Matolcsy György jegybankelnök hétfőn arról írt, hogy Magyarországon sürgősen változtatni kellene a kormányzati felfogáson, és szokás szerint egy elég unortodox módszert javasolt: “az indiai Jóga Minisztérium és az Emirátusok Boldogság Minisztériuma mintájára itthon Tehetség Minisztériumra lenne szükség”.

Nem ez az első alkalom, hogy Matolcsy keleti dolgokért rajong: 2012-ben még miniszterként a magyar és japán csecsemők fenekén lévő piros pöttyel bizonygatta ázsiai származásunkat, de ezúttal bármilyen viccesnek is hangzik a a dubaji Boldogság Minisztérium gondolata, Matolcsy gondolata akár előremutatónak is tekinthető.

A Boldogság Minisztériuma 2016-ban született meg az Emirátusokban, az itt dolgozók pedig felügyelik a vezetés boldogabb társadalmat ígérő terveit, és az a munkájuk, hogy elégedettséget teremtsenek az emberekben. Ezt nemcsak józan paraszti ésszel akarják elérni, hanem az Oxfordi Egyetem boldogságkutatóinak az eredményeit is felhasználják hozzá.

A jólét monitorozása

A boldogságért és pozitivitásért létrehozott nemzeti program az Egyesült Arab Emirátusokban hivatalosan három területre terjed ki: nézik, hogy a döntések, szabályzatok kellőképpen szolgálják-e az emberek boldogságát, a pozitív életszemléletet népszerűsítik, és boldogságot mérő mutatókat fejlesztenek ki. A program elég ködösen fogalmaz, de a röviden összefoglalva ez annyit jelent, hogy az állam szeretné, ha a lakói elégedettek lennének az életükkel, és ezt a lehető legprofesszionálisabb módon szeretné szondázni.

Létezik az országban boldogságagenda is: ez tartalmazza, minek kell stimmelnie ahhoz, hogy a lakosság elégedett legyen. “Ahhoz, hogy Dubaj boldog város lehessen, minden szektornak együtt kell működnie. Több mint 47 boldogságbajnokunk van, több mint 40 kormányzati szektorból, illetve szervezetből. Az ő feladatuk a boldogságagenda végrehajtása. Közvetve vagy közvetlenül képezzük őket, hogy változtassanak gondolkodásmódon és boldogságról alkotott képen” – mondta az Euronewsnak Hamad al-Awadhi, a dubaji minisztérium munkatársa.

A minisztérium honlapja tulajdonképpen életmód-tanácsadás: megtekinthető rajta egy útmutató a munkahelyi jóléthez, de a nemzeti programhoz is közel kerülhetünk.

Az angolul is elérhető szöveg inkább tűnik valamiféle vállalati segítőprogramnak, mint politikai kezdeményezésnek: ott van például a Nemzeti Boldogság Charta, amiben olyan előírások szerepelnek, mint „a boldogságért felelős tisztviselő kinevezése minden kormányzati szervnél,”, vagy „az ügyfélszolgálatok átalakítása ügyfél-boldogságközpontokká”.

Sok konkrétumot nem tudni a minisztérium dolgozóinak munkájáról azon túl, hogy tudományos alapokon nyugvó elégedettséget kell elérniük. A miniszteri pozíciót 2016 óta Ohoud Al Roumi tölti be, akinek saját bevallása szerint az a feladata, hogy "a jólét és a boldogság minden kormányzati intézkedés meghozatalakor legyen figyelembe véve”.

Most tekintsünk el olyan kulturális sajátosságoktól, hogy az Emirátusokban továbbra sem különösebben nagy boldogság nőnek lenni, és nézzük a tiszta számokat: az Egyesült Arab Emirátusok 2020-ban a világ huszadik legboldogabb országa volt a World Happiness Report szerint, Dubaj pedig a világ 39. legboldogabb városa megelőzve például Párizst és Prágát is. Budapest a 103. legboldogabb lett, Magyarország pedig összességében az ötvenharmadik.

A kitűzött cél az volt, hogy 2021-re a világ legboldogabb öt országa közé kerüljenek. Bár ez a mostani állás szerint nem jön össze, a 2015-ös 28. helyhez képest így is javult a helyzet.

Az Emírségekben rengeteg pénz van, így ott nem annyira nehéz boldognak lenni, hiszen állampolgárként az ember nem feltétlenül szorul rá a munkára. Pedig pont az utóbbinak tesz az egyik legjobbat, ha boldogok az emberek: egy oxfordi kutatás szerint a magukat boldognak tartó emberek nemcsak energikusabbak, de ritkábban betegednek meg, és persze a termelékenységnek is jót tesz, ha valaki nem gyűlöli az életét.

A homeopátia népszerűsítése

Az olajmilliárdosok "úri hóbortja" mellett Matolcsy Indiát és a Jóga Minisztériumot hozta fel. A jegybankelnök nem fogalmazott pontosan, a jógaminisztérium ugyanis nem csak a jógáról szól: az AYUSH-minisztérium az ájurvéda, jóga és természetgyógyászat, Unani, Siddha és a homeopátia minisztériuma, bár a köznyelvben valóban csak jógaminisztériumként hivatkoznak rá.

A minisztériumnak nem kifejezetten a jógázás elterjesztése a célja, hanem az országban őshonos alternatív gyógyászati rendszerek oktatásának, kutatásának és terjesztésének a fejlesztése. A 2014-ben önállósodott minisztérium 2018-ban már 140 millió rúpiát (kb. 600 millió forintot), költhetett el, a költségvetése pár év alatt duplázódott meg.

A minisztérium elsősorban az ország hagyománykövetőbb vidéki lakosságát célozza meg, hiszen ott fogékonyabbak a hasonló megoldásokra, mint a városokban. A hagyományos orvostudomány egy része szerint nem lenne szabad tudományként elfogadni a homeopátiát, indiai orvosok pedig azért tüntettek decemberben, mert kiderült, a kormány pár egyszerűbb műtétet is lehetővé tesz az ájurvédikus orvosok számára. A kritikusok szerint problémás, hogy a minisztérium segítségével állami pénzből fejlesztenek és népszerűsítenek olyan gyógyszereket és módszereket, amelyeknek egyrészt nem bizonyított a hatása, másrészt sokszor egyszerűen nem vetik alá őket megfelelő klinikai teszteknek. Rák vagy autizmus ellen is fellelhetők ajánlások, és nagy visszhangot váltott ki az is, hogy a koronavírus ellen is homeopátiát javasoltak.

Természetesen foglalkoznak a jógával is azért: egyik első sikerként a 2015-i Nemzetközi Jóga Napon június 21-én 35 ezer embert hoztak össze közös jógázásra.

Hogy Matolcsy pontosan mit tart ezekben a minisztériumokban példaértékűnek, az nem világos, de felfoghatjuk pozitív kezdeményezésként is, ha az Emirátusok példáját vesszük inkább alapul.

Matolcsy egyébként nem a legfurcsább minisztériumokat említette meg a cikkében, Japánnak például vécéügyi minisztere is van, ami talán nem véletlen egy olyan országban, ahol vécémúzeum is található. De nem kell olyan messzire menni furcsa feladatkörért: Angliában a sport- és civil ügyek miniszterének feladatkörébe tartozik a társadalmi elszigeteltség és magány kezelése is.