Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter törvényjavaslatot nyújtott be egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről. A kormánytagok arra hivatkoznak, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer már 2014 óta jól működik (ezen keresztül sajátították ki az egykori magán- és önkormányzati parkolási társaságok piacát, valamint ezen keresztül árulják az autópálya-matricákat), és az uniós jognak való megfelelésre hivatkoznak, ami miatt most szükséges az új törvény megalkotása.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyúttal azzal teszi választóbaráttá a javaslatot, hogy várhatóan 2022-től eltörli azt a borsos, mintegy 100 forintos összeget, amelyet az elektronikus fizetés esetén eddig kellett fizetni a parkolásért. Ez az összeg tehát, amelyet eddig az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. kasszírozott be, a koncesszió jogosultját már nem illeti majd meg.

Az Európai Unió bírósága két évvel ezelőtt úgy ítélte meg: ellentétes az uniós joggal, hogy egy állami társaság kizárólagosan üzemelteti a nemzeti mobilfizetési rendszert. Az Orbán-kormány pedig most azzal tromfol, hogy ugyan magánvállalkozás üzemeltetheti majd a rendszert a koncessziós jog elnyerésével, viszont még több területre terjeszti ki a fennhatóságát.

A törvénytervezet konkrétan a következőket sorolja fel:

a) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti várakozási (parkolási) közszolgáltatás

b) a használati díj, valamint az útdíj ellenében viszonylati jeggyel igénybe vehető országos közút közlekedési célú rendelkezésre bocsátása szolgáltatás

c) a használati díj ellenében igénybe vehető helyi közút közlekedési célú rendelkezésre bocsátása szolgáltatás, továbbá

d) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló szolgáltató által, közszolgáltatásként nyújtott

da) helyi közúti,

db) helyközi (távolsági) közúti,

dc) vízi,

dd) helyi, elővárosi és országos vasúti, valamint

de) a dd) alpontban meg nem határozott vasúti személyszállítási szolgáltatás elektronikus értékesítés útján történő igénybevétele

Az ezekre a szolgáltatásokra árusított jegyeket tehát a jövőben egységes rendszerben kell értékesíteni az információtechnológiai eszközökön, és ennek a rendszernek a működtetését egy olyan jogi személy végzi majd, amely a koncessziós pályázaton kapja meg ezt a lehetőséget, 8 évre.

A kiskereskedelmi értékesítést ugyanakkor nem a koncesszió birtokosa végzi majd, hanem viszonteladók. A szolgáltatóknak, így tehát a BKK-nak vagy a MÁV-nak, illetve a vidéki városok közlekedési társaságainak, vagy éppen a balatoni hajózási társaságnak kötelező lesz csatlakoznia a rendszerhez.

A budapesti önkormányzat évtizedes múltra visszatekintően küzd azzal, hogy egy jól működő elektronikus jegyrendszert vezessen be, de eddig még nem sikerült olyan közbeszerzést kiírnia és olyan szerződést kötnie, amely valóban egy egységes elektronikus jegyértékesítési rendszert eredményezett volna.

Az Orbán-kormány viszont – a trafiktörvény és a kaszinókoncessziók sok milliárdos profitjának irányításán felbuzdulva – hónapok óta készül arra, hogy még több termék és szolgáltatás esetében állami koncesszióhoz kösse a jogosultságot. Ezért állította fel a Nemzeti Koncessziós Irodát, amely a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal alatt működik, és amelynek az élére a napokban nevezték ki Csonka Ernő ügyvédet, aki 2015–2016-ban Rogán gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára volt.