Így költené el a kormány a válságkezelésre érkező hatezer milliárd forint EU-pénzt

Így költené el a kormány a válságkezelésre érkező hatezer milliárd forint EU-pénzt

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című tervezetet, amelyben leírták, mi mindenre szánná a kormány azt a pénzt, amit az EU válságkezelő programjából kap az ország. Átnéztük a listát, mi mindenre menne el a közel hatezer milliárd forint 2021 és 2026 között.

Összesen 5797 milliárd forintot szeretne lehívni a magyar kormány az EU válságkezelő alapjából. Ahhoz, hogy ezt a pénzt megkaphassa az ország, április végéig kell beadni a dokumentumot arról, mire költenék el – most, alig két héttel a hónap vége előtt közzé is tették a tervezetet. (Ezt ide kattintva lehet letölteni, a listán legalsó, HET Tervezet nevű dokumentumban vannak a részletek.)

A kormány tíz fő részre bontotta a pályázatot. Ebből három van, amelyre ezermilliárd forintnál is többet szánnának, a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.

Ha pedig az egyedi programokra bontjuk le a tervet, akkor a tíz legfontosabb tétel a következő:

Éves bontásban ez úgy nézne ki:

Így ad pénzt az EU
Az EU 750 milliárd eurós, vagyis közel 270 ezer milliárd forintos helyreállítási alapot hozott létre. Ebből 672,5 milliárd eurót jelent a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (más fordítások szerint Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RFF) nevű keret – ennek a Magyarországra eső részéről van szó most. Azt, hogy melyik országnak mennyi pénz juthat, a 2015-2019 közötti GDP és munkanélküliség, valamint a 2020-as és 2021-es gazdasági teljesítmény alapján számítják ki. Így közel 10 milliárd eurónyi hitelt és 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kaphatunk. A támogatások 70 százalékát 2022 végéig, maradék 30 százalékát 2023 végéig kell lekötni. A tervek megvalósításához legfeljebb 13 százalék előfinanszírozás vehető igénybe, a többi kifizetését a vállalt reformok megvalósulásához kötik. A pénz legalább 37 százalékát zöld beruházásokra, minimum ötödét a digitális átalakulást elősegítő reformokra kell költeni.

De nézzük részletekre lebontva, mire költenének!

Fenntartható zöld közlekedés

Az erre szánt 1417 milliárd forint több, mint fele, 793 milliárd a budapesti agglomeráció közlekedési rendszerének zöld reformjára jutna. A cél az, hogy az agglomeráció településeiről óránként négy vonat járjon Budapestre, és legalább három metróvonalat el lehessen érni átszállás nélkül, és hogy a helyi, valamint helyközi közlekedést egy jeggyel vagy bérlettel lehessen használni. A HÉV-járműcserére is innen lenne pénz.

©

300 milliárd forintba kerülne az „alacsony emissziójú teherforgalom térnyeréséhez szükséges szűk keresztmetszetek felszámolása” – a bonyolult elnevezés azt jelenti, hogy megteremtenék az infrastruktúrát ahhoz, hogy a teherforgalmat az autópályákról a vasútra és a Dunára tereljék. Ehhez 84 kilométernyi vasútvonalat kell fejleszteni, 44 kilométeren új vágányokat építeni a meglévők mellé, és öt kikötőt fejleszteni.

Közel ugyanennyi, 290 milliárd forint jutna a „regionális kohézió erősítése a közlekedési hálózatok fejlesztésével” nevű programra. Ez a vasúti és autóbuszos közlekedés integrációját jelentené, a járműpark megújításával együtt, a regionális kerékpáros hálózat fejlesztését, de egy új Duna-híd megépítését is megígérték Kalocsa és Paks között. Végül 33,5 milliárdot szánnának a közlekedés digitalizációjára.

Egészségügy

„A koronavírus humánegészségügyi járvány rámutatott a jelenlegi ellátórendszer működési sérülékenységére” – finom megfogalmazása ez a mostani egészségügyi válsághelyzetnek.

Az uniós válságkezelő csomagból kér a kormány 300 milliárd forintot arra, hogy az orvosoknak fizetésemelést adjon, 260 milliárdot pedig a Dél-budai Centrumkórház megépítésésre.

A támogatásból 291 milliárd forintot szánnak a „XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása” nevű tételre – ez hat gyereksürgősségi intézmény korszerűsítését, két új kardiológiai központ létrehozását és negyven intézmény eszköz-, valamint infrastrukturális fejlesztését jelentené.

További 273 milliárd forint jutna az alapellátás fejlesztésére, ettől azt várják, hogy 400 praxisközösség jönne létre, 100 ezer embert vonnának be krónikusbetegségmenedzsment-programba, 50 ezret pedig prevenciós programokba. 34 milliárd forintból pedig nővérszállókat építenének, 2400 férőhellyel. A digitális fejlesztésekre itt is lehetne pályázni: 108 milliárd forintot költenének az egészségügy digitális átállásának támogatására.

Egyetemek megújítása

Épp akkor lett ez a harmadik legnagyobb tétel a listán, amikor a NER-hez sok szállal köthető alapítványokhoz szervezik ki az egyetemek jelentős részét. A keret legnagyobb része, 878 milliárd forint a felsőoktatási intézmények infrastruktúra-, szervezet- és oktatásfejlesztésére menne el, az intézmények pályázhatnának támogatásra. 382 milliárd forint jutna a kutató-tudásközvetítő szervezetek létrehozására.

©
Emellett 32 milliárdot szánnának a digitális tananyagfejlesztésre, további 15 milliárdot a szakképzési digitális tananyagfejlesztésre, 79 milliárdot 15 szakképzési centrum fejlesztésére, és 12 milliárd forint jutna az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont komplexum kialakítására.

Demográfia és köznevelés

A cél 2025-re 8200 új bölcsődei férőhelyet létrehozni, az iskolákban pedig 5. osztálytól felfelé mindenkinek notebookot adni, ahogy 55 ezer tanárnak is.

©
De legalább 300 iskola energetikai korszerűsítését is ebből a keretből fizetnék, és egy kevés még a környezettudatos oktatáshoz kapcsolódó képzésekre is jutna.

Energetika – zöld átállás

A keret legnagyobb része, 251 milliárd forint a lakossági napelemes rendszerek támogatására menne el, ebből 80 ezer háztartást segíthetnének. 109 milliárd jutna új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatására, 103 milliárd a hálózatfejlesztésre, 29 milliárdból pedig 836 ezer okos mérőt szerelnének fel. A cél hosszabb távon az, hogy tíz év alatt meghatszorozzák a naperőművi kapacitást.

Átállás a körforgásos gazdaságra

A legnagyobb részét ennek a pontnak, 224 milliárd forintot a 2000 lakosnál kisebb települések szennyvízkezelésére szánnák. 60 milliárdot kérnek a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésére, 43 milliárdot a fenntartható ipar és másodnyersanyagpiac erősítésére, 25 milliárdot pedig az illegális hulladéklerakók felszámolására.

©

Digitalizáció

92 milliárd forintból elindítanák a Gigabit Magyarország 2030 programot, amelynek a célja az, hogy 1 gigabit/másodperc sávszélességű hálózati kapcsolatot kapjon 2025-ig minden iskola és egészségügyi intézmény, 2030-ra pedig mások is. Növelnék a nemzeti szuperszámítógépes kapacitást is, ez 15 milliárdba kerülhet. A kisvállalkozások számára digitális átállási lehetőségeket kínáló programok (51 milliárd), az elektronikus közigazgatás hatékonyságnövelése (55 milliárd) és az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát szolgáló digitalizációs program (90 milliárd) is ebből a keretből jönne ki.

Felzárkózó települések

Itt a cél a 300 leghátrányosabb helyzetű település „komplex és integrált megközelítésű” fejlesztése. A megfogalmazás két programot takar. Egyrészt 3700 komfort nélküli lakást (a komfort nélküli lakásállomány 17 százalékát) felújítanák és 800 új épületet építenének – a szociális lakásprogramhoz az is kapcsolódna, hogy adósságkezelési tanácsadást kínálnának. Emellett azt is kipróbálnák, hogy megújuló energia segítségével, előrefizetős mérőórákon át érdemes-e támogatni a szociális lakásokban élők energiahasználatát.

©

Vízgazdálkodás

A legnagyobb, 80 milliárd forintos tétel ezen belül a főművi öntözőrendszerek építési munkái. Majdnem ugyanekkora beruházás lehet a főművi fejlesztésekkel megvalósuló vízutánpótlás hatásterületének kiterjesztése, de 6,5 milliárd jutna természetvédelemre is.

Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások

Kis tételről van szó, mégis érdemes megemlíteni: miután az EU egyik legkorruptabb országa lettünk, a kormány 13 milliárd forintot kér a korrupció elleni küzdelemre. Ebből az összegből modernizálnák az ügyészség informatikai rendszerét, workshopokat és konferenciákat tartanának a bírói függetlenségről, a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénz elleni munkáját ebből fizetnék, és felmérnék, hogy vajon miért lehet sok olyan közbeszerzés, amelyre kevés pályázat érkezik.

Mit jelenthet mindez a magyar gazdaság számára?

A kormány úgy számol, hogy alapesetben idén csak 3,5 százalékkal nőhet a GDP, 2022-ben már 5,4 százalékkal ugorhat meg, majd 2023-ban 4, 2024-be 4,2 százalékos lehet a növekedés. Ha azonban megkapja az ország az uniós pénzt, akkor idén 1,6, jövőre 1,4 százalékkal lehet nagyobb a GDP-növekedés. Utána a növekedés lelassulna, de 2026 után éves szinten 1,4 százalékkal lehetne a magyar GDP afelett a szint felett, ahol az uniós támogatás nélkül állna.

Hozzászólások