A válság előtt is dolgozók csaknem egyharmadát érinti a járványhoz kapcsolódó valamilyen típusú jövedelemcsökkenés, emellett minden tizedik megkérdezettnek megszűnt a munkaviszonya, 8%-uk pedig részmunkaidőbe került. Ugyanakkor további 11%-uk jelezte, hogy bár személyesen nem érintették a leépítések, de voltak munkatársai, akiket igen, és emiatt rá többletfeladatok hárultak – derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító Zrt. és a Medián közös elemzéséből.

A felmérés alapján azok, akik most munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek, ugyanakkor a leginkább kedvező helyzetű foglalkoztatottság szerinti csoportokban is legfeljebb öt hónap körül van az az időintervallum, amit a kereső kiesése esetén a megtakarításokból átvészelhetnek. (A leghosszabb időre, hét és fél hónapra elegendő tartaléka azoknak van, akiknek a családi jövedelme több mint négyszázezer forint.) Ugyanakkor a válaszokból az derül ki, hogy legalábbis háztartás szintjén a megkérdezettek mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni.

Mindezek tudatában felértékelődik a külső segítség igénybevételének lehetősége. A kutatás eredményei szerint a nehezebb időszakok átvészelésére az emberek 57 százaléka számíthat valamilyen külső segítségre. A válaszadók elmondása alapján leginkább a tágabb család jelenti a külső támogatást: innen minden második ember (49 százalék) számíthat segítségre.

További árulkodó adat, hogy hitelfedezeti vagy jövedelembiztosítása a válaszadók (illetve a válaszadóval egy háztartásban élők) mindössze 17 százalékának van: ezekben a szolgáltatásokban az a közös, hogy tartós betegség, vagy a munkahely elvesztése esetén nyújtanak szolgáltatást akár 6-12 hónapon keresztül. Nyugat-Európában már évtizedek óta viszonylag természetes része egy család öngondoskodási stratégiájának az ilyen típusú biztosítások megléte, amelyek egy hirtelen bekövetkező jövedelemkiesés esetén komoly anyagi segítséget jelenthetnek.