Hiába mentek neki még kormánypártiak is Parragh László, az iparűzési adó elvonását szorgalmazó javaslatának, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kitart az ötlete mellett, szerinte az ezen a jogcímen befolyó adónak ez csupán a tíz százalékát teszi ki. „Szakmaiatlan, átgondolatlan, rossz és a településeket is ellehetetlenítené” – így reagált a javaslatra az ATV-nek Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, de rajta kívül már sokan bírálták a kamarai elnök ötletelését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége már a múlt héten kiadott egy állásfoglalást, amelyben az önkormányzatiság teljes csődjét látják a javaslat esetleges törvénybe iktatásával.

Parragh László nem tágít a javaslatától, a keddi Magyar Nemzetben már azt is kifejtette, hogy az árbevételt és a szektort sem kellene figyelembe venni az adóktól mentesülő kkv-kör meghatározásakor. Ugyanakkor Parragh tiltaná az önkormányzatoknak helyi adó kivetését, nehogy a helyi vállalkozásoktól más jogcímen vasalják be a pénzt. Ez az önkormányzatoknak akár a teljes csődöt is jelentheti.

Az már csak a differenciálás pikantériája, hogy a lebegtetett konstrukcióban mentesülne az adó megfizetése alól a Mészáros és Mészáros Kft. is, amelynek az Opten adatai szerint mindösszesen 132 alkalmazottja van, ahogy az R-Kord Kft. is csak 223 főt jegyez – a nagyvállalati kategóriába 250 fő feletti cégek tartoznak. Csak a nagyvállalati iparűzési adót hagyná meg a kamarai elnök legújabb ötlete, ami csak a települések töredékénél hagyna bevételt, de csak keveset, mert annak nagy részét viszi a már nyáron felsrófolt szolidaritási adó.

Az utolsó tőrdöfés az önkormányzatoknak

Míg a kormány azzal érvel, hogy a járványhelyzetben közösen kell a terheket viselni, így az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk a Gazdaságvédelmi Alaphoz, addig az önkormányzatok azt várják, hogy pont a koronavírus okozta helyzetben, ha már nem segít az állam, akkor legalább ne gátolják őket a megnövekedett feladataik elvégzésében.

Arról nem is beszélve, hogy a gépjárműadó teljes összegének elvonása után a településektől már júniusban egy nagyobb falatnyi iparűzési adót is elvettek a szolidaritási adó bevezetésével, amelynek a befizetési küszöbét leszállították, azaz alacsonyabb adóerő-képességű településeknek is fizetniük kell.

A bevallások alapján, amelynek határidejét még a tavaszi járványhelyzetben szeptemberre kitolták, éppen mostanában számolták ki egy-egy település adóerő-képeségét. Ettől függ, hogy az önkormányzati feladatokra mekkora állami normatívát hívhatnak le, vagy éppen befizetniük kell, illetve ennek alapján számolnák ki a szolidaritási adó mértékét is. Ha most hirtelen betolnak a parlament elé egy Parragh-féle javaslatot, akkor az azt is jelenti, hogy a kkv-k adója kikerül az adóerő-képesség megállapításából. Ahol ez olyan mértékben csökkenti az adóerő-képességet, hogy a magasabb normatívát kell az államnak utalnia, akkor fából-vaskarika, az állam az egyik zsebéből teszi át a másikba. Ahol pedig megmaradnak a kkv-k mentesítése után is a szolidaritási adó megfizetésére kötelezettek körében, egy nagyvállalat iparűzési adójának köszönhetően, akkor meg óriási érvágást jelent, hiszen be kell fizetni a korábbihoz képest többszörös szolidaritási adót, miközben búcsút mondhatnak a kkv-k adójának.

Ez utóbbiak közé tartozhat több nagyváros is, ahol viszont éppen a közelmúltban derült ki, hogy nem számolhatnak a közösségi közlekedés állami támogatásával, többszörösen adóztatják azokat a vízműveket, amelyek nagyobb népsűrűségű területen szolgáltatnak, valamint a parkolás ingyenessé tétele miatt is több százmilliós mínuszokkal kell számolni.

Szegeden a járvány költségeivel együtt már most 8 milliárdos veszteséggel számolnak, ennek a fele az elvonások ütötte lyuk. Elég jól látszik, hogy a nagyvárosok jönnek ki a legrosszabbul a Parragh-féle javaslatból is, de a kisebb települések sem dőlhetnek hátra nyugodtan, hiszen nincs közöttük két egyforma.

Még a helyi gazdálkodást is tiltaná

Az MKIK elnöke még azzal is megtoldotta a napok óta keringő ötletét, hogy a helyi adókat is befagyasztatná, holott a települések közül többen, az elmúlt napok hírei hallatán, éppen a helyi adókhoz menekülnének, hogy a működést fenntartsák. Az ellenzéki városokban már neki is estek a kormánypárti helyi politikusok az ellenzéki városvezetőknek. A csongrádi Mórahalmon nincs nagyvállalat, így a kkv-k adó alóli mentesítése lényegében a kisváros teljes bevételét eltörölné. Így, noha a feladataik teljesítésére normatívát kapnának, a dinamikusan fejlődő kisváros minden önálló gazdálkodási lehetőségét hibernálnák a Parragh-féle javaslat törvénybe iktatásával. Nógrádi Zoltán 26 év polgármestersége után látja úgy, hogy az önkormányzatiság válik értelmezhetetlenné, ha a kamarai elnök legújabb javaslatai eljutnak a törvényalkotásig.

Az előbbihez hasonló állásfoglalást már a múlt héten közzétette a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. A 2600 települést tömörítő szervezet is úgy látja, hogy az utolsó bevételüktől fosztanák meg az önkormányzatokat. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök szerint az biztos, hogy előbb-utóbb a parlament elé kerül Parragh javaslata, de valószínűleg más formában, talán szektor szerint differenciáltan. (A Magyar Nemzet keddi interjújában az elnök még kifejezetten hangsúlyozza a szektortól és árbevételtől független mentesítést.) Tehát ahol még számolhatnak a nagyvállalatok adójával, ott annak nagy részét szolidaritási adó címen elvonja a kormány, ahol csak kkv-k vannak, ott meg egyszerűen eltörlik azt. A vidéki önkormányzatok számolgatják a kilátásba helyezett újabb megszorításokat, miközben jelenleg is zsákban futnak, hiszen a korábban hozott döntések miatt már így is likviditási problémákkal nézhetnek szembe.

A multiellenes javaslat bumerángként eshet vissza a településekre

A nagyvállalati szférához, amelynek továbbra is fizetnie kell az adót a kamarai elnök javaslata szerint, többnyire külföldi tulajdonú cégek tartoznak, leszámítva néhány nagyobb magyar üzleti vállalkozást. Az adók szerint állapítja meg az Államkincstár a települések kötelező feladataira utalt normatívát, ez azonban nem egyszerű séma szerint történik. „Kompenzáció nélkül nem tudom elképzelni” – reagált megkeresésünkre Csongrád városának polgármestere. Itt egy külföldi tulajdonú állateledelgyár éppen a nagyvállalati körbe esik, így ezzel számolhatnak akkor is, ha Parragh javaslatai a parlament elé kerülnek.

Csongrádon a hipa 60 százaléka jön a külföldi üzemtől, de ettől függetlenül az elvonás itt is fájna, főként abban a formában, ha nem felfüggesztik, hanem eltörlik az adót, hiszen az előbbi esetben még azt meg kellene fizetni később. Csongrádon az újabb elvonás 300 millió forint kiesést jelenthet azok után, hogy már több más kormányzati intézkedéssel megrövidítették a költségvetésüket. A kisváros a szolidaritási adó nyári bevezetésével bekerült abba a körbe, ahol ezt az adót meg kell fizetni. Most, hogy a kkv-k mentesülhetnek a fizetés alól, lehet, hogy kikerülnek ebből a fizetős kategóriából, ugyanakkor az adófeltöltés határidejének eltolásával mégis pénz nélkül maradhatnak, hiszen az újabb járványhullám miatt fogalmuk sincs, hogy a bevallott adót megfizetik-e majd jövő márciusban. Itt a nem kötelező feladatok közé tartozik a szakrendelés működtetése is, végső esetben ez is bedőlhet, ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg. Ennek ellenére nem terveznek új adókat kivetni, de több településen előre menekülnének.

Jászberényben, ahol éppen az Electrolux Lehel Kft. leépítésével is birkóznak, különösen nem hiányzott az újabb lebegtetett elvonás. Egyik részében kénytelenek vagyunk adót emelni – írta a hvg.hu-nak Budai Lóránt polgármester. A helyi iparűzési adó mértékét 1,9-ről 2 százalékra emelnék, ezzel mintegy 140 millió forintos bevételnövekedést tudnak elérni. Az építményadó tekintetében az irodák, kereskedelmi és termelő egységek, raktározási építmények adóját emelnénk fel, ami nem érné el a kétszáz forintot sem négyzetméterenként. Ezzel 44 millió forint bevételnövekedést terveznek. A telekadó 25 forint/négyzetméter árról növekedne 40 forintra. Ez a törvényben meghatározott mértéknek az egytizede. Az ezzel kapcsolatban jelentkező többletbevétel 41 millió forint. A tervezet másik része kedvezményekről szól. Az iparűzési adó adóalapját 2 millióról 2,5 millióra emelnék, amivel több mint száz kis- és középvállalkozó részére biztosítanának adómentességet. A kommunális adót nem kellene megfizetni a 100–140 négyzetméteres lakások után sem.

Oroszlányon is újabb, korábban éppen a megnövekedett iparűzési adó miatt eltörölt, helyi adók kivetését szavazták meg a képviselők, Hódmezővásárhelyen csütörtökön dönthetnek a helyi adókról. A Parragh-féle javaslat része az is, hogy ezeknek az adóknak a kivetését is megtiltatná. Ez már valóban a teljes ellehetetlenülést jelentheti. Információink szerint több kormánypárti polgármester is fontolgatja a lemondását, vagy legalábbis azt, hogy nem áll többet rajthoz.