Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az idei esztendőben az államháztartás hiánya 3704 milliárd forint lehet, az idei hazai össztermék pedig 46 369 milliárd, vagyis a deficit a GDP csaknem nyolc százaléka – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal honlapján. Az Európai Bizottságnak küldött jelentésből kiderül, hogy a központi költségvetés hiánya 3086 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké 674 milliárd, az önkormányzatok viszont csak minimális mértékben adósodhatnak el az idén.
A hiánymutató egybevág Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbbi előrejelzésével. A Brüsszelnek jelentett GDP-prognózis viszont nagyobb annál, mint ami az Államadósság-kezelő Központ honlapján néhány hete megjelent. A befektetőknek szóló, angol nyelvű prezentáció lábjegyzetében ugyanis 45 659,8 milliárdos GDP-előrejelzés szerepelt az idei évre. A korrekciónak valószínűleg az árszintemelkedés lehet az oka. A találgatás magyarázata, hogy az Orbán-kormány nem tart nyilvános havi tájékoztatókat az államháztartás helyzetéről és kilátásáról, mint az elődei.
A folyó áras GDP-adat értelemszerűen a gazdasági visszaesés és az infláció mértékén múlik. Idén az előbbi tehát jóval meghaladja a meglehetősen erőteljes drágulást; bár statisztikai értelemben a GDP „árindexe” nemcsak a fogyasztói árakat tartalmazza, hanem a gazdaság egészének árváltozását. A tavalyi GDP 47 514 milliárd forint volt, csaknem 10 százalékkal nagyobb, mint a 2018-as, ami imponálóan erőteljes növekedést jelent – mind a termelésben, mind az árak színvonalában.
A nominális GDP csökkenésére legutóbb 2009-ben, a pénzügyi válság utáni recesszióban volt példa, akkor a megelőző évi 27 217,4 milliárdos hazai össztermék26 458,3 milliárdra zsugorodott.
