Semmilyen beleszólása nem lesz a fővárosnak a Hableány-áldozatok emlékművének építésébe

Kiemelt jelentőségű ügy lett a Hableány áldozatainak emlékműve.

Semmilyen beleszólása nem lesz a fővárosnak a Hableány-áldozatok emlékművének építésébe

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette egy kedd este közzétett kormányhatározat a Hableány sétahajó-baleset áldozatainak emlékére felállítandó emlékmű és környezete kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.

Arról már a nyáron döntés született, hogy emlékművet állítanak a 2019. május 29-i tragikus dunai baleset dél-koreai és magyar áldozatainak a pesti Duna-parton, és erre 176 millió forintot adott a kormány.

A kiemelt jelentőség nemcsak azt jelenti, hogy különböző hatóságoknak a szokásosnál rövidebb idő alatt kell meghozniuk a döntésüket, hanem azt is, hogy

  • építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,
  • építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
  • településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni,
  • településképi bejelentési eljárásnak nincs helye, valamint
  • közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye.

Vagyis bár a főváros közepén épül egy emlékmű, abba semmilyen, a jogszabályokban egyébként kijelölt szakértő vagy önkormányzat nem szólhat bele, az egyetlen felelős a koordinációra kijelölt Sára Botond budapesti kormányhivatal-vezető. A kormány évente több tucat hasonló döntést hoz, a Magyar Közlöny ugyanezen számában a Kübekháza–Rábé közúti határátkelőhelyről is. Ez pedig felveti azt a kérdést, hogy mi értelmük van a különböző pályázati és szakértői véleményezési eljárásoknak, ha ezeket a gyorsítás jegyében éppen a legfontosabbnak tartott beruházásoknál nem engedik alkalmazni.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.