GKI: Év végén 9 százalék körül lehet a magyar recesszió

GKI: Év végén 9 százalék körül lehet a magyar recesszió

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A harmadik negyedévben kisebb, év végén nagyobb gazdasági visszaesés várható, összességében a második negyedévben 8 százalék körüli. A reáljövedelem csökken, a munkanélküliség nő. A kormány keveset tett az egészségügy és az oktatás felkészítéséért, folyik az elvileg válságelhárításra fordított pénz politikai szempontú újraosztása - írja elemzésében a gazdaságkutató.

A GKI 2020. március közepén egy 3 és egy 7 százalékos idei visszaeséssel számoló forgatókönyvet vázolt fel idei előrejelzéseként. Akkoriban még az előbbi is nagyon pesszimista prognózisnak számított - írja friss előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató. Júniusban a GKI elvetette a 3 százalékos recesszió lehetőségét, s 5-7 százalékos sávban határozta meg a várható visszaesést. A járvány újabb hulláma miatt most, 2020 szeptemberében a GKI már csak a -7 százalékos prognózist tartja életszerűnek, ezt is azzal, hogy ennél nemcsak jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat. A GKI az első félévi 6,1 százalékos visszaesés (ezen belül a második negyedévi 13,6 százalékos GDP-zuhanás) után a második félévben 8 százalék körüli visszaesést tart valószínűnek. Ezen belül a harmadik negyedévben (amikor a járvány hatása kisebb volt) a korlátozottan rendelkezésre álló adatok és a GKI konjunktúraindexe alapján inkább 7, a negyedik negyedévben (a magasabb bázis és a járvány hatásai miatt) 9 százalék körüli lehet a GDP-csökkenés mértéke.

A GKI 2021-re – nagy bizonytalanság mellett – továbbra is 4,5 százalékos bővülést vár, s azt feltételezi, hogy az előző év azonos időszakához képest csak a második negyedévben kezdődik meg a növekedés. A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság. A magyar GDP változása az EU átlagánál várhatóan kissé kedvezőbb, régiós összehasonlításban viszont csak gyenge-közepes lesz.

A GKI -7 százalékos prognózisa 2020-ra azonos az EU előrejelzésével, 2021-re szóló 4,5 százalékos előrejelzése azonban pesszimistább az EU 6 százalékos prognózisánál. A pénzügyminiszter az idei évre 5,1 százalékos várható visszaesést jelentett be, s véleménye szerint csak 2022-23-ban várható a 2019. évi GDP-szint elérése. Az MNB pedig – miután még augusztusban is növekedést várt az idei évre – friss előrejelzésében 2020-ra 6,8-5,1 százalékos visszaesést, 2021-re pedig 4,4-6,8 százalékos növekedést vár. Ezek már a GKI várakozásaihoz hasonlító prognózisok.

Az MNB szerint most jön a kirúgási hullám, százezer ember kerülhet utcára

Már a jegybank se vár gyors gazdasági talpra állást: 2020-ban recesszió lesz, a vállalkozások elkezdenek leépíteni, a háztartások reáljövedelme csökken, 2022-ig marad a magas infláció - derül ki a most kiadott prognózisból. Az árak még jobban elszállhatnak, ha a forint a vártnál jobban gyengül, a gazdaság még lassabban állhat helyre, ha a járvány újabb mélypontot okoz.

A reáljövedelem csökken

Az idei hivatalos béremelkedés módszertani okokból jelentősen túlbecsült, a valós bruttó béremelkedés így sokkal kisebb, a reálbér-emelkedés minimális lehet a GKI szerint. A tendenciákat jól jellemzi, hogy az szja-bevételek a márciusi 9,1 százalék után áprilisban már csak 5,5 százalékkal, júliusban 2,4 százalékkal, augusztusban 3,2 százalékkal emelkedtek (az első héthavi átlag 4,2 százalék). A nyugdíjak reálértéke tavalyhoz képest a nyugdíjprémium kiesése, valamint az inflációnak (a fogyasztási szerkezet változása következtében történt) alulbecslése miatt csökken, a társadalmi juttatások nominálisan stagnálnak, a vállalkozói jövedelmek csökkennek. Így a reáljövedelem 2020-ban 1-2 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5 százalékkal mérséklődik.

2021-ben a bruttó keresetek átlagosan 5 százalék körüli mértékben emelkedhetnek, nagy differenciáltság mellett. A reálkeresetek 1-1,5 százalékkal emelkedhetnek, ami - a foglalkoztatás bővülését is figyelembe véve – a reálkereset-tömeg 2-2,5 százalék körül emelkedését jelentené. A 13. nyugdíj fokozatos visszaépítése következtében 2 százalékkal bővül a reálnyugdíj. Feltehetőleg nyugdíjprémium kifizetésére is lesz mód, ez – mivel a 2020. évi bázisban nem szerepel – 2021-ben további 1, vagyis összesen 3 százalékos reálnyugdíj-emelést eredményez. Mivel a háztartások összességében a jövedelem-ingadozások fogyasztásban való „kisimítására” törekszenek, a lakossági fogyasztás (az újra meginduló hitelfelvételnek és az előző évi visszaesés statisztikai következményének is köszönhetően) jövőre mintegy 3,5 százalékkal bővül, vagyis meghaladja a 2019. évit (hacsak nem kap jövőre is új lendületet a járvány).

Nőni fog a munkanélküliség

A GKI 2020 átlagában mintegy 2-2,5 százalékos, az év végén 3 százalék körüli foglalkoztatás-csökkenésre, valamint éves átlagban legalább 4,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék körüli munkanélküliségre számít; a járvány őszi erősödését is figyelembe véve. 2019 végén még 3,3 százalék volt a munkanélküliség.

A folyamatok kedvezőtlen alakulásában szerepet játszik az eleve szűk kört megcélzó hazai bértámogatás augusztus 31-ével történt kivezetése is. 2021-ben a foglalkoztatás éves átlagban 1 százalékos emelkedése és a munkanélküliség ideihez hasonló, 4,5 százalék körüli alakulása várható, de immár éven belüli folyamatos javulás mellett. Mindemellett tovább fokozódhatnak a foglalkoztatás strukturális feszültségei. Ebben az oktatás romló színvonalának is szerepe van. A demográfiai folyamatok a munkaerő-kínálat zsugorodását vetítik előre a GKI friss prognózisa szerint.


Hozzászólások