szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nálunk nem sok minden változott.

Az euró bevezetésére európai uniós tagságuk okán kötelezett hét ország egyike sem felel meg valamennyi belépési feltételnek, egyesek pedig még távolodhatnak is a rég lefektetett szabályoktól – állapította meg az Európai Központi Bank (EKB) szerdán közzétett 2020. évi konvergenciajelentésében.

Az EKB kétévente teszi közzé ezt a jelentést, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli EU-tagállamok – Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország – által elért haladást az euróbevezetéshez való közeledés terén. Friss jelentésében az EKB rámutatott, hogy a hét ország euróövezethez való gazdasági konvergenciájában 2018 óta elért eredmények vegyesek. A világjárvány előtt a gazdaságok erőteljes ütemben bővültek, a legtöbb országban sikerült eredményeket elérni a fiskális egyensúlyi problémák kezelésében.

Bulgária és Horvátország több olyan gazdaságpolitikai kötelezettséget vállalt, amelyek jelentős lépésnek tekinthetőek afelé, hogy a két ország a közeljövőben csatlakozzon az euróövezet "előszobájának" tekintett ERM-II árfolyam-mechanizmushoz. A hét ország közül jelenleg egyik sem tagja az ERM-II rendszernek, Bulgária és Horvátország 2018-ban, illetve 2019-ben hivatalosan is jelentkezett a mechanizmusba való felvételre. Ami az árstabilitási kritériumot illeti,

a legtöbb vizsgált ország rontott a követelményeknek való megfelelésben.

A Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Magyarországon mért inflációs ráta jóval meghaladja ugyanis az 1,8 százalékos referenciaértéket, míg Svédországban kisebb, Horvátországban pedig jóval kisebb volt. A következő években az infláció a legtöbb vizsgált országban várhatóan visszaesik.

Tavaly egy kivétellel az összes vizsgált országban a 3 százalékos referenciaértéken belüli államháztartási fiskális egyenlegről számoltak be. Romániával szemben 2020 áprilisában elindult a túlzott hiány esetén követendő eljárás. Horvátországban és Magyarországon az adósságmutató meghaladja a GDP 60 százalékában meghatározott küszöbértéket, de a mutató 2019 végéig csökkenő pályát követett. Várhatóan a hiány- és az adósságmutató egyaránt megemelkedik mind a hét országban, úgy a gazdasági teljesítmény markáns lassulása, mint a világjárvány miatt tett fiskális válaszlépések következtében.

A hosszú lejáratú kamatlábak konvergenciáját illetően a hét vizsgált ország közül csak Romániában mértek a 2,9 százalékos referenciaérték fölötti kamatot. A legalacsonyabb hosszú távú kamatlábakat Bulgáriában és Svédországban tapasztalták.

A konvergencia időbeli fenntarthatóságának szempontjából továbbra is fontos tényező az intézményi környezet szilárdsága. Az intézmények és a kormányzás minősége a vizsgált országokban Svédország kivételével viszonylag gyenge, különösen Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Magyarországon.

Ez kockázatokat jelenthet a gazdaság rugalmasságára és a konvergencia fenntarthatóságára nézve.

Összességében egyik vizsgált ország jogi keretrendszere sem egyeztethető össze maradéktalanul az euró átvételéhez előírt valamennyi követelménnyel az EKB szerint.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!