szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több üzlet is kinyithatott, miután változott a bolti korlátozások rendje; egyre nagyobb bajban vannak az orvostechnikai cégek; 450 milliárd forintos kínai hitelt venne fel a magyar állam egy kínai egyetem építésére. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Ugyan lakosságarányosan a világ egyetlen másik országában sincs annyi áldozata a koronavírusnak ezekben a napokban, mint nálunk, az első oltást megkapók számában elértük a héten a 2,5 milliós határt, így elindulhatott a részleges újranyitás. Ez a gyakorlatban a szolgáltatások újranyitása mellett azt jelentette, hogy több, eddig zárva tartó üzletbe már beengedhetnek vásárlókat, igaz, azzal a kitétellel, hogy a boltok méretéhez kell igazítani, hányan mehetnek be egyszerre. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arról számolt be: mivel kedden késő délután mondta el Orbán Viktor, hogy szerdán kinyithatnak az üzletek, több helyen volt nagy telefonálgatás, hogy legyen, aki bemegy dolgozni, de mivel azt lehetett tudni, hogy valamikor a héten indul az újranyitás, minden másra volt idő felkészülni. Így szinte minden üzlet kinyithatott.

©

Kivételek azért voltak, a legnagyobb közülük az IKEA, amely a többi üzletnél később nyitott. A Tesco vezetői pedig úgy döntöttek, 10 helyett 15 négyzetméterenként jöhet egy-egy vevő. A fodrászok, kozmetikusok is fogadhatnak újra vendégeket, közül aki ki tudta húzni az elmúlt időszakot, az most valószínűleg vissza tudja hozni a kiesett bevételek nagy részét. A kormány azt is bejelentette, hogy hiába az újranyitás, a márciusi zárásban érintett cégek áprilisra kérhetnek még bértámogatást.

A KSH a héten adta ki a februári kiskereskedelmi számait, ezekből pedig kiderült, hogy már a márciusi boltzár előtt sem mertek az emberek költekezni. Úgy tűnik, hogy a többség elhúzódó válságra készült – ez alapján egyértelmű, miért szeretné a kormány a minél hamarabbi újranyitást, a következő idők nagy kérdése az, hogy elég sokan tudnak-e visszamenni még az előtt dolgozni, hogy nekik, vagy a munkahelyüknek elfogynak a tartalékai.

Legalább az ipar jó jeleket mutat: februárban annak ellenére is visszatért a válság előtti szint fölé, hogy a járműipar visszaesett. A másik apró jó hír, amit a számokból kiolvashatunk: a március óta tartó lezárásokkal legalább annyit sikerült elérni, hogy a fertőzésszám nem növekszik tovább.

Ahogy egyre csúcsosodott a harmadik hullám Magyarországon, úgy kerültek egyre rosszabb helyzetbe az orvostechnikai cégek. A kórházak már februárban leálltak a számlák kifizetésével; mivel szinte minden pénz a koronavírusos fertőzöttek ellátására kell, a beszállítóknak nem marad. Így több, mint négyezer kis- és közepes orvostechnikai vállalat került nehéz helyzetbe.

Ha az intézmények nem fizetnek, és nem lesz szállítás, megbénulhat az egészségügy – figyelmeztetnek. Van olyan vállalat, amely már hitelt vett fel, de így is csak két-három hónapra elég a pénze.

Meglepetést okozott Ózdon, amikor a Johnson Electric, a város egyik utolsó nagyfoglalkoztatója bejelentette, hogy bezárja autóipari alkatrészeket előállító üzemét, és több lépcsőben megválik körülbelül 800 munkavállalójától, a cég egy év múlva teljesen felszámolja itteni telephelyét.

©

A településnek az ABB tavalyi bezárása is több százmilliós kiesést jelentett, erre jöttek az önkormányzatokat sújtó kormányzati elvonások: az iparűzési adó felezése 170 millió, a gépjárműadó elvétele 60 millió forinttal csökkentette a város bevételeit a polgármester szerint. A Johnsontól idén 600-800 millió forintos adóra számítanak, jövőre pedig szinte semmire.

A hét képe: kigyulladt a szentendrei Spar, több százmillió forintos kárt okozott a tűz.

©

450 milliárd forintos kínai hitelt venne fel a magyar állam, „ez a konstrukció a Budapest–Belgrád vasúti beruházás mintáját veszi alapul” – ez áll a kínai elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építéséről szóló kormányzati dokumentumban a Direkt36 szerint. A döntésben az is szerepel: a kínaiak veszik át a Diákváros tervét. Az első terv az volt, hogy ha megkaptuk volna a 2024-es olimpiarendezési jogot, az olimpiai falu lakásait kaphatta volna meg 8-10 ezer egyetemista és tanár, a Diákváros ötlete viszont megmaradt a pályázat visszavonása után is. Most leírták, hogy az új beruházás ennek a fejlesztési programnak a helyszínén valósul meg.

Ferencváros biztosan nem adja el a tulajdonában lévő területet a kínai egyetem építéséhez – jelentette be ez után Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere. A rozsdaövezet csak részben Ferencvárosé, 80-85 százalékban viszont magántulajdon. Karácsony Gergely főpolgármester pedig annyit mondott: „Ha a kormány mégis felrúgja az erről kötött megállapodást, ha megint kiderül, hogy fabatkát se ér a miniszterelnök kimondott szava, akkor az bizony a kormánynak fontos stadion megépítését is érinti”.

Több száz lakos tiltakozott a Nagymaroson tervezett kosárcsarnok miatt is. Az aláírásgyűjtésben részt vevőket aggasztja, hogy az önkormányzat, illetve az általa támogatott sportegyesület egy közparkban építkezne, nem értik, miért pont ott akarják felhúzni a csarnokot, és nem máshol, hiszen akad a településen rozsdaövezet is, ráadásul a központhoz közelebb. Kíváncsiak lennének egyebek mellett arra is, ki és miből fogja finanszírozni a működést.

©

Igaz, hogy a terület jelenleg részben Natura2000 besorolású. De csak azért, mert ott valaha a folyó volt, valójában a Natura2000-es besorolásnak semmi alapja nincs – mondta Petrovics László, az előző polgármester, akinek a hivatali idejében elindult a projekt. Utódja, Heinczinger Balázs azt mondta, csak akkor akar az ügyről beszélni, ha az már lezárult.

„Nálunk ilyenkor áll akkora sor, mint nyáron a fagyis előtt” – mondta az Oázis Kertészeti Kft. ügyvezető igazgatója. Boross Dávid szerint az elmúlt 5-10 évben érezhetően elindult egyfajta öngondoskodás az emberek részéről, amire csak ráerősített a járvány. Csakhogy új trendként a dísznövények helyett ehető terméssel rendelkezőket ültetnek inkább az emberek, így muskátli helyett inkább paradicsom kerül a ládákba. Bakonyi Orsolya, a Salátázó.hu alapítója is úgy látja, sokkal többen vágnak bele az kertészkedésbe, mint korábban.

De ha a balkonok helyett a termőföldekkel foglalkozunk, az látszik: a régiónkban is elsivatagosodáshoz vezethet, ha a mezőgazdasági termelés továbbra is a megszokott módon folytatódik. Ezért pedig nem csak a klímaváltozás felel, a tápanyagot és az élőhelyet biztosító talaj leromlását az emberiség okozza. Annak jártunk utána, mit lehet tenni ennek elkerüléséért.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!