Kata

Több százezer vállalkozót érint, hogy sokak kérése ellenére megváltozik a kisadózó vállalkozások tételes adójának, azaz a katának a szabályrendszere. Ha egy cég egy adóévben egy magyarországi partner felé legalább nettó 3 millió forint értékben számláz, akkor a 3 millió forint fölötti rész után a vevő, vagy a szolgáltatást igénybevevő fél 40 százalék különadót fog fizetni 2021-től. Ha külföldi kifizető felé számláz egy év alatt 3 millió forintnál többet, akkor a katás adózó fizeti a 3 millió forint fölötti rész 71,42 százaléka után a 40 százalékos adót. Ha pedig kapcsolt vállalkozásnak számláz, tehát például saját érdekeltségbe tartozó cégnek, vagy egy közeli rokon vállalkozásának, akkor automatikusan minden bevételt 40 százalékos adó terhel.

A kormány szerint mindezzel visszaszorulhatnak a visszaélések, például azok a cégek kénytelenek kifehéríteni a működésüket, ahol a dolgozókat katás vállalkozásba kényszerítik be, hogy ne az alkalmazottak utáni közterheket kelljen megfizetni. Sok könyvelő és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara erre azt mondta: néhány trükköző büntetése miatt tisztességes kisvállalkozók tömegei járnak rosszul. Az egy kifizetőtől érkező 3 millió forint feletti összeg nem annyira sok, hogy csak a trükközőket lehessen kiszórni a változtatással.

Önkormányzatoknak fizetett adók, díjak

Sok kisebb céget fog érinteni az is, hogy a kis- és középvállalkozások iparűzési adójának felét elengedi a kormány. Igaz, ez azoknak a vállalkozásoknak lesz elsősorban segítség, amelyek könnyebben megúszták a válságot, mivel az adó alapja az árbevétel. Ennél sokkal többen érezhetik meg azt, hogy az önkormányzatoknak nagyon fog hiányozni ez a bevétel: csak a 25 ezer lakosúnál kisebb településeket kompenzálja a kormány automatikusan, a közepes és nagyvárosokról egyenként döntenek majd. Márpedig e települések legfontosabb bevételi forrása az iparűzési adó, azaz ha a kormány nem segít, csúnya spórolás következik, amikor márciusra összerakják a városi költségvetéseket.

A kormány megtiltotta azt is, hogy az önkormányzatok új adókat vezessenek be vagy emeljék a meglévőket, és az önkormányzati cégek sem emelhetnek díjat.

Más adók

A kisvállalati adót 2021-től akkor választhatja valaki, ha az előző adóévben a bevétele és a mérlegfőösszege 3 milliárd forint alatt maradt. Az adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a bevétel 6 milliárd forint feletti.

Az általános forgalmi adó szabályaiban is vannak változások. Az adóalap mostantól utólag csökkenthető azokkal a behajthatatlan követelésekkel is, amelyeknél a vevő nem áfa-alany. Akik csoportos adóalanyiságot kérnek, azok már megjelölhetik a kérelemben, hogy melyik naptól kérik ezt, ha pedig céges átalakulások miatt átrendeződik a kapcsoltsági viszony, és emiatt áfacsoportot váltanak, az új csoporthoz történő csatlakozásukig fenntartsák a korábbi tagságukat.

Megszűnik a munkaerő-kölcsönzés fordított adózása, csak az építőipari munkaerő-kölcsönzésnél marad érvényben, azon belül is csak az ingatlanokon végzett munkáknál.

A személyi jövedelemadó szabályaiban csak kisebb változás jön: a személyi kedvezmény adókedvezmény helyett adóalapot csökkentő kedvezmény lesz, az adóalapot csökkentő tétel hónaponként a minimálbér harmada. (A végösszeg azonos marad, csak az elszámolás módja változik.)

A rekreációs keretösszeg értékhatára 2021-től minden munkavállalónak egységesen évi 450 ezer forint lesz.

Lakásáfa

Januártól egy év szünet után újra 5 százalék lesz az új lakások után fizetendő áfa, a kedvezmény 2022 végéig él, eddig kell egy lakást átadni, vagy adásvételi szerződést kötni rá, utóbbi esetben 2026-ig van idő felépíteni. Azzal, hogy 2019 végén kivezették a kedvezményt, akkora mélyütést kapott az építőipar, hogy valószínűleg a járványtól függetlenül is nagyon rossz évet zárt volna, a válság pedig erre rátett egy lapáttal. Most úgy számolnak, hogy az építőipar felpörgetése is segíthet kihúzni az országot a recessszióból.

A 2021-es adózási szabályok részleteiről megtudhat mindent a HVG Adó 2021 kiadványából, amit ide kattintva is megrendelhet.