Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette egy kedd este közzétett kormányhatározat a Hableány sétahajó-baleset áldozatainak emlékére felállítandó emlékmű és környezete kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.

Arról már a nyáron döntés született, hogy emlékművet állítanak a 2019. május 29-i tragikus dunai baleset dél-koreai és magyar áldozatainak a pesti Duna-parton, és erre 176 millió forintot adott a kormány.

A kiemelt jelentőség nemcsak azt jelenti, hogy különböző hatóságoknak a szokásosnál rövidebb idő alatt kell meghozniuk a döntésüket, hanem azt is, hogy

• építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,
• építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
• településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,
• településképi bejelentési eljárásnak nincs helye, valamint
• közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.

Vagyis bár a főváros közepén épül egy emlékmű, abba semmilyen, a jogszabályokban egyébként kijelölt szakértő vagy önkormányzat nem szólhat bele, az egyetlen felelős a koordinációra kijelölt Sára Botond budapesti kormányhivatal-vezető. A kormány évente több tucat hasonló döntést hoz, a Magyar Közlöny ugyanezen számában a Kübekháza–Rábé közúti határátkelőhelyről is. Ez pedig felveti azt a kérdést, hogy mi értelmük van a különböző pályázati és szakértői véleményezési eljárásoknak, ha ezeket a gyorsítás jegyében éppen a legfontosabbnak tartott beruházásoknál nem engedik alkalmazni.