szerző:
Bankmonitor
Tetszett a cikk?

Az alaptörvény kimondja: a nagykorú gyermek köteles a rászoruló szüleiről gondoskodni. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogyan lehet enyhíteni a családokra nehezedő kettős szorítást, amely egyrészt jelenti a gyermekekről való gondoskodást, másrészt a szülők támogatását.

A magyar társadalom elöregedése jó pár évtizede tartó folyamat, de napjainkban ennek már igen komoly következményei vannak. A népesség öregedése azt jelenti, hogy a társadalom korösszetétele az idősebb kor irányába tolódik el: megnő a várható élettartam, de a természetes szaporulat ezzel nem tart lépést. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően nemcsak a 60–70 évesek lesznek többen, de egyre nő majd a 80–90 évesek, sőt a 100 esztendőt elérők száma is.

A folyó finanszírozású nyugdíjrendszerben, mint amilyen a magyar is, mindig az éppen aktív munkavállalók járulékaiból kerül finanszírozásra a nyugdíjak kifizetése. Jelenleg folyamatosan gyarapodik a nyugdíjra jogosult lakosság és ezzel egyidejűleg csökken a fiatal, járulékfizető népesség. Az Eurostat adatai szerint 2050-re Magyarországon az 55 évesnél idősebbek aránya meghaladhatja majd a 40 százalékot.

A KSH legfrissebb adatai szerint a 65 éves kort elérő férfiak további várható élettartama még 14 év, a nőké még 18 év. Vagyis nem kevés időt töltünk el nyugdíjasként, és természetesen nem mindegy, hogy ezekben az években milyen az életminőségünk. Az állami nyugdíj jó eséllyel nem lesz elegendő a korábban megszokott életszínvonal fenntartására, így az időseknek más bevételi forrásokra is szükségük lesz. Ehhez kapcsolódik a kötelező szülőtartásról szóló törvény is: ha a nyugdíj nem elegendő a megélhetéshez, akkor a hozzátartozók kötelesek segíteni ezen!

A jogszabály lényege

A Ptk. (XX. fejezet) rokontartási szabályai alapján a tartási kötelezettség a nagykorú gyermeket terheli, függetlenül attól, hogy vér szerinti, mostoha, örökbefogadott vagy nevelt gyermekről van szó. A tartás mértékét a bíróság határozza meg, ha erről nem születik megállapodás a felek között. Fontos, hogy a tartás mértékének meghatározásakor csak a megélhetés indokolt költségei és a gyermek, vagyis a kötelezett teljesítőképessége játszhat szerepet. Indokolatlan költségekkel nem lehet az eltartót terhelni, viszont, ha a szülő az életkora, betegsége vagy fogyatékossága miatt gondozásra szorul, úgy ennek költségei szintén az eltartóra háríthatók.

Várható nyugdíj összege, annak aránya a jövedelemhez.

Ma Magyarországon 2 millió 54 ezer ember kap öregségi nyugdíjellátást, ennek legkisebb összege továbbra is havi 28 500 forint, míg az átlagnyugdíj 2021. januárjától kb. 148 000 forint. Az öregségi nyugdíj "keresetpótló képessége" a KSH számításai szerint Magyarországon 64 százalék. (Ez a jövedelem és a nyugdíj várható aránya, vagyis jövedelmünk 34 százalékáról lemondhatunk nyugdíjas éveinkben.) A katás vállalkozók esetében ez az arány lényegesen rosszabb, mivel az alacsony járulékalap sokkal kevesebb nyugdíjat eredményez.

A várható kiadások

A megélhetési költségek valamelyest csökkennek időskorban, de az egészségügyi kiadások például nagymértékben emelkedhetnek, ha csak a gyógyszerkiadásokat vagy az otthonápolás költségeit vesszük számításba. (Az önkormányzatoktól is lehet kérni házi gondozást, de ezek a lehetőségek korlátozottak.)

A magánúton finanszírozott otthonápolás költségei az egészségi állapot függvényében igen változóak. A napi 3 órás ellátás (bevásárlás, fürdetés, ügyintézés, beszélgetés) ára 3 500–4 500 forint alkalmanként. Akik önállóan már nem képesek ellátni magukat, azok számára a napi 8 órás ellátás 9 500–12 000 forintba kerül alkalmanként, míg az éjszakai felügyelet ára körülbelül 18 000 forint éjszakánként. A nagyon súlyos állapotú idősek, akik egyáltalán nem tudnak magukról gondoskodni, vagy végső stádiumban lévő betegek számára elérhető 24 órás ellátás és felügyelet heti 150 000 forint körüli összegből oldható meg.

Ehhez jön még a havi gyógyszerkiadások összege, ami a nyugdíjasok körében egy tavalyi egészségügyi felmérés szerint 18 000–19 000 forint. Az alapélelmezés költsége a Pénzcentrum januárban megjelent felmérése alapján a nettó minimálbér 23,9 százaléka, vagyis havi 25 600 forint. A nyugdíjasok lakásfenntartásra, közlekedésre és egyéb havi kiadásokra 71 000 forintot költöttek a KSH 2019-es adatai szerint.

A fenti költségeket összevethetjük az átlagnyugdíjjal: 148 000 forintos havi nyugdíjból kellhet kifizetni például napi 3 órás ellátást (ennek havi költsége 90 000 forint), és ehhez jön még az átlagos gyógyszerfogyasztás költsége, illetve a havi megélhetéshez szükséges kiadások. Ez mindösszesen kb. havi 205 000 forint, azaz 57 000 forintos hiány havonta. A probléma rengeteg embert érinthet: a KSH 2020-as adatai szerint a nyugdíjasok 85 százaléka kevesebbet kap havi 200 000 forintnál.

©

Mi a megoldás?

A fentiekből látható, hogy a nyugdíjas kori elszegényedés veszélyét komolyan kell venni. Az állami nyugdíjból származó jövedelmünket mindenképpen ki kell egészítenünk egyéni megtakarításokkal, ha nem akarunk nehéz helyzetbe kerülni. Ha az állami nyugdíjból a minimumra számítunk, akkor önálló megtakarításból kell pótolnunk a kieső jövedelmünket, például havi 120 000 forintot. Ha ezt a járadékot 20 évig szeretnénk megkapni, akkor ehhez 3 százalékos reálhozammal számolva 40 millió forintos tőkére van szükségünk 65 éves korunkban. Ha egy 40 éves megtakarítási időszakkal számolunk, akkor ez havi 26 000 forintból oldható meg.

Ha katások vagyunk 50 000 forintos havi adófizetéssel, akkor a várható nyugdíjunk havi 42 800 forint lesz. Amennyiben ezt az összeget szeretnénk kiegészíteni saját megtakarítással úgy, hogy elérjük az átlagnyugdíj szintjét, akkor 105 000 forint havi járadékra lesz szükségünk, amelyet 23 000 forint havi megtakarítással tudunk elérni 40 év alatt. De az átlagnyugdíj szintje még nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem fogunk gyermekeink segítségére szorulni.

Nyugdíjkiegészítés önállóan

A magyar piacon található egyéni nyugdíjmegtakarítási (nyugdíjbiztosítás, nyugdíjpénztár, NYESZ) termékekkel ez a tőkegyűjtés megoldható, sőt, ezek a megtakarítási formák további előnyökkel is rendelkeznek:

  • A tőke a nyugdíjba vonuláskor egy összegben is felvehető, nem csak járadék formájában.
  • A nyugdíjbiztosítások fontos előnye, hogy lejárati időpontjuk nem függ a nyugdíjkorhatár emelésétől.
  • Az egyéni nyugdíjbiztosítások, a NYESZ-en tartott értékpapírok és a nyugdíjpénztári megtakarítások örökölhetők, nem vesznek el.

Összefoglalás

A szülőtartás, illetve gondoskodás időskori szeretteinkről Magyarországon az alaptörvénybe foglalt fontos gondolat. Időben elindított egyéni megtakarításokkal elkerülhető, hogy nehéz anyagi helyzetben lévő szülők támogatása komoly anyagi megterhelést jelentsen a gyermekek számára. Az egyéni nyugdíjmegtakarítási formák széles választéka áll rendelkezésre.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A DK a szigorításokról: Zárják be a kaszinókat és a templomokat

A DK a szigorításokról: Zárják be a kaszinókat és a templomokat

Eltűnik a Váci utca ikonikus épülete

Eltűnik a Váci utca ikonikus épülete

Itt a legújabb maszkelmélet, lehet, hogy érdemes megfogadni

Itt a legújabb maszkelmélet, lehet, hogy érdemes megfogadni