzetközi szervezetek, és kampányolnak azóta is. Az elmúlt hét évben azonban érdemi változás igazán nem történt a divatipar gyártási oldalán.

Tavaly nagy port kavart, amikor Karl-Johan Perrson, a H&M ügyvezetője azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy az iparág fenntarthatóság irányába elmozduló törekvései kis környezeti hatással, de annál nagyobb és negatív társadalmi következményekkel is járnak, hiszen a ruházati ipar a fejlődő országokban jelentős foglalkoztató. Most már anyagi érdeke is fűződik egy áttekinthetőbb, rövidebb ellátási lánchoz. És ugyanúgy ellenérdeke is. A divatipar pedig nem a rugalmasságáról híres. Bár évekkel ezelőtt elindult egy tendencia az Ázsiában történő gyártás visszaszervezésére – hiszen a sebesség már fontosabb, mint maga az ár –, a tömegtermelés még mindig ott zajlik. Az európai varrónők pedig egyre inkább kiöregednek. Így az is kérdés, hogy ki és hol fogja megvarrni a ruhákat? Mert ha kevesebb szezon lesz és kevesebbet fog termelni a divatipar, a fejlődő országokban is kevesebb munkát fognak biztosítani.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Máris felvarrták a Bentley Continental GT ráncait

Máris felvarrták a Bentley Continental GT ráncait

Meghalt Szűcs Lajos

Meghalt Szűcs Lajos

Publicus: A Fidesz-szavazók harmada szerint több pénzt kell adnia a kormánynak a Lánchíd felújítására

Publicus: A Fidesz-szavazók harmada szerint több pénzt kell adnia a kormánynak a Lánchíd felújítására